Lucy Strange - A ​világítótorony legendája

A világítótoronyban felnövő Pet világa tengeri viharok, titkos alagutak és egy titokzatos vízszörnyről szőtt legenda köré épül. De most, hogy Anglia háborúban áll, a fennsík egyszeriben csaták helyszíne lesz, és a családja szétszakad. Ez a könyv egy kicsi, bátor lányról szól, akire senki sem figyel oda, és aki riadtan bújik el, ha egy repülőgép elszáll fölötte. Egy lányról, aki részese lesz a legendáknak.





Író: Lucy Strange
Cím: A ​világítótorony legendája
Eredeti cím: Our Castle by the Sea
Kiadó: Manó Könyvek
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 336
Téma: 2. világháború, Ifjúsági

Köszönöm a könyvet a Manó Könyveknek!

Alapvetően nem olvasok történelmi regényeket, vagy olyanokat, amik régi időkben játszódnak (persze azért van kivétel, hiszen az egyik kedvenc könyvem az Abigél, ami szintén a második világháború idején játszódik), nem tudom megmagyarázni miért van így, hiszen jó néhány túltesz a mai regényeken. A fülszöveg rövid, de mégis felkelti a kíváncsiságot, így hát most erről a könyvről hoztam egy kis értékelést.

A könyv 336 oldalas, tehát nem nevezhető annyira hosszúnak, ennek ellenére kíváncsi voltam, hogy mennyi idő alatt sikerül elolvasnom. A cél 2 nap volt és ha most ezt a bejegyzést olvasod, akkor sikerült abszolválni a tervet. Hatalmas pacsi nekem.
Na tehát hatalmas lendülettel és elhatározással kezdtem neki a könyvnek, hogy minél hamarabb elolvassam, és bíztam abban, hogy a történet is elősegíti a gyors haladást.

Először is szeretném kiemelni, hogy mennyire tetszik a borító, és a lapokon lévő rajzok, ábrák. Hihetetlen mennyire fel tudja dobni a könyvet egy-egy jól elhelyezett minta. Tehát ezért már jár egy plusz pont, hiszen tényleg nagyon tetszenek, és meg is fordult a fejemben, hogy milyen jól ki lehetne őket színezni, de persze soha nem tennék ilyet!

Főszereplőnk Petra egy fiatal lány, akinek az átlagos életét felborítja a 2. világháború kitörése.
Mindannyian tanulunk erről a történelmi eseményről az iskolában, de szerintem teljesen más, amikor egy teremben ülünk, és a tanár ledarálja az anyagot, amit tudni kell, tele évszámokkal, személyekkel és helyszínekkel, mint amikor valakinek a szemén, a gondolatain keresztül ismerjük meg a helyzetet. Persze az utóbbi esetben csak az adott illető ismeretit tesszük magunkévá, és a nagy egészről nem kapunk képet, de valahol számomra többet jelentett, hogy a könyv segített elképzelni, hogy érzelmileg milyen hatást vált ki a háború. Nyilván teljesen csak azok tudják, akik átélték, de így olvasva egy kicsit beleláthattam.

Kicsit féltem, hogy mennyire lesz szomorú, és hogy mi lesz a vége a történetnek, de kíváncsian vártam mit is tartogat számomra a könyv. Egyes részeknél mosolyogtam, másoknál a hideg rázott, és bizony volt, hogy könnybe lábadt a szemem, hiszen voltak elképzeléseim arról, hogy mit is tartogat a jövő szereplőink számára.

Az elején minden nyugodt, egy békés család mindennapjait követhetjük nyomon, aztán szépen lassan beszivárog a faluba és a család életébe a háború, és elkezdi bomlasztani azt. Ahogy haladunk a történetben egyre jobban megmutatkoznak a jelek, és egyszer csak ott tartunk, hogy minden a feje tetejére áll, és nem tehetnek semmit a szereplők, csak elfogadják a sorsot és próbálnak túlélni. Az egész könyv játék az érzelmekkel, szerintem megviseli az embert, legalábbis engem mindenképpen.

Nem voltunk a háború sűrűjében, de a szele elérte a kis falut és hatalmas változást hozott mindenki életébe. Sorra jönnek a katasztrófák Pet életébe, amiket nehezen dolgoz fel a kislány, de mégis próbál erős maradni, és a végsőkig bízik abban, hogy minden rendbe jön.

Szerintem nagyon összetett az egész könyv, értelmileg és cselekményileg is, sok minden történik, amin elgondolkodhat az ember. Nem hittem volna, hogy ennyire tetszeni fog ez a regény, hihetetlen mennyire jól sikerült megírnia az írónőnek. Bátran ajánlom mindenkinek, akik szeretik a komolyabb hangvételű könyveket, és azoknak akik szeretnének egy jót olvasni.