2017. július 29., szombat

Maria V. Snyder – Méregtan

Merénylet, ​mágia, megpróbáltatások…
A koporsószerű sötétbe zárva nincs körülöttem az égvilágon semmi, ami elterelhetné figyelmemet az emlékeimről. Megöltem Reyadot. Megérdemelte a halált – ám a törvény szerint a tettemért én is halált érdemlek. Ixiában a gyilkosságért kivégzés jár. S most már csak a hóhér kötelére várok.
Ám ugyanaz a törvény, amely ítélettel sújt, akár meg is mentheti az életemet. Ixia ételkóstolója, akit arra választottak ki, hogy a Parancsnok egészségét a mérgezett ételektől megóvja, immár holtan hever. A törvény pedig kimondja, hogy a soron következő halálbüntetésre ítélt fogolynak – vagyis nekem – fel kell ajánlani a tisztséget.
„Ezt a regényt képtelenség letenni.” – Charlaine Harris, bestseller szerző
„Snyder szenzációs fantasy regénye… finom, mégis mindent elsöprő románccal egyesíti George R. R. Martin intelligens politikai látásmódját.” – Publishers Weekly
„Maria V: Snyder meggyőzi olvasóit, hogy higgyenek az általa teremtett világban és a szereplőiben; ebben áll az igazi író varázsereje.” – Harriet Klausner

Író: Maria V. Snyder
Eredeti cím: Poison Study
Cím: Méregtan
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2014.
Oldalszám: 446.
Sorozat: Study 1.
Téma: Romantikus, Fantasy, YA

Az elején féltem, hogy nagyon nem fog menni ennek a könyvnek az olvasása, a fülszöveg szinte semmit nem árult el a történet alakulásáról, így tartottam attól, hogy mit is fogok kapni. Szerencsére ez a félelem hamar elmúlt, és teljesen magába bolondított a könyv.

Egy pörgős, eseménydús történet, érdekes és szerethető karakterekkel, akik viccesek, olykor félelmetesek ugyanakkor szívesen megismerkednék velük (kivéve Brazellel és a sleppjével, tőlük kiráz a hideg).

Az első és legfontosabb dolog, hogy megértsük, hogyan is működik a Maria által alkotott világ. Ixia és Szítia a két fő helyszín, vagyis igazából az egyik tekinthető  valódi, "megismerhető" helyszínnek, a másik csak egy cél, amit hősnőnk el szeretne érni, egy úgynevezett menekülő útvonal, amitől csodát, feloldozást, békét vár.

Szítia azért közkedvelt cél, mert a többség úgy gondolja sokkal jobb ott az élet, hiszen a hatalomátvétel után minden megváltozott, az eddigi mágiával átitatott világ egy csapásra megszűnik. Elkezdik üldözni a mágusokat, akik Szítiába menekülnének, de csak igen kevés személynek sikerül ezt a tervet megvalósítani.  A régi és a jelenlegi rendszer különbözik egymástól, szigorú szabályok lépnek életbe és még szigorúbb büntetések, amiket a Viselkedési Kódexben fogalmaztak meg. Sokan nem értenek egyet a rendszerrel és nyilván szeretnének rajta változtatni, így nem meglepő, hogy a Parancsnok azaz a vezető mellé szükség van egy ételkóstolóra, nehogy valaki "véletlenül" belecsempésszen egy kis extrát az ételbe. Így kerül bele a képbe Yelena, vagyis hát nem teljesen, hiszen az egész történetet az ő szemén keresztül éljük át, így minden egy kicsivel előrébb kezdődik, egy  sötét és kellemetlen helyen, ahova senki sem szeretne kerülni.

Yelena nagyszerű választás volt a "mesélő" szerepére, hiszen egy értelmes, logikus gondolkodású, nem csapongó személyiség, az írónő pedig nagyon jól tudja csavarni a szavakat, így nagyon szép, összefüggő mondatkoszorúkat kaptunk, ezzel nagyszerűen  megalapozódott az egésznek a hangulata. Kellemes élményt nyújtott az olvasás,  és a szomorú és megrázó eseményeket is könnyebb szívvel olvassa ilyen stílusban az ember.

Az ételkóstoló munkakör egyik fontos része a mérgek ismerete, hiszen illat, íz, hatás alapján kell eldönteni, hogy az adott étel, ital mérgezett e,  és ha igen milyen anyagot tartalmaz, hiszen ez utalhat a merénylő kilétére is. Tehát Yelena első és legfontosabb feladata megismerni ezeket, ez viszont könnyen az életébe kerülhet, azonban nem ez az egyetlen problémája a múltja is kísérti, ami szintén halállal fenyegeti. Tehát elmondhatjuk, hogy minden és mindenki összeesküdött hősnőnk ellen.

Teljesen kilátástalannak tűnik a helyzet, hiszen az egyik probléma azonnali halállal jár, míg a másik esetben egy kis szerencsével erre a végkimenetelre akár évek múltán kerülhet csak sor. Egyik sem kecsegtető ajánlat, de azért az utóbbi mégiscsak kedvezőbb.

Yelena "munkája" során egyre több emberrel ismerkedik meg, barátságok köttetnek, de sajnos ellenségeskedés is felüti a fejét.

Izgalmas, eseménydús történet, mindig történik valami, és nem szenved hiányt váratlan fordulatokban sem, mégis egy teljesen logikusan, ésszerűen felépített cselekmény, mindennek van oka, és következménye, nem éreztem azt, hogy valami kimaradt volna. Őszintén szólva már most folytatnám a második részt, ha megjelent volna magyarul. Nagyon felkeltette az érdeklődésemet a könyv, és kíváncsi vagyok, hogyan alakul Yelena jövője. Biztos vagyok benne, hogy még sokat kell tanulnia, fejlődnie, és sok kaland vár még rá, amik félelmetesek, de egyben formálják is a jellemét.

Értékelés: 5/5
Izgalmas, és kalandokkal teli történet, ami éjjel nem hagyja nyugodtan aludni az embert. Érdekes mondanivaló, tanulságok, szerelem, csalódás, barátság, ellenségeskedés, szomorú, halállal teli múlt, reménnyel teli jövő. Minden ami egy tökéletes könyvhöz kell meg van benne.

Borító: 5/4
Annyira nem fogott meg a borító, ha csak ezt látom el sem olvasom, ettől függetlenül nem rossz, csak nekem éppen nem ragadta meg a figyelmemet.

Karakterek: 5/5
Nagyszerűen kidolgozott változatos jellemmel megáldott karakterek.

Kedvenc karakterek:
Egyértelműen Ari és Janco.

Kedvenc idézet: 
Valek rajong a mérgekért. Sokat megmérgezett a Parancsnok ellenségei közül, és nem szeret kijönni a gyakorlatból. Tudod, néha próbára teszi az ételkóstolókat, nehogy véletlenül elkényelmesedjenek.

 

2017. július 22., szombat

Colleen Hoover - Maybe Someday

„Egy ​mindent elsöprő szerelem csodás, mégis valószerű rajza. Csupa érzelem, csupa bonyodalom.” – Tracey Garvis Graves, New York Times bestsellerszerző

A huszonkét éves Sydney élete maga a tökély: egyetemre jár, jó állása van, stabil kapcsolatban él egy remek sráccal, Hunterrel, és a legjobb barátnőjével, Torival közösen bérel lakást. De minden megváltozik, amikor rájön, hogy Hunter megcsalja, és egyik pillanatról a másikra el kell döntenie, hogyan tovább.
Sydney egyszer csak vonzódni kezd a titokzatos, jóképű szomszéd sráchoz, Ridge-hez. Nem tudja levenni róla a szemét, és valósággal megbabonázza a fiú szenvedélyes gitárjátéka esténként az erkélyen. Ridge sem közömbös iránta, és hamarosan ráébrednek, hogy több szempontból is szükségük van egymásra.
Az Egy nap talán egy szenvedélyes történet barátságról, megcsalásról és szerelemről, ami az első oldaltól kezdve beszippantja az olvasót Sydney izgalmakkal teli világába.

„Csodálatos lelkek. Csodálatos dalok. Csodálatos történet.” – GwendolynGrace, LibraryThing

„Egyedi, más, mint a többi… ne habozz, olvasd el!” – Tamara Webber, New York Times bestsellerszerző, az Egyszeregy írója

Író: Colleen Hoover
Eredeti cím: Maybe Someday
Cím: Egy nap talán
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 390
Téma: NA, Romantikus

Egy könyv tele szerelemmel, csalódással, szenvedéssel, döntésképtelenséggel, nevetéssel, sírással és csodálatos dalszövegekkel.

A könyvet nagyon szépen köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak!

A Maybe Someday nem egy átlagos, klisékkel teli történet, vagy legalábbis nem teljesen. Van egy apró (na jó nem is annyira kicsi), de annál nagyobb jelentőségű momentum, amire az egész könyv épül. Ettől volt egyedi. Egy olyan oldalát mutatta meg a szerelemnek, amiről nem veszünk tudomást, kivéve azok akik ilyen helyzetben vannak.

Történetünk úgy kezdődik, mint a legtöbb romantikus regény. Adott egy lány, akinek szupertökéletes a pasija és van egy legjobb barátnője, akivel együtt is lakik. A lány azt, hiszi megkapta a Boldogan éltek, míg meg nem haltak sztoriját.  Aztán a csalánba mégis beüt a ménkű. Az eddig biztosnak tűnő életet egy pillanat alatt elfújja a szél,és hősnőnk kint találja magát az utcán, a szakadó esőben, mint egy kivert kutya. Ez sajnos nagyon szomorú, de valójában innentől indul be a számunkra érdekes történet, ami az Előszóban előre volt vetítve. Ez a "kis" szösszenet annyira jól meg lett írva, hogy esélytelen volt, hogy leteszem a könyvet a kezemből, legalábbis addig semmiképpen sem, amíg be nem fejeztem. Ugyan ez a terv meghiúsult, muszáj volt félbe hagynom, de minden alkalmat megragadtam az olvasásra, még akkor is, ha csak pár oldalt sikerült letolni.

Ridge és Sydney kapcsolatának kialakulását elég nehéz szavakba önteni, ha valami csoda folytán sikerülne is, az érzelmek fele annyira sem mennének át, mint amennyire kellene, ehhez tényleg el kell olvasni a könyvet. A cselekmények nagyon összetettek, és olykor bonyolultak is, a dolgok teljesen egymásra épülnek, így nagyon szépen látszódik a folyamat.

Az írónő annyira tehetséges, hogy képes teljesen belerántani a könyvbe, egyszerűen úgy éreztem, hogy ami a szereplőknek örömet okoz, az nekem is, amitől sírnak, attól én is. Kész érzelmi hullámvasút az egész, de talán emiatt imádtam. Egyben volt az egész, nem volt hiányérzetem, ugyan voltak helyzetek, döntések amikkel nem értettem száz százalékosan egyet, de valójában hasonló szituációban számomra is nagyon nehéz lett volna választani. Sőt szerintem nincs is jó vagy rossz döntés, egyszerűen csak próbáljuk minimalizálni a veszteségeket, a fájdalmat.

Ami még csodálatosabbá tette a könyvet, az, hogy tele van szebbnél szebb dalszövegekkel. Nehéz lehetett ennyi szöveget megalkotni, főleg, hogy tökéletesen illettek a történetbe, a részévé váltak.

Nem tudom mit mondhatnék még róla, tényleg el kell olvasni ahhoz, hogy az ember átérezze azt a hangulatot, azokat az érzelmeket, amiket ez a könyv közvetít.

Sírni fogsz rajta? Biztos. Megérinti a lelked? Teljes mértékben. Nevetni fogsz? Bizony, méghozzá jó hangosan. Imádni fogod? Minden egyes betűjét.

Értékelés: 5/5
Egy különleges könyv, ami a klisék mellett egyedi vonásokat is tartalmaz. Nehéz döntések, amik mindent megváltoztatnak, gyönyörű pillanatok, amikor megállítanád az időt, együtt egy csodálatos egészet alkotnak.

Borító: 5/4
Nagyon szép, és külön imádom, hogy "simogatós" (domború) részeket. :D És amikor lementettem Molyon a könyv borítóképét, akkor láttam, hogy a Maybe Someday feliratot, ha jól megnézzük egy csókolózó párt látunk benne.

Karakterek: 5/4
Mindegyik szereplő képvisel valamit, és megvan a szerepük, amik előrébb lendítik az eseményeket.

Kedvenc idézet:
„Hiszem, hogy az életben találkozunk néha olyanokkal, akiknek a lelke teljesen kompatibilis a miénkkel. Egyesek lelki társaknak nevezik őket, míg mások igaz szerelemnek.”

 

2017. július 12., szerda

Kasie West - Szívességből szerelem

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Giával az iskolai bál kezdete előtt fél órával szakít a pasija, ezért kétségbeesésében vakmerő lépésre szánja el magát. Arra kér egy vadidegen srácot, játssza el egy estére, hogy járnak. A terv egyszerű: két óra, pár kegyes hazugság a barátnőknek. A baj csak az, hogy Gia nem tudja kiverni a fejéből a helyes ismeretlent. Aztán az élet úgy hozza, hogy viszonozhatja a szívességet … Tényleg egyre fontosabbak lesznek egymásnak, vagy kamu az egész? Alapulhat-e bármi is hazugságon? Mit gondolnak majd a barátnői, ha kiderül az igazság? Tényleg ennyire számít, hogy ki mit gondol?

Kasie West szellemes és csodálatosan romantikus regényének főhőse egy hirtelen ötlet miatt óriási galibába keveredik, és az élete fenekestül felfordul. Vajon sikerül újra megtalálnia a szerelmet, és azzal együtt önmagát is?

Író: Kasie West
Eredeti cím: The Fill-In Boyfriend
Cím: Szívességből szerelem
Kiadó: Menő Könyvek
Kiadás éve: 2017.
Oldalszám: 304.
Téma: Romantikus
A borító keltette fel a figyelmemet először, és mint romantikus könyv függő tudtam, hogy bizony őt sem hagyhatom ki. A Menő Könyveknek köszönöm, hogy elérhetővé tették a magyar olvasók számára ezt a könyvet, és azt is, hogy kaphattam egy példányt ebből a cukiságból. :)

A könyvet a Könyvfesztről hazafelé tartva kezdtem el olvasni a vonaton, és mire haza értem, majdnem befejeztem. Ezen annyira nem lepődtem meg, hiszen "csak" 304 oldalas az egész, de kicsit elszomorodtam, hogy ilyen hamar véget ért. Nem egy világmegváltó gondolatokkal teli regény, de így a tanulás kellős közepén annyira jólesett a lelkemnek, úgy éreztem, hogy egy kicsit kiszellőzött a fejem, és könnyebb szívvel vetettem bele magamat újra, a véget nem érő tanulásba.

A történet teljesen klisé, szinte egyetlen önálló gondolata sem volt, de hogy én mennyire imádtam, azt egyszerűen nem tudom elmondani.

Ahogy a címből is kiderül egy szívességnek köszönhető, hogy főhőseink szerelmesek lesznek egymásba. Ez nem egy mindennapi szívesség, és szerintem ez a filmeken és könyveken kívül sehol máshol nem jönne be, legalábbis a való életben kizártnak tartom.

A fülszövegből megtudhatjuk, hogy Giát a bál előtt dobja a pasija, ami elég nagy szívás, de úgy gondolom ettől még nem jött el a világvége. Igazából Giát nem is az zavarja igazán, hogy szakítottak vele, hanem az hogy mit fognak szólni az állítólagos barátai, hiszen már jó előre beharangozta, hogy ő bizony egy tuti pasival fog megjelenni, és hát hogy venné az ki magát, hogy végül egyedül jelenik meg?  Sokkal jobb, ha egy vadidegen csávót megkér, hogy játssza el a pasiját, akiről azt sem tudja, hogy ki fia borja. Mondjuk, azt sem tudom a srác mit gondolt, hogy ebbe beleegyezett, azért én fenntartásokkal kezeltem volna ezt a helyzetet. De hát kinek a pap kinek a paplan.

Na, mindegy az üzlet az üzlet, megköttetik a deal és ez elindítja a hazugság lavinát, na és persze a cselekmény fő szálát.

A kamu pasi eltűnik, mint Hamupipőke és még egy cipőt sem hagy maga után, a kis galád, de nem kell félni hősnőnk nagyszerű kém, és felkutatja őt. Ezután megy a huzavona egy ideig, de aztán láss csodát egy újabb szívesség kerül a képbe.  Időközben szereplőink egyre jobban meg-, illetve kiismerik egymást.

És ahogy a közmondás is tartja,  a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát, természetesen a hazugságok is kiderülnek. Ennek valamint testvére hatására Gia magába száll és elgondolkodik azon, hogy milyen ember is ő valójában, és hogy változnia kellene e.

Mint egy amerikai filmben megjelenik a főgonosz is, aki megkeseríti Gia életét. A két lány rivalizál  egymással, és őszintén Julieval nem szimpatizáltam, idegesített a csaj. Próbálgatják egymás erejét, bár azért annyira nem viszik túlzásba a dolgokat.

Ami furcsa volt számomra az egész történetben az a névválasztás volt. Mind a két főszereplő neve különleges és nem mindennapi, ez az egy dolog nem klisé a könyvben. Bár szerintem az írónő találhatott volna jobb nevet is a srácnak, de talán pont ez a fajta figyelemfelkeltés volt a célja vele.

Összességében egy nyugis, könnyen emészthető történet. Egy kellemes, nyári estén jó időtöltésül szolgálhat bárkinek, aki szereti a romantikus történeteket.

Értékelés: 5/4
Egy jó kis történet, ugyan tele van klisékkel, de manapság melyik könyv nem? (jó nyilván tudom, hogy van kivétel, ami erősíti a szabályt) Gyorsan haladtam a regénnyel, nem voltak hirtelen váltások vagy megszakítások az eseményekben, így lényegesen könnyebb volt olvasni, meg aztán a vonaton nem is volt mi elterelje a figyelmemet.

Borító: 5/5*
Szerelem első látásra, pedig nyilván vannak ettől szebb és jobban megalkotott borítók is, mégis akárhányszor csak ránézek egyből jobb kedvem lesz.

Karakterek: 5/3,5
A maguk módján szerethetőek, teljesen átlagosak, néha bugyuták, és idegesítőek, ettől függetlenül egyiket sem dobnám bele a pokol legmélyebb bugyrába, azt hiszem ez pozitív dolog. :D


2017. július 11., kedd

Bella Andre - Hadd legyek az Igazi

Victoria Bennett, a fiatal és tehetséges szobrászművész tizenöt év után tér vissza szülővárosába, San Franciscóba, ahol egy fontos művészeti ösztöndíjra készül. A zsűri egyik tagja azonban szemet vet rá, így nemcsak ő, de a karrierje is veszélybe kerül. Vicki jól tudja, hogy legjobb barátja, a híres és rendkívül jóképű baseballjátékos, Ryan Sullivan a segítségére siet majd, hiszen a férfi az egyetlen, akiben középiskolás kora óta megbízik.

Ryan lelkesen fogadja Vicki visszatérését, és bármit megtenne, hogy megóvja őt a zsűritag zaklatásától – még abba is belemegy, hogy eljátsszák, egy párt alkotnak és eljegyezték egymást. Ám amikor színlelt csókjaik és simogatásaik egy rendkívül érzéki, mámoros éjszakába torkollnak, mindketten aggódni kezdenek, hogy örökre elrontották másfél évtizede tartó barátságukat.

Vajon életük legsúlyosabb hibáját követték el? Vagy pedig épp ellenkezőleg: a barátság és a szerelem tökéletes elegye csak most került elérhető közelségbe mindkettejük számára?

Író: Bella Andre
Eredeti cím: Let Me Be the One
Cím: Hadd legyek az Igazi
Kiadó: Kossuth Kiadó
Kiadás éve: 2017.
Oldalszám: 344.
Sorozat: A Sullivan család 6.
Téma: Romantikus


Hatalmas köszönet a Kossuth Kiadónak a könyvért! :) 

A Sullivan család sorozat hatodik része ez a könyv, ám ha valaki nem olvasta az előző köteteket azoknak sem kell kétségbeesnie, hiszen önálló regényként is megállja a helyét, és nem kapcsolódnak olyan szorosan a sorozatrészek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy anyukám is elolvasta a könyvet és örömmel írta nekem (éppen írásbeliről tartottam haza), hogy elcsente a könyvet és, hogy máris a felénél tart. Mire elmondtam neki, hogy ez egy sorozat hatodik része, ő pedig kijelentette, hogy nem mondta volna meg ezt róla.
A lényeg az, hogy nem csak nekem, de neki is nagyon tetszett a történet, ami nem meglepő, hiszen közel azonos az ízlésünk könyvek terén.

Volt szerencsém olvasni az előző öt regényt is,és bátran mondhatom, hogy Bella Andre nagyszerű írónő, mindegyik regényében van valami amitől még szerethetőbb lesz, talán azért, mert realisztikusan ír. A szereplők szerethetőek, húsvér emberek, akik hibákkal is hibátlanok, akiket az ember önkéntelenül is a szívébe zár.

Ahhoz, hogy rendesen értékelni tudjam ezt a könyvet egy kicsit bele kell folynom a többi kötetbe is, de igyekszem ezt a legkevesebb spoilerrel megtenni.

Marcus, Chase, Gabe, Sophie, Lori, Zach, Ryan, Smith. Ők nyolcan erősítik a "gyerekek" táborát.
Őszintén nem tudom, hogy a testvéreknél mi a születési sorrend, de valójában nem is olyan lényeges ez az információ. A Sullivan család egy összetartó, kedves és eléggé vegyes társaság. Fényképésztől a tűzoltóig, a baseballjátékostól a színészig sokféle foglalkozás megtalálható náluk. Igazán színes és változatos a család. Mire elérünk a sorozat hatodik részéig Chase, Marcus, Gabe, Sophie, és Zach is megtalálja a párját, ettől függetlenül az írónő utal mindenki történetére.

A Hadd legyek az igazi Ryanről a baseballt játszó Sullivan testvérről szól, valamint Victoriáról, akinek foglalkozása nem is térhetne el jobban főhősünkétől, ugyanis a lány egy művészlélek. Ebből kifolyólag gondolhatnánk azt, hogy semmi közös nincs szereplőinkbe, de ez a feltételezés hibás, hiszen úgy illenek egymáshoz, mint a csavar az anyához.

Az előző könyvekkel ellentétben Ryan és Victoria gyermekkoruk óta ismerik egymást és nagyon jó barátok. Most pedig jöjjön a szokásos megállapítás hogy fiú - lány barátság nem létezik, na, hát ebben az esetben ez nagyon is igaz, és az első pár oldal után rájön az olvasó, hogy mindig is többet éreztek egymás iránt, na, jó ezt a könyv elolvasása előtt is mindenki tudta.

Hősnőnk egy kis slamasztikába kerül és hát az ember kit hív segítségül, ha baj van?  Hát természetesen a legjobb barátját, aki persze a világ egyiket leghíresebb baseballjátékosa. Ryan az első hívásra felpattan fehér lovára és megküzd a csúnya, gonosz sárkánnyal. Ugye milyen cuki?

Komolyra fordítva a szót Ryan és Victoria barátsága átalakul, legalábbis mindenki más szemében, hőseinknek el kell játszani azt, amire ők maguk is évek óta vágynak. Becsapnak mindenkit vagyis azt hiszik, valójában  önmaguknak ásnak vermet, végül pedig végleg egymás hálójában ragadnak.
Mint minden történetben itt sem marad el a bonyodalom. Ryan részéről a hírnév, Victoriáéról az exe és egy bizottsági tag túlzott érdeklődése okoz problémát.

A könyv elég kiszámítható, nem igazán tartalmaz váratlan fordulatokat, ezért szerintem akkor a legjobb olvasni és akkor tudjuk értékelni igazán, ha éppen fáradtabbak vagyunk a megszokottnál. Egy könnyed, romantikus történet, a maga 344 oldalával nem mondható rövidnek, de annyira hosszú sem. Ha olyan hangulatban van az ember 1-2 nap alatt nyugis tempóban simán elolvashatja, nálam ez egy kicsit tovább tartott, nem volt hozzá kedvem. Nagy lendülettel kezdtem neki, de úgy a felénél megálltam, végül pár hét után folytattam és akkor már sikerült a végére érnem. (Az más kérdés, hogy molyon elfelejtettem befejezettnek jelölni, és a napokban tettem ezt meg. :D)

Értékelés: 5/4
A sorozatrészek közül nem ez a regény volt  a kedvencem, de a stílus ugyanolyan volt, mint amit már annyira megszerettem, így hatalmas lelkesedéssel vetettem bele magamat az olvasásba. A felénél megálltam egy kis időre, de ennek ellenére tetszett a könyv.

Borító: 5/3,5
A borítótól nem vagyok annyira elájulva,  illik a sorozat többi részéhez, ugyan azok sem  lettek a kedvenceim, de így alakult a dolog. Örültem volna, ha a kiadó változtatott volna rajta, de akkor viszont nem illettek volna egymáshoz a kötetek, így teljesen megértem a döntést.

Karakterek: 5/4
A szereplők szerethetőek voltak, és érezhető volt a főszereplők között a kémia. Nem volt felesleges karakter, mindenki adott valamit a történethez.