2019. december 20., péntek

Connie Glynn - Hercegnő bevetésen

Lottie Pumpkin átlagos lány, aki hercegnő szeretne lenni. Ellie Wolf hercegnő, aki átlagos lány szeretne lenni.
Amikor a sors szeszélye folytán szobatársak lesznek a patinás Rosewood Hall magániskolában, szinte kínálja magát a lehetőség, és szerepet cserélnek. Közeli barátokként kezdik meg második évüket az intézményben, és a szerepüket is jól játsszák. Ám különös dolgok történnek az épületben. Tanulókat mérgeznek meg, és úgy tűnik, veszély fenyegeti őket Rosewood falai között.
Lottie és Ellie elhatározzák, hogy nyomára bukkannak a tettesnek. Ám lehet, hogy közelebb van a veszély, mint gondolják?
A Hercegnő bevetésen a nagy sikerű A beépített hercegnő folytatása.

Író: Connie Glynn
Eredeti cím: Princess in Practice
Cím: Hercegnő bevetésen
Kiadó: Menő Könyvek
Kiadás éve: 2019.
Sorozat: Rosewoodi Krónikák 2.
Oldalszám: 392.
Téma: Fantasy, Ifjúsági irodalom

Köszönöm a könyvet a Menő Könyveknek!
A sorozat első részét régebben olvastam, és ugyan nem rabolta el a szívemet, de azért mégiscsak érdekelt, hogy mégis hová halad a történet, és kíváncsi voltam, hogy vajon a második résznek sikerül-e meggyőznie arról, hogy igenis jó ez a történet, és érdemes folytatnom az olvasását.

A borító nagy kedvenc, a stílusa egy az egyben az első részé, itt ugyan egy női fej helyett egy egész alakot kapunk, de úgymond keresztüllátunk rajta, és egy várral, kastéllyal nézünk farkasszemet. Nagyon tetszik ez a megoldás, olyan kreatív, de mégis egyszerű.

A fülszöveg nem valami bőbeszédű, nem igazán tudunk meg belőle információkat, aminek egyrészt örülök, elvégre nem szeretem, ha a fülszöveg lelövi nekem a poénokat, és kb ennek elolvasásával gyakorlatilag ki tudom találni a könyv végét is. Szerencsére itt erről szó sem volt.

Az első rész végén maradtak elvarratlan szálak, így nem meglepő módon ezek váltak a második rész fő vonalává, és mindenki abban reménykedik, hogy az akkor megválaszolatlanul maradt kérdéseire kielégítő magyarázatot kap. Én sem voltam ezzel másképp, hiszen számos olyan rész, mozzanat volt, ahol úgy éreztem, hogy egy kicsit elvesztettem a fonalat, és nem teljesen értettem meg, hogy akkor most ki-kivel van, és hogy most akkor mi is történt. Sajnos be kell vallanom, hogy ez a regény is úgy zárul, hogy az olvasó kíváncsi maradjon, és az előző részekről is maradtak kérdőjelek.

A regény olvasása közben sem voltam a helyzet magaslatán, így elképzelhető, hogy elsiklottam bizonyos információk felett, és hát bevallom őszintén bizony nem sok részlet maradt meg a fejemben az előző részből, így gyakran azon kaptam magam, hogy nem értem miről is van szó. Természetesen azért próbáltam ráparancsolni magamra, hogy figyeljek és ne csak átrepüljek a sorok felett, de így is nehéz volt olvasni a szereplők érzelmeiben, és rájönni, hogy miért csináltak, vagy mondtak bizonyos dolgokat.

Lottien és Ellien még csak csak eligazodtam valamennyire, de Jamie teljes rejtély volt számomra, akárhogy próbáltam nem tudtam megérteni, és rájönni arra hogyan működik az agya. És hát hasonlóan éreztem még néhány szereplő iránt. A cselekmény szépen haladt a medrében, és nagyrészt megvolt az összefüggés közöttük, ám néha azt éreztem, hogy egy-egy rész nem igazán illett bele az adott szituációba.

Ahogy az első részben megszokhattuk rejtély rejtély hátán van, és gyakorlatilag e köré épül az egész történet. Van aki kitalálhatja mi fog történni, van aki nem. De az írónő igyekszik, hogy egy izgalmas, rejtélyes történetet tárjon elénk, ami fordulatokban gazdag. Néha sikerült ezeket megvalósítani, de bőven voltak számomra kevésbé izgalmas pillanatok is.

Ebben a részben is megjelenik a háttérben a szerelem, ragaszkodás. Nyilvánvaló tény, hogy bizonyos szereplőket gyengéd érzelmek kötnek össze, ám ezt nem nyomják az arcunkba, és nem kifejezetten egy romantikus regényt kapunk. Inkább csak a gondolatokból, elejtett mondatokból, és bizonyos személyek viselkedéséből szűrhetjük le.

Őszintén szólva a sorozat második része sem nyert meg magának, hasonló érzelmeim voltak, mint amikor az első részt olvastam. Akinek tetszett az első rész annak bizonyára a második is fog. Azoknak is jó választás lehet, akik szeretik a hercegnős, könnyed könyveket, amiket aránylag  gyorsan el lehet olvasni.


2019. november 21., csütörtök

Kedvenc gyermekkori meséim

Már kisgyerekkén is imádtam hallgatni anyát, amikor esti mesét olvasott, most is gyakran eszembe jut, hogy mennyire jó volt, amikor esténként körbeültük a testvéreimmel és csak hallgattuk, ahogy mesél. De mint a legtöbb esetben, amikor már megtanulunk olvasni, azt a választ kapjuk, hogy te is el tudod olvasni. Na hát ezt én is megkaptam párszor, annak ellenére hogy olykor, olykor még rá tudtam venni anyát egy-egy mesére. :D Úgy gondolom, hogy ennek köszönhetem, hogy ennyire megszerettem a történeteket, a könyveket és az olvasást. Ha akkor anya nem szeretteti meg velem ezt az egészet, talán nem lennék ekkora nagy könyvmoly. :D

Később az alsós tanítónénim is gyakran olvasott nekünk, ez pedig még tovább erősítette bennem az olvasás szeretetét, hiszen mindig is egy kellemes élménnyel párosítottam. Nyilván később a kötelező olvasmányok kicsit rányomták a bélyeget az olvasási szokásaimra, de szerencsére tudtam, hogyha a nekem tetsző regényt veszem a kezembe, akkor nincsen semmi baj.

A mai bejegyzésemben néhány olyan mesét mutatok be nektek, amelyek segítettek abba, hogy könyvmollyá váljak. :)

1. Fazekas Anna - Öreg néne őzikéje
Az egyik örök kedvencem ez a verses mese. Mindig örömmel gondolok vissza arra, hogy volt idő amikor fejből tudtam az egészet. Ma már sajnos csak részletek maradtak meg, de ha egyszer gyerekem születik biztos vagyok benne, hogy vele is megismertetem ezt a kis történetet. Rövid, de mégis annyi mondanivalóval rendelkezik, hogy szerintem mindenkinek ismernie kell. A könyv illusztrált, ami gyerekként még jobban tetszett.

2. Hans Christian Andersen - Andersen ​legszebb meséi
Ez nem konkrétan egy mese, hanem egy könyv, amibe számtalan jobbnál jobb történet található, amelyeket imádta hallgatni, később pedig olvasni. Voltak kedvenceink persze, mint A Hókirálynő, vagy éppen A kis gyufaárus lány, ami anyát mindig megsiratta, akkor mi még nem igazán értettük, hogy miért, de amikor már nagyobbak lettünk, mind megértettük az okát, de ettől függetlenül egy nagyszerű, és szívhez szóló történetnek tartom.

3. Szepes Mária - Pöttyös ​Panni
Az első könyvek egyike, amit már önállóan olvastam. Nagyon tetszett és újra meg újra elolvastam. Annyira aranyos volt, az akkori olvasási képességeimnek tökéletesen megfelelt. Maga a történet, az illusztrációk nagyon megtetszettek. Ugyan a sorozat többi részét azóta sem olvastam, de ez az egy rész nagy kedvencemmé vált.

4. Jakob Grimm és Wilhelm Grimm - Grimm mesék

Ez sem egy konkrét mese, hanem egy könyv, ami szintén nagyszerű történeteket tartalmaz, amiknek örök érvényű tanulsága van. Ezeket is nagyon szerettem hallgatni, olvasni, és nézni is, hiszen később mesefilmként is megjelentek ezek a kis mesék. Meg persze számtalan élőszereplős változat is készült belőlük, amit viszont már most  "felnőttként" bármikor meg tudnék nézni.

5. Arany László - Magyar népmesék
El sem tudom mondani mennyire imádom a Magyar népmeséket még most is. Mint a már fent említett könyvek, így ez is gyakran került anyukám kezébe, majd később az enyémbe is. Imádom ezeket a történeteket, hol viccesek, hol szomorúak, de egyszerűen megunhatatlanok. Mesefilmként is nagyon szeretem őket, régen nagyon sokat néztem, és akárhol meghallottam a madárka "csicsergését" azonnal a TV előtt kötöttem ki.  És bevallom őszintén néha megesett, hogy egyetemen egy nagyoooon érdekes, és érdekfeszítő előadáson megnéztem egy-két részt, amire nem vagyok büszke, de na, kellett valami, hogy ne aludjak el. :D

5+1 Walt Disney könyvek
Szerintem az összes Walt Disney könyv megvolt, és persze mindet milliószor olvastam. Rövid kis történetek, szép illusztrációkkal. Kemény kötéses volt szóval bármennyit nyúzhattam nem igazán lett komoly baja egyiknek sem, bár azért látszik rajtuk, hogy nem mai darabok. Bevallom őszintén nagyon csábít a gondolat, hogy az újabb kiadású könyveket ( Disney mesék Aranygyűjtemény) beszerezzem, mert annyira tetszenek azok a borítók.

Ezek voltak az én kedvenc meséim, persze a sor végtelen, számtalan történetet, könyvet tudnék még ide sorolni, de úgy gondolom elsőre ennyi elegendő. Nektek van kedvenc gyerekkori mesétek, esetleg olyan mi felnőtt korotokig elkísért? :)


2019. november 18., hétfő

Frank Schwieger: Caesar és bandája

Tudod-e, melyik római hős fizet a jobb kezével élete legnagyobb baklövéséért, vagy azt, hogyan menti meg öt gágogóbajnok a Capitoliumot? Nem? Na, és azt hallottad már, miért csavarja magát szőnyegbe Kleopátra, a gyönyörű egyiptomi királynő? Vajon mit használtak vécépapír helyett a rómaiak…? Ha szívesen villognál egyedülállóan vicces történelmi tudásoddal, ez a könyv telitalálat!





Író: Frank Schwieger
Eredeti cím: Ich, Caesar, und die Bande vom Kapitol Live aus dem alten Rom
Cím: Caesar ​és bandája - Római történetek újratöltve
Kiadó: Kolibri Kiadó
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 179.
Téma: Gyermek- és Ifjúsági irodalom, Mitológia

Köszönöm a könyvet a Kolibri Kiadónak!
Az író előző könyve, a Zeusz és bandája nagy sikert aratott nálam annak ellenére, hogy nem éppen az én korosztályom a célközönsége. Ezen felbuzdulva nem is volt kérdés, hogy szükségem van a következő ilyen jellegű alkotására. Nem is kellett annyira sokat várni és immár kezemben tarthatom a Caesar és bandája című könyvet.

Gyermeki izgalommal vetettem magam a könyvre, és nem mondok meglepő dolgot, de egy ültő helyemben be is fejeztem azt.

A borító tökéletesen illik az előző regényhez, és a stílus is nagyon hasonló, ami érthető.

Ahogy a címből is kiderül az író ezúttal a rómaiakat választotta főszereplőnek, az ő történetüket ismerteti meg velünk a maga vicces, szórakoztató módján. Nagyon tetszik, hogy ilyen módon hozza közelebb a fiatalokhoz a különböző témákat, jelen esetben a római történelmet.

A regény tele van illusztrációkkal, ami még inkább azt sugallja, hogy ez egy hangulatos, nem annyira komoly alkotás, viszont annál élvezhetőbb. A fejezetek egy kis bemutatkozással kezdődnek, néhány fontos információt tudhatunk meg az adott fejezet szereplőjéről. Aztán pedig szépen sorban mindenki elmeséli a maga kis történetét, ezzel közelebb hozva az olvasóhoz a személyét. Természetesen az író törekedett arra, hogy ne történelemkönyv jellegű legyen az elbeszélés, hanem a mai, modern kor stílusában írta meg ezeket a kis fejezeteket.

A történet kronológiai sorban halad, és nem csak az uralkodókról, vagy nagyobb tetteket véghezvivő emberekről olvashatunk, hanem rabszolgákról, és más kevésbé ismert emberről is. Ennek köszönhetően nem csak arról kapunk képet, hogy a magasabb beosztású személyek milyen életet éltek, hanem azt is megtudhattuk milyen egy rabszolga élete, vagy éppen egy átlag emberé.

Nagyon szeretem az író stílusát, és az egész gondolatot, amiből megszületett ez a könyv. Pár óra alatt elolvastam az egészet, úgy hogy gyakran meg is álltam közben ilyen olyan okok miatt. Néhány oldalas részekre voltak bontva a történetek, amik között nem volt átfedés, szóval ha valaki csak egy-egy személy történetére kíváncsi nem kell az egész könyvet elolvasnia, ahhoz hogy megértse a kiválasztott személy történetét.

Ha valaki nem is szereti a római történelmet, vagy úgy összességében az ilyen jellegű könyveket azoknak is ajánlom, hiszen olyan aranyos illusztrációk vannak benne. Ha kisgyerek van a családban akkor feltétlen mutasd meg neki, hiszen így láthatatlanul, cuki képekkel szinte észrevétlenül belemegy a tudás a fejébe, és egy jó emlékhez köti az információszerzést.

Egyszóval mindenkinek ajánlom, akik szeretik a római történeteket, akik szeretik a történelmet más nézőpontból megismerni, akik szeretik az illusztrált könyveket, és egyébként azoknak is, akik ezeket nem szeretik. Szerintem ez egy olyan könyv, amit csak szeretni lehet. :)


2019. október 26., szombat

S. A. Chakraborty - Rézkirályság

S. ​A. Chakraborty folytatja a Bronzvárosban megkezdett elsöprő kalandot. Megteremt egy olyan világot, ahol a dzsinnek egyetlen csettintéssel lángokat idéznek, a vizeket pedig áthatja az ősi mágia; ahol a vér ugyanolyan veszélyes lehet, mint bármelyik bűbáj, és egy eszes kairói szélhámos átformálja egy királyság sorsát.
Nahri élete mindörökre megváltozott abban a pillanatban, amikor az egyik svindlije közben véletlenül megidézte Dárát, a félelmetes, rejtélyes dzsinnt. A lány kairói otthonából elragadva bekerült Dévábád fényűző királyi udvarába, ahol sebesen ráébredt, hogy a szélhámosi tehetsége nélkül nem sokáig marad életben.
A csatát követően, mely során Dára odaveszett Ali herceg kezétől, Dévábád bezárkózott. Nahri kénytelen új utat törni magának, méghozzá a szívét elrabló testőr védelme és a barátjának tekintett herceg bölcsessége nélkül. Ám miközben elfogadja az örökségét és a vele járó hatalmat, tudja, hogy igazából aranyketrecbe zárták: a király az egykor az ő családjának kijáró trónusról tartja szemmel, és egyetlen ballépés a törzse végét jelentheti.
Mindeközben Alit száműzték, amiért szembe mert szállni az apjával. Orgyilkosoktól üldöztetve hányódik ősei földjének könyörtelen rézszín homokján, és kénytelen azokra a félelmetes képességekre támaszkodni, amikkel a máridok – a kiszámíthatatlan vízszellemek – ajándékozták meg. De mindez azzal fenyeget, hogy feltárja a családja egy rég eltemetett titkát.
Az új évszázad közeledtével a dzsinnek ünneplésre gyűlnek Dévábád égig érő bronzfalai közt, ezalatt egy láthatatlan fenyegetés fortyog a sivár északon. Ez az erő egyenesen a város kapujára zúdítaná tűzviharát… és egy olyan harcos segítségét keresi, aki a világok között ragadt, és meghasonlott az elkerülhetetlen erőszakos kötelessége és a talán kiérdemelhetetlen béke között.

Író: S. A. Chakraborty
Eredeti cím: The Kingdom of Copper
Cím: Rézkirályság
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2019.
Oldalszám: 608
Sorozat: Dévábád-trilógia 2.
Téma: Fantasy, Mágia, Mitológia
Előrendelés

Köszönöm a könyvet az Agave Könyveknek!
Hónapokkal ezelőtt volt szerencsém a sorozat első részéhez és nagyon tetszett, ám most amikor felvetődött, hogy olvashatnám a következő részt kicsit haboztam. Nem amiatt, hogy nem érdekelt a regény, vagy hogy rossznak gondoltam volna, hanem mert kicsit időhiányban szenvedek, így aggódtam, hogy nem tudnám elolvasni a projektre, amit köré építettünk. Másrészt az első résznél megtapasztaltam, hogy szinte lehetetlen félbehagyni az olvasást, ha már egyszer belelendültünk a cselekménybe nem szívesen térünk vissza a való világba. És ahogy számítottam rá valóban így történt. Faltam a sorokat, az oldalakat, és nagyon rosszul érintett, hogy félbe kell hagynom újra és újra.

A borító tetszik, illik az előző részhez, aminek nagyon örülök, így szépen fog mutatni majd a polcomon.

A szereplőink ismerősek, a legtöbb helyszín is, ám ezekből bőven kapunk újakat is, amiket meg kell ismernünk. Az elején nem tudtam hova tenni a dolgokat, hiszen sajnos sok mindent elfelejtettem már, de nagyon hamar újra felvettem a fonalat.

Szinte azonnal magába szippantott a történet, hiszen a megszokott módon mindig történt valami, ami miatt újra és újra elgondolkodik az ember, hogy jujj most mi lesz a következménye ennek, vagy annak a döntésnek, cselekedetnek. Szereplőink pedig nem éppen arról híresek, hogy vakon követik a parancsokat, szabályokat. Szerintem senki nem volt, aki ne tett volna valami büntetendő dolgot, akár önös érdekből, vagy a társadalom érdekében. De az biztos, hogy ezeknek mindig lett következménye, és olykor nagyon érdekes szituációknak lehettünk tanúi.

Nehéz úgy beszélni/írni a könyvről, hogy ne spoilerezzek el dolgokat. Gyakorlatilag bármi amit elmondhatnék róla, az valamilyen szinten spoiler, és ez így nem egyszerű. Aki nem olvasta a sorozat első részét, az amúgy sem nagyon értené mit akarok mondani, aki pedig olvasta annak pedig már nem okozna meglepetést a második rész. De a fülszöveg elolvasása segített a lelkemen, hiszen azért ott bőven utalnak olyan dolgokra, amik felkavarják hőseink életét, és az olvasók lelkivilágát is.

Nahri immár Dévábád lakóinak számát növeli, és próbálja megtalálni a helyét, és önmagában rendbe tenni a megszerzett információkat, önmagáról, családjáról és képességeiről. Teljesen megváltozik az élete, mások az elvárások, mások a szokások, de ahelyett, hogy csendben meghúzná magát és igyekezne beolvadni a környezetébe, folyamatosan kiszökik, bajba keveredik, lázadozik és feszegeti a határait. Olyan dolgokat akar, és kér amelyek felboríthatnak mindent, szinte mindenki próbálja lebeszélni az őrültségnek hangzó ötletről, de ő hajthatatlan.

Ali sincs másként, hasonlóan hősnőnkhöz, neki is meg kell szoknia egy teljesen új környezetet, amely mindeddig idegen volt számára, ám elég hamar elkezdi otthon érezni magát, barátokat és szövetségeseket szerez. De tudjuk, hogy nem lehet valami ilyen egyszerű, ezért ő is bőven részesül az ármánykodók cselszövéseiből.

Számomra sokáig nem volt egyértelmű, hogy most kik is a "rossz fiúk", vannak e egyáltalán, vagy a maguk nézőpontjából mindenki jót cselekszi, de abban teljesen biztos voltam, hogy minden egyes szereplőnek volt valami hátsó szándéka. Egyeseké kisebb, másoké hatalmas.

A regény bővelkedik meglepő fordulatokban, olyanokban amik előre kiszámíthatóak és olyanokban is amik nem.

Több szemszögből ismerhetjük meg a történetet, nyilván mindenki a saját gondolatait közvetíti, és azt amik vele történtek, de a végén minden szál összeér, és kialakul a nagyobb kép.
A történet végére nagyon gyorsan kezdtek pörögni az események, hihetetlen izgalmakat élhettünk át. És wow, nagyon sok mindenre nem számítottam.

Számomra egyszerűen letehetetlen volt a könyv, és hihetetlen, hogy mennyire magába szippantott a regény hangulata, a stílusa, a szereplők, minden. Azt kell mondjam, hogy talán jobban tetszett, mint az első rész, szóval ha eddig bárkinek is kétsége volt, hogy nekifogjon-e a regénynek annak ne legyen. Imádtam, és őszintén, tiszta szívből ajánlom mindenkinek, hiszen izgalmas, fordulatokkal teli, és szinte repül az idő az olvasása közben. Hálás vagyok az Agave Könyveknek, hogy lehetővé tették, hogy elolvassam a regényt, és alig várom, hogy a harmadik része is megjelenjen.


2019. október 10., csütörtök

Húzós szerelem - Kedvenc idézeteim


"Átverekedtük magunkat az egész városon, de fél ötkor még csak az Osztyapenkónál jártunk, aztán az autópályára érve nagy gázzal hajtottunk tovább Csehszlovákia felé. Már amennyire a Lada, a Dacia és a Škoda tudott egyáltalán nagy gázzal menni." 

"Sokat javított a hangulatomon, amikor Dórival beléptünk a mosdóba. Én még ilyen nyilvános  WC-t nem láttam. Úgy éreztem magam, mint a vidéki kislány Pesten." 

"- Készülünk a holnapi versenyre - szólalt meg Ádám, és felkönyökölt az ágyán. - Ruhacsere mellett döntöttünk. Mindenki azt vesz fel, ami éppen a kupacból a keze ügyébe kerül. A lányok is!
- Aha, biztos úgy lesz - dünnyögte Dóri mellettem.
- Csongi és Gábor dobálta be a közösbe, így csak abból lehet választani - tette hozzá Ákos. - Mi gondban leszünk , tesó, mert Csongi pólója szét fog szakadni a bicepszemen - feszítgette a karját.
- Tudod, mi vagy te, Bugsy? – mutatott rá Csongi.
- Tudom, tudom, főnök, már mondtad. Bunkó."

" - Kösz, de előbb beszállok - mondta, és gyorsan bepattant a hajóba. - Szerencsepuszi?
- Ne feszítsd túl a húrt! - mondtam, és nyomtam egy puszit Müller orrára. - Tessék, ennyi! - adtam a kezébe."

" - Most már hozzányúlhatsz a hajamhoz.
- Komolyan ez jut először eszedbe? Azt hiszed, csak ezért csókolóztam veled?
- Mi másért? - vigyorgott.
- Oké, legyen igazad! És most mit csináljak?
- Mit tudom én. Te akarod a hajamat piszkálni, nekem nem túl nagy kunszt, minden reggel van rá lehetőségem."

" - Tökéletes. A csajom, a söröm, a hangulatvilágítás és a zene. Minden megvan - vigyorgott.
- Majdnem tökéletes.
- Mi nem tökéletes ezen? Ja, neked nincs söröd."










2019. október 9., szerda

Greff Magdi - Húzós szerelem

Különleges regény a sportról és a szerelemről.
Réka kajakozik, és állatorvosi egyetemről álmodik, ám a szocializmus alatt egy dezertőr gyereke az utolsó, aki bejuthat egyetemre. Egyetlen esélye a sportösztöndíj, és egyetlen dobása egy verseny Belgiumban. A csapattal tart egy furcsa, örökké jegyzetelő fickó, és egy undok orosz versenyző. Képes lesz Réka megnyerni a versenyt, ahol a jövője a tét? Ha mindez még nem lenne elég, feltűnik a színen Szőke, egy vagány új sporttárs, de Ádám, a régi barát is másféle érdeklődést mutat. Melyikük a nagy szerelem?
Réka izgalmas utazásra indul, ahol nem csak a vízen kell helyt állnia, de a szívügyekben is, mert nem minden az, aminek látszik, egy olyan korban, ahol minden szóra vigyázni kell.

Író: Greff Magdi
Cím: Húzós szerelem
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2017.
Oldalszám: 356
Téma: Sport, romantikus

Köszönöm a könyvet a Könyvmolyképző Kiadónak!
Már elég régóta a polcomon van ez a regény, sokszor szemeztem vele, de egészen idáig nem került rá sor. Egy-két héttel ezelőtt láttam, hogy hamarosan olyan projekt veszi kezdetét a Prológuson, ahova ez a könyv tökéletesen beleillik. Ezért, és amiatt is, hogy tudtam hamarosan zh-k sora vár rám és nem lesz időm olvasni, úgy döntöttem nekikezdek, és meglátjuk mennyire lesz haladós a történet.

Az első dolog, ami fontos volt számomra, hogy a szerző magyar, és mivel az elmúlt időben nagyon ráfüggtem a magyar írók regényeire (On Sai, A.M. Aranth, Róbert Katalin és még sorolhatnám), ezért nagyon szívesen vettem a kezembe ezt is.

A fülszöveg alapján egy olyan regényről van szó, amiben fontos szerepet játszik a sport, jelen esetben a kajak. Ez a borítón is megjelenik, ami egyszerűsége miatt tetszik, és az is hogy illik a történethez.

Történetünk a nyolcvanas években játszódik és az írónő odafigyelt, hogy ezt az olvasó ne csak a fülszövegből tudja meg, hanem erre az időszakra jellemző mentalitást, hangulatot és tárgyakat is megjelenítette. Ekkor még nem éltem, ezért ezekkel csak a történelemórán, és a szüleim, nagyszüleim által mesélt emlékekben találkoztam. Emiatt kicsit nehezebb megfognom azt az érzést, amit főszereplőnk, Réka érez.

Rékáról fontos tudnunk, hogy nincs könnyű helyzetben. Sikeres kajakos sorra nyeri a versenyeket, de nincs más vágya, minthogy állatorvos lehessen, de ehhez nyilvánvalóan egyetemet kell elvégeznie. Először gondolhatnánk arra, hogy nincs más dolga, mint jól tanulni és akkor bekerül, ám ez abban az időben, és Réka múltjával/jelenével egyáltalán nem ilyen egyszerű. Tudni kell, hogy hősnőnk szülei évekkel ezelőtt külföldre mentek, ám a Magyarországra való visszatérés falakba ütközött, dezertőröknek lettek kikiáltva, így amint átlépik a határt csattanna is a bilincs a csuklójukon, így a távolmaradást választották. Rékát így a rokonaira bízták, akik támogatják őt, de sajnos van amitől nem tudják megvédeni.

Rékát a szülei miatt megbélyegezték, szemmel tartják, és ügyelnek arra, hogy ne térhessen arra az útra, amerre a szülei is, ezért igyekeznek megakadályozni azt, hogy bekerülhessen az egyetemre. Ez nagyon fáj a lánynak, nem érti mivel érdemelte ezt ki, mikor neki esze ágában sincs elhagyni az országot, csak szeretne állatorvos lenni.

Amikor minden veszni látszik, felcsillan egy reménysugár, amely talán megoldást jelent. Egy verseny Belgiumban. Szerencsére sikerül minden papírt elrendezni, és a csapat elindulhat a versenyen, ám egy kicsit megzavarja a felállást egy orosz versenyzőnő, valamint egy furcsa ember, akit a hivatal küldött, és aki egy pillanatra sem veszti szem elől Rékát, és folyton jegyzetel a fekete kis noteszében.

Hősnőnk nem csak az eredmény miatt aggódhat, hanem a fiúk miatt is, hiszen két fiú is harcol úgymond a kegyeiért. Ádám, akivel évek óta barátok, és szinte már testvérekként gondoltak egymásra, és Szőke, aki új a csapatban és elég feltűnően hajt hősnőnkre. Nyilván nem fogom elárulni, hogy ki a befutó, már ha egyáltalán van. :D

Összességében tetszett a könyv, jó volt egy kis kikapcsolódásnak, és már szükségem is volt rá. Szóval bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti a sportokat, szereti a romantikus regényeket, és egy kis kikapcsolódásra vágyik. :)


2019. szeptember 17., kedd

Jessica Sorensen - The ​Destiny of Violet & Luke – Violet, Luke és a sors

A ​Callie, Kayden és a megváltás nagy sikerű szerzőjének új története sebhelyekről, bátorságról és új lehetőségekről…
Luke Price élete mindig is a rendről, az önfegyelemről és a kemény külső látszatának fenntartásáról szólt. A futó kalandok csak figyelemelterelésként szolgálnak a számára: így próbálja elhessegetni magától gyermekkora gyötrelmes emlékeit. Kétségbeesetten szeretne megfeledkezni a múltjáról, de az egyre csak kísérti, bármit tesz is.
Violet Hayesnek nehéz élete volt. A szüleit gyerekkorában meggyilkolták, semmi mása nem maradt utánuk, csak a szörnyű emlékei az azóta is megoldatlan esetről. Úgy nőtt fel, hogy egyik felelőtlen, drogos, elhanyagoló nevelőszülőtől a másikhoz került, miközben képtelen volt feldolgozni annak az éjszakának a rettentő emlékét, amikor elvették tőle a szeretteit. Egy lezáratlan ügyet nehéz elfelejteni, és Violet álmait még mindig kísérti az a tragikus éjjel. Csak úgy tud megbirkózni az élettel, hogy senkihez sem kerül közel, és semmiféle érzelmet nem enged meg magának.
Aztán Violet megismerkedik Luke-kal. Azonnal összeütközésbe kerülnek, mégsem bírják távol tartani magukat a másiktól. Hiába is próbálnak ellenállni egymásnak, mindketten elkezdenek kitárulkozni, és egyszeriben olyasmiket éreznek, mint azelőtt még soha. A két fiatal fölfedezi, mennyire hasonlítanak egymásra. De valami másra is rádöbbennek: a múlt mindig utoléri az embert…

Író: Jessica Sorensen
Eredeti cím: The ​Destiny of Violet & Luke
Cím: Violet, Luke és a sors
Sorozat: Véletlen 3.
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2019.
Oldalszám: 384
Téma: New Adult, Romantikus

Köszönöm a könyvet a Könyvmolyképző Kiadónak! 
Szeretem az írónő stílusát, ötleteit, témáit, eddig nem igazán csalódtam egyik regényében sem. Mindegyiknek van valami mondanivalója és szerintem ez fontos.

A Violet, Luke és a sors az írónő Véletlen sorozatának a harmadik része ettől függetlenül önálló regényként is élvezhetjük, nem kell feltétlenül elolvasni az első két részt, bár én személy szerint csak ajánlani tudom, mert egyszerűen imádtam őket.

A borító illik a többi részhez, itt is főszereplőink töltik ki az egészet, és mind a ketten nagyoooon boldognak néznek ki. Nem a kedvenc borítóm, de nem is katasztrofális.

Már a fülszövegből tudtam, hogy nem lesz egy könnyed, problémáktól mentes történet, hiszen már itt kiderül, hogy se a női, se a férfi főszereplőnk élete nem egyszerű, és mind a ketten komoly gondokkal küzdenek, és ki-ki, hogy birkózik meg vele. Persze nyilván mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy mi lesz a regény vége, de néha nem is az a fontos, hanem az, ahogy eljutunk odáig. Számomra ez a könyv is ilyen volt. A folyamat, amin végigkalauzolt bennünket az írónő nem volt felhőtlen, együtt szenvedtünk a szereplőkkel, és egyre jobban megismertük őket, a múltjukat.

A karakterek szimpatikusak voltak, kifejezetten nem is tudnék igazán olyat mondani, akit nagyon utáltam volna, vagy pedig egyszerűen csak elfelejtettem az illetőt. (Azt azért tudni kell, hogy majdnem egy hónap különbség van a könyv elolvasása és a bejegyzés megírása között. :D) Akit utálhatnék, azokért a dolgokért, amiket tett az Luke anyja, de valahogy inkább szánom, és egyáltalán nem helyeslem azokat a cselekedeteit, amiket a múltban illetve a jelenben tett, tesz. Meg lehetne magyarázni, hogy miként került ebbe a helyzetbe, elemezhetnénk a múltját, kifogásokat kereshetnénk a tetteire, de úgy gondolom ez nem segítene Luke érzésein, emlékein, hiszen a múlt árnyai élete végéig kísérteni fogják, amelyek olyan terhet tesznek rá, amik nehézzé teszik az életét a mindennapjait.

Másik főszereplőnk Violet élete sem tündérmese, hiszen már egészen kicsi korában végig kellett néznie, ahogy megölnek mindenkit, akit szeret. Ez mindörökre megváltoztatja. A felejtésben az sem segít, hogy borzalmasabbnál borzalmasabb nevelőszülők veszik magukhoz, ami még jobban megnehezítik az életét. Számomra, - aki szerető családban nőtt fel - nehéz volt olvasni, és tudni, hogy a való életben is megtörténhet ilyen, és vannak gyerekek, akik olyan nevelőszülőkhöz kerülnek, akikhez nem kellene, és akiktől nem kapják meg azt a szeretetet és törődést, amit minden gyereknek meg kellene kapnia ahhoz, hogy egészséges felnőttekké válhassanak. 
Violet olyan helyzetbe keveredik, ami nem a legetikusabb, és nem a legbiztonságosabb, így találkozik Luke-kal. Klisé, de az elején ki nem állhatják egymást, vagyis inkább kölcsönösen megpróbálják távol tartani maguktól a másikat. Mind a ketten tapasztalatból tudják, hogyha valakit közel engednek a szívükhöz az előbb vagy utóbb, így vagy úgy de fájdalmat fog okozni.

Hőseinket a sors mindig összesodorja, így akarva akaratlanul egyre jobban belefolynak egymás életébe. Megismerik egymást, és szépen lassan a múltjuk is kiderül, a képkockák összeállnak, és ez olyan pofon lesz mind a kettőjüknek, amire álmukban sem számítottak volna.

Összességében nagyon tetszett a könyv, most sem csalódtam, és alig várom, hogy megjelenjen a sorozat következő része, hogy megtudhassam mi lesz főhőseinkkel.


2019. augusztus 28., szerda

A Bronzkulcs - Kedvenc idézeteim

Már olvashattátok A bronzkulcsról írt értékelésemet, most viszont néhány kedvenc idézetemet hoztam el a regényből. :)
Ha olvastátok a könyvet, akkor bizonyára nektek is van kedvenc vagy éppen valami miatt emlékezetes idézetetek. Ha gondoljátok osszátok meg velem kommentben. :)
Igyekeztem spoilermentes idézeteket hozni, de mivel ez egy sorozat harmadik része kicsit nehezen sikerült, tehát ha nem olvastad még a sorozat első két részét, akkor csak saját felelősségedre olvasd el az idézeteket! :)

"– Miért épp Halpofa kapitány?
– Hát, mert olyan halpofád van – közölte Jasper. – Amúgy meg soha senki nem találhatná ki, hogy mire utal ez a név, hiszen nincs benne semmi félelmetes. "

"– Maga megfenyegette a farkasomat – mondta Call. – És a barátomat.
Alma még mindig mosolygott.
– Remélem, a barátod nem sértődik meg azon, hogy a farkast említetted elsőnek.
– Nem sértődöm – közölte Aaron. "

"Az emberi lélek az ellentéte a káosznak, a semminek. A lélek maga a minden."

"Call egy pillanatra azt hitte, hogy meghalt. De nem tűnt valószínűnek, hogy ez legyen a túlvilág: egy kőpadlón heverni Tamara mellett, miközben fekete felhő lebeg felettük."

"Call jól emlékezett Marcus két évvel ezelőtti szavaira, amik a legszörnyűbb félelmeit fogalmazták meg: Egyikőtök el fog bukni. Egyikőtök meg fog halni. Egyikőtök pedig már eleve halott. Most már tudták, melyikük volt eleve halott: ..."

"A generációtok legnagyobb krétora - csengtek a szavak Call fülében, és elszorult a szíve. Azt nem bánta, ha Aaron jobb nála, de az a gondolat csöppet sem tetszett neki, hogy valaki talán még Aaronnál is jobb. "

"A tűz el akar égni.
A víz el akar folyni. 
A lég fel akar szállni. 
A föld meg akar kötni. 
A káosz el akar emészteni."


2019. augusztus 26., hétfő

Holly Black és Cassandra Clare - A bronzkulcs

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A ​mágia megmenthet.
A mágia megölhet.
A Magisztérium diákjai elméletben teljes biztonságban vannak varázslatos iskolájukban. A mágusok gondos irányításával megtanulják használni a varázserejüket, és rendet teremteni a kaotikus világban.
Ám a káosz most felveszi velük a harcot.
Callnek, Tamarának és Aaronnak olyan dolgok miatt kéne aggódniuk, mint a felmérők és varázsversenyek. Ám az egyik iskolatársuk megdöbbentő halála után muszáj a hidegvérű gyilkos nyomára bukkanniuk… kockára téve a saját életüket.
Az ifjú barátok kénytelenek szembenézni azzal, hogy a mágia csak annyira jó, amennyire a felhasználója. Gonosz kezekben mérhetetlen kárt tud okozni – hacsak Call, Tamara és Aaron még időben meg nem akadályozzák.
A Magisztérium-sorozat lenyűgöző harmadik részében a két nagy sikerű írónő, Holly Black és Cassandra Clare egy olyan iskolát tárnak elénk, ahol bármi megtörténhet – legyen jó vagy gonosz –, és az igazságot egyedül úgy lehet kideríteni, ha hőseink mindent hajlandóak kockára tenni.

Író(k): Holly Black és Cassandra Clare
Cím: A bronzkulcs
Eredeti cím: The Bronze Key
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 280
Sorozat: Magisztérium 3.
Téma: Fantasy, Gyermek-és Ifjúsági irodalom, Mágia

Köszönöm a könyvet a Könyvmolyképző Kiadónak!
A sorozat első két részét olvastam, így nem is volt kérdés, hogy ha újra Back To School hét lesz a Prológuson ezt a könyvet fogom elolvasni, és hát így történt.

A borító stílusa még mindig tetszik, illik a könyvhöz és a sorozat többi részéhez is. Nagyon szépen mutat a polcomon.

A sorozat előző része aránylag rendben lezáródott nálam, de ettől függetlenül kíváncsi voltam mit tartogat még a szereplők és az olvasók számára a két írónő. A fő karaktereink nem változtak, kaptunk néhány újat, de az alapkoncepció nem módosult. Még mindig Call, Aaron és Tamara azok, akik a figyelem középpontjába állnak, melléjük csatlakozik még Jasper is, és még számos bizonyos részekben fontosabb mellékszereplők.

A történet a nyári szünet vége felé kezdődik el, és már majdnem a regény legelején beindulnak az események, egy kissé izgalmas, és tragikus jelenetnek lehetünk a tanúi, ami után szerintem kicsit visszalassul a cselekmény, hiszen hőseink visszatérnek az iskola falai közé. Ilyen nyitás után valahogy kicsit eseménydúsabb folytatást vártam volna, de gyakorlatilag azt olvashattuk oldalakon keresztül, hogy vajon ki lehet az, aki újra Call életére tör, és, hogy miért teszi ezt. Aaron, Tamara, Call, és bizonyos értelemben Jasper is nyomozásba kezd.

Ahogy már megszokhattuk több szálon fut a cselekmény, vagy hogy úgy mondjam több minden is történik egyszerre. Ugye ott van az iskola, amely próbálja kiképezni a diákokat, bár ez szerintem eben a regényben nagyon háttérbe volt szorítva, és csak említés szintjén jelent meg, hogy na akkor most tanulunk. Vagyis hát tanították őket a káoszmágiára, de ez valahogy nem jött át nekem teljesen, és aztán hopp ott egy próbatétel. Persze mindenki sokat vár el a Call, Aaron, Tamara hármastól, de leginkább a fiúktól, hiszen nem egyszerű tanulók ám, így még nagyobb nyomás nehezedik rájuk, főleg hogy sokan azt szeretnék, ha elbuknának, minden értelemben.

Az iskolán kívül a háttérben is mozgolódás észlelhető, hiszen a "felnőtteknek" terveik vannak hőseinkkel, valamint az ellenség által létrehozott állatokkal. Meg hát bőven van olyan dolog, ami a felszín alatt lappang, mint ahogy az lenni szokott, elvégre milyen az a könyv, ami nem tud jól arcon vágni egy-két meglepetés jelenettel, amely során még bonyolultabbá válik, az amúgy sem egyszerű szitu.

Tehát hőseink egy pillanatra sem unatkoznak, folyton történik körülöttük valami. Nem mondhatnám azt hogy unalmas volt a könyv, bőven voltak benne izgalmas fordulatok. Nem azt mondom, hogy ez volt a sorozat legjobb része, de nem volt rossz sem. Nagyon gyorsan haladtam vele, olvastatta magát, így nem kellett délutánokat/estéket átszenvednem az olvasással. Annak ellenére, hogy a munka és egyéb dolgok miatt fáradt vagyok gyorsan sikerült elolvasnom, hiszen nem igényelt komoly odafigyelést, koncentrációt.

Egy kis kikapcsolódásnak megfelelt, és aki olvasta a sorozat többi részét, az gondolom kíváncsi a folytatásra szóval, ha eddig nem kezdtél neki, akkor hajrá, akadnak meglepetések a folytatásban is. :)


2019. augusztus 2., péntek

Leigh Bardugo - Shadow and Bone - Árnyék és csont

Alina ​Starkova sosem várt túl sokat az élettől. A határháborúk során elveszítette a szüleit. Árvaként csupán egyvalakire számíthatott. Egy másik kis földönfutóra, Malra, a legjobb barátjára. Ám mostanra már rá sem számíthatott. Mindkettőjüket besorozták hazájuk, Ravka anyácska hadseregébe. A két fiatalnak életveszélyes küldetésre kell indulnia az Árnyzónába. Ezen az iszonyatos helyen a földöntúli sötétség az úr, ahol valósággal hemzsegnek az emberevő szörnyetegek. Amikor támadás éri a katonai konvojukat, mindannyiuk élete veszélybe kerül. Ám Alina ekkor olyan titokzatos erőnek adja tanújelét, amiről mindaddig még ő sem tudott. A csodálatos megmenekülés kiszakítja a hétköznapok világából.. . Meg sem áll a fővárosig, az uralkodó udvaráig, ahol az árva lány is a Grisa testvériség tagja lesz. Vezetőjük, a titokzatos Kom úr úgy véli, Alina az, akire oly régóta vár Ravka sokat szenvedett népe. A legfőbb varázsló szerint az Alinában rejtőző erő képes lesz elpusztítani az Árnyzónát. A cári udvar fényűző forgatagában sokan Kom úr új kegyeltjének tartják a lányt, aki csak nehezen tud beilleszkedni Mal nélkül. Miközben hazája egyre nagyobb veszélybe kerül, feltárul előtte egy hajmeresztő összeesküvés. Dönteni kell. Szembeszáll a birodalom leghatalmasabb nagyuraival? Egyedül a múltja mentheti meg… hogy Alina megmenthesse a jövőt.

Író: Leigh Bardugo
Eredeti cím: Shadow and Bone
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2014.
Sorozat: Grisa trilógia 1.
Oldalszám: 374
Téma: Fantasy, Romantikus

Köszönöm a könyvet a Könyvmolyképző Kiadónak!
A többiek nagyon ajánlgatták a regényt, és mondták, hogy szerintük tetszene nekem is, és mivel tudom, hogy ha ezt mondják mindig igazuk van, ezért bátran belevágtam a regény olvasásába.
Első nekifutásra hamar megálltam, de aztán pár nap elteltével mikor folytattam szinte le sem tudtam tenni a kezemből.

A történet alapja nagyon érdekes és izgalmas, a karakterek pedig annyira illenek bele, személyiségileg és viselkedésileg is. Végig olyan pörgős a cselekmény, hogy az ember észre sem veszi és már véget is ért a regény.

A borító számomra elég komor, de egyáltalán nem rossz, és szerintem tükrözi a könyv hangulatát, és nagyon is illik hozzá, bár ez csak akkor derül ki egyértelműen, amikor elolvastuk a regényt.

Főszereplőink Alina és Mal, bár a történet nagy része leginkább Alina megpróbáltatásairól szól. Hirtelen elszakítják a legjobb barátjától és egy ismeretlen közegben találja magát, egy olyan felelősséget kap a nyakába, ami nagyon megnehezíti az életét, és aggodalommal tölti el.

Úgy gondolom, hogy az egész történet felépítése nagyszerűen meg lett oldva, ahogy a karakterek kidolgozása is, szerintem nagyszerű munkát végzett az írónő.

A regény nem volt teljesen kiszámítható, bőven tartogatott meglepetéseket, mind a szereplők mind a cselekmény oldaláról. Alig vártam, hogy megtudjam hova lyukadunk ki, és mint ahogy számítottam rá valamilyen szinten függővéget kaptunk, hiszen egy sorozatról beszélünk, és valamivel biztatni kell az olvasókat, hogy vegyék meg  a sorozat következő részét is.

Nagyon jól látszik a karakterek fejlődése, hiszen hőseink Alina és Mal a könyv elején még két árva gyerek, akik már akkor sok mindent megéltek, de a nagy változás akkor áll be az életükbe, amikor besorozzák őket, majd a következő akkor, amikor elválnak útjaik. Alina szemszögéből ismerjük meg a történetet, ezért az ő útjáról nyilván többet tudunk, Mal útjáról pedig szinte semmit, csak amit később elmesél hősnőnknek, de az hamar kiderül, hogy ő maga is sokat változott a külön töltött idő alatt. Az érzéseik viszont nem változtak, ami nagyon fontos.

Szerencsére nem volt olyan szereplő, akit kifejezetten utáltam volna, még a főgonoszt sem, vele együtt volt kerek egész a történet. Az elején még nagyon is szimpatikus volt, aztán persze megértettem, hogy ez csak egy csel volt.

Ajánlom mindenkinek, aki szereti az izgalmas történeteket. :)


2019. július 20., szombat

Kiera Cass - A szirén

A ​szerelem, amelyért érdemes kockáztatni.
Sok évvel ezelőtt az Óceán megmentette Kahlent a vízbe fúlástól, aki azóta szirénként szolgálva fizeti neki vissza a tartozását, és a hangjával a halálba csalja az embereket. Kahlen egyetlen szavával ölni képes, mégsem tud ellenállni a kísértésnek, hogy a szárazföldön töltse a napjait, figyelje az átlagos embereket, vágyakozva arra a napra, amikor újra szabadon beszélhet, nevethet, és élhet közöttük.
Kahlen már beletörődött, hogy magányosan tölti szolgálata hátralévő idejét… Ám ekkor találkozik Akinlivel. A jóképű, melegszívű és kedves Akinli megtestesíti mindazt, amiről Kahlen egész életében álmodozott. Bár nem beszélhet vele, mégis hamar kialakul köztük egy kapcsolat, amit egyikük sem tagadhat… És Kahlen nem is akarja megtagadni.
Az Óceán minden törvényét megszegte, amikor beleszeretett egy emberbe, és örökre el kell hagynia a fiút, ha az Óceán tudomást szerez az érzéseiről. De Kahlen elszánta magát, hogy miután egy életen át betartotta a szabályokat, most az egyszer a szívét fogja követni.
Kiera a Radford Egyetem diákja volt, jelenleg a Virginia állambeli Christiansburgben él a családjával. Életének első tizenkilenc évét az óceán mellett töltötte, ami sosem próbálta elpusztítani őt. A www.kieracass.com weboldalon többet is megtudhattok a könyveiről, YouTube-videóiról, és a sütemények iránti szeretetéről, valamint a Twitteren is követhetjük @kieracass néven.

Író: Kiera Cass
Eredeti cím: The Siren
Cím: A szirén
Kiadó: Gabo Kiadó
Kiadás éve: 2017.
Oldalszám: 296
Téma: Romantikus, Szirén

Nem ez az első találkozásom az írónő munkásságával, hiszen már olvastam A Párválasztó sorozatát, ami nagy kedvencem volt, és a mai napig is szívesen olvasnám újra kb bármikor. Ezért nem is kellett sokáig gondolkodnom, hogy elolvassam-e a regényt, amikor felvetődött, hogy a Prológus oldalán futó Elvitte a víz projekthétbe pont beleillik.

Attól függetlenül, hogy már volt dolgom az írónő könyveivel nem támasztottam olyan nagy elvárásokat, hiszen egy teljesen más témával foglalkozik ez a regény, és én személy szerint úgy gondolom, hogy bármilyen jó és tájékozott egy író, akkor sem lehet teljesen összehasonlítani az alkotásait, hiszen a témából és a stílusból adódóan eltérőek.

Ha nem tudjuk, könnyen azt hihetjük a borító alapján, hogy A Párválasztó sorozat egyik részéről van szó, hiszen itt is egy gyönyörű szép ruhában lévő lány a központi szereplő, ahogy az a sorozatra jellemző. Ugyan a háttér eltér és emiatt már lehet következtetni, hogy egy teljesen más alkotásról van szó, amely nem része a sorozatnak. Egyrészt örülök, hogy megtartották ezt a stílust, nekem nagyon tetszik, viszont mint ahogy említettem megtévesztő, hogy a sorozat része-e vagy sem.

A fülszöveg lényegre törő, a fontosabb információkat megkapjuk, de olyan hihetetlenül nagy dolgokat nem spoilereznek el, aminek nagyon örültem.

A történet főszerepéje Kahlen, aki egy szirénné válik egy baleset után. Az írónő nagy vonalakban ismerteti, hogy ez a lét mit is jelent, de nem boncolgatja mélyrehatóan a témát, ami szerintem nem baj, hiszen a lényeget megtudjuk, vagyis azt, hogy ez hősnőnknek mit jelent, és miben változott az élete. Tehát Kahlen szirénként éli immár a mindennapjait, de szerencsére nincs egyedül, vele tart néhány nővére. Szám szerint három, majd a későbbiekben négy. Elizabeth, Miaka és Aisling, akik először testvérükké fogadják, majd jön Padma. Mindegyik lánynak másmilyen a személyisége, van aki bulizós, társasági lény, míg van aki magába forduló, álmodozó és jobban szereti a nyugodt estéket. Ettől függetlenül nagyon jól kijönnek egymással, és mindenben együttműködnek. Nagyon szoros a kapocs közöttük, és jó volt olvasni mennyire kiállnak a másik mellett, még akkor is, ha nem teljesen értenek egyet az adott személy döntésével.

A lányok élik a mindennapjaikat, mint ahogy a normál embereknél is vannak rosszabb és jobb napok így náluk is. Kahlent rémálmok gyötrik, és egyre nehezebben viseli a munkájával járó terheket. Ekkor jelenik meg az életében Akinli, aki teljesen más szemmel néz rá, mintha tényleg őt látná, és nem csak azt az álarcot, amit visel, hogy elrejtse az érzéseit, az aggodalmait. Kahlen tudja, hogy nem szabad beleszeretnie a fiúba, valami mégis vonzza hozzá. Hősnőnk mindent megtesz annak érdekében, hogy még csírájában elfojtsa ezt a vonzódást, ám a sors útjai kifürkészhetetlenek, és egy véletlen folytán újra egymásra találnak, majd ismét elválnak.

A történetszál számomra nagyon gyorsan lett lezárva, érzem a folyamatot, de valahogy mégis vártam valamit, de ettől függetlenül elégedett vagyok. Megkaptam azt a könnyed, de mégis komolyabb helyzeteket is felvonultató regényt, amire számítottam, és szerencsére nem kellett csalódnom az írónőben. Amit sajnálok az, hogy nincs folytatása a regénynek. Szívesen olvastam volna arról, hogyan alakul hőseink élete a továbbiakban. Annak is örülnék, ha valamelyik másik lány, vagy éppen mindenki kapna egy történtet, mindenképpen elolvasnám azokat is. :)


2019. június 17., hétfő

Hazudós - Novellák kegyes kis hantázásokról és ordas nagy hazugságokról

Tizenhárom szerző, tizenhárom remek írása arról, hogy milyen, amikor füllentünk, ferdítünk vagy épp hazudunk. Novellák, amelyek segítenek megérteni ki, miért nem mond igazat, vagy módosítja a valóságot, és azt is, hogy ennek milyen következményei lehetnek.
Akik a gyerekkori hantákat, kamaszkori lódításokat és a vaskos felnőtt átveréseket megfogalmazták:
Bencze Blanka
Dragomán György
Erdős Zsuzsanna
Háy János
Horányi Hanna Zelma
Jászberényi Sándor
Kalapos Éva Veronika
Karafiáth Orsolya
Király Anikó
Mészöly Ágnes
Nyáry Luca
Szabó T. Anna
Tóth Krisztina
Kiváló olvasmány nem csak kamaszoknak – és ez nem kamu!

Cím: Hazudós - Novellák kegyes kis hantázásokról és ordas nagy hazugságokról
Kiadó: Menő Könyvek
Kiadás éve: 2019.
Oldalszám: 296
Téma: Hazugság, Novellák

Köszönöm a könyvet a Menő Könyveknek! :) 
Az élete során az ember számtalanszor hazudik, valaki többet, valaki kevesebbet, de ha egy személy azt állítja ő soha nem tett ilyet az nem mond igazat. Kerülhetünk olyan helyzetekbe, szituációkba, amikor rákényszerülünk a füllentésre, vagy az igazság elferdítésére. És mellesleg nem mindig az őszinteség a legjobb. Persze az ember törekedjen arra, hogy mindig őszinte legyen, hiszen a hazugság nem szép dolog, és hatalmas pácba kerülhetünk miatta, ami senkinek nem hiányzik.

Egy őszinte embernek tartom magam, nem szeretek hazudni, de bizony előfordult, hogy rákényszerültem. Ezek kisebb hazugságok voltak csupán, mint például, akkor amikor az utcán rám akarnak sózni valamit, de nem akarok magyarázkodni, hogy miért nem veszek semmit, rendszeresen azt mondom, hogy bocsánat, de sietek, mert különben lekésem a buszom. Egyszerűen csak el akarom kerülni ezt a kényelmetlen szituációt, hiszen tudom, hogy ha megállok akkor egy jó darabig nem szabadulok egészen addig, amíg nem veszek pár haszontalan holmit.
Vagy ha valahova nagyon nem akarok elmenni, akkor kitalálok valami kifogást, de azért igyekszem elkerülni ezt is, de valaki nem fogadja el azt, hogy egyszerűen csak nincs kedvem a dologhoz, és ilyenkor elő kell venni ezt a kártyát.

A könyv fő témája a hazugság, és ennek különböző szintjei, formái. Ahogy a címben is látszik az apró kis füllentésektől a legnagyobb hazugságokig minden terítékre kerül ezekben a kis novellákban. Összességében nagyon jó kis történeteket válogattak össze, voltak viccesek, szomorúak, egyszerűbbek és összetettek is.

Az egyik kedvencem Kalapos Éva Veronika A lány kétszer című novellája, annyira aranyos volt. Két Hanna nevű lányról szól, akik közül az egyiknek tetszik egy fiú, de túl félénk, hogy lépjen, mert nem érzi azt, hogy bejönne a srácnak. Végül ír egy emailt, ám mivel a két lány neve megegyezik nem egyértelmű, hogy ki a feladó, Hanna pedig fél bevallani, hogy ő tette ezért hazudik. Egy apró hazugság, ami senkit nem bánt, senkinek nem árt, mégis hatalmas jelentőséggel bír, hiszen megváltoztathatja egy ember döntését. Persze mindenki tudja mi lesz a vége, de nekem nagyon tetszett. Valósághű, aranyos kis történet, és nagyon jól lett megírva.

Mindegyik novellának megvan a maga hangulata, a tanulsága, a mondanivalója. Az írók kitettek magukért, és nem volt két egyforma történet. Egyediek és érdekesek voltak. A könyv 296 oldal, de mivel novellákból áll, ezért az ember részenként olvashatja az egymástól elkülönülő történeteket.

Összességében nagyon tetszett az egész könyv. :)

Bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti a novellákat, aki többféle műfajban, stílusban szeret olvasni. :)


2019. május 12., vasárnap

Brodi Ashton, Cynthia Hand és Jodi Meadows - Lady ​Jane

Edward ​még csak tizenhat éves, és már Anglia királya. De sajnos épp haldoklik, ami elég kellemetlen, ha azt nézzük, hogy inkább az első csókja tervezésével kellene foglalkoznia, mint azzal, hogy kire is hagyja a trónt…
Jane Edward unokatestvére, akit sokkal inkább érdekelnek a könyvek, mint a romantika. Szerencsétlenségére Edward beleegyezett a megházasításába, hogy ezzel bebiztosítsa a trónöröklését. Ráadásul van valami igen furcsa a neki kiválasztottban: Gifford ugyanis egy ló. De tényleg, a férfi minden egyes nap hajnalán egy nemesi szénafalóvá változik – csak hogy naplemente után a fogai között szénaszálakkal változhasson vissza emberré. Ettől eltekintve azért meg kell hagyni, hogy roppantul jóképű, és Jane szívében szép lassan hely szabadul fel számára is.
A történet egyre zűrösebbé válik, ahogyan Edward, Jane és Gifford egy kolosszális összeesküvés közepén találják magukat. Miközben a királyság sorsa a tét, hőseinknek saját összeesküvést kell szőniük, számos harcot megvívniuk, kalandozniuk, s a szívük sem maradhat szárazon. De vajon sikerül véghezvinniük a tervüket, amíg a fejük még a helyén lehet?
Isten tudja mióta csücsül a polcomon ez a regény. Sokszor megfordult a fejemben, hogy el kellene olvasni, de soha nem vitt rá a lélek. Most ezen változtattam.

Író: Brodi Ashton, Cynthia Hand és Jodi Meadows
Cím: Lady Jane
Eredeti cím: My Lady Jane
Kiadó: Maxim Kiadó
Kiadás éve: 2018.
Oldalszám: 448
Sorozat: Lady Jane 1.
Téma: Anglia, Alakváltás, Fantasy, Romantikus

A borító az elején tetszett, de azóta valahogy már nem olyan különleges számomra. Egyszerű, semmi extra, őszintén szólva lehet fel sem tűnne a polcon egy könyvesboltban. Azért nem írtam le azonnal a könyvet, elvégre Cynthia Hand írónő Angyalsors sorozatát, illetve a Vigyázz, ​Holly Chase! című regényét már volt szerencsém olvasni, és azok ahhoz képest jók voltak.

A regény egy kis történelmi ismertetővel kezdődik, hiszen néhány uralkodóról (valós személy) információkat oszt meg, amelyek érdekesek lehetnek néhány ember számára. És ebből azonnal le lehet szűrni, hogy a regénynek lesz némi köze a történelemhez. :D

Az előszóban pedig kapunk egy kis betekintést, hogy mire is számítsunk, felhívják a figyelmünket arra, hogy a regény egy kis történelmi ferdítés, és inkább egy párhuzamos Angliában játszódik.

Főszereplőnk Jane, G. alias Gifford és természetesen Edward. Az ő történetüket ismerhetjük meg jobban, egy kis ármánykodással, rejtéllyel, szeretettel, csalódással és még nagyon sok más érzelemmel megfűszerezve.
Nagyon féltem tőle, hogy nem fog tetszeni a regény, de be kell valljam, hogy egyáltalán nem rossz. Érdekes, és néhol azért izgalmas események történnek, na és persze ki ne lenne kíváncsi arra, hogy végül a jó, vagy a rossz győz, bár így elöljáróban van egy-két tippem, aztán majd kiderül, hogy igazam lett-e. (Persze, hogy az lett. :D)

Nagyon különböző hátterű, gondolkodású, érdeklődéskörű karaktert vonultat fel a könyv. Van, akinek az olvasás az élete (nem, most nem rólam van szó). van, akinek az egész élete a királyságról szól, van olyan, akit lóvá tettek, szó szerint és képletesen is (bocsi, ez gyenge poén volt).
Mint már említettem a könyv nem átlagos, hiszen egy olyan világban játszódik, ahol néhány ember át tud alakulni valamilyen állattá, és ahogy az várható volt ez igazán nagy problémaforrás az emberek körében. A másik fontos dolog a regényben az a korona, vagyis inkább az, hogy ki legyen az uralkodó.

Eredetileg Edward az, aki uralkodik, de bizonyos események, okok miatt Jane veszi át a helyét, aki annyira akar királynő lenni, mint amennyire az egyetemisták akarnak vizsgázni, azt hiszem ezek alapján el tudod képzelni mennyire vágyik rá. Tehát minden ilyen nemű kötelesség immár Jane vállát nyomja, és ha ez nem lenne elég, bőven akadnak, akik az életére és a koronájára törnek. Innentől kezdve minden felborul, és elkezdenek pörögni az események. Ahogy egyre közeledünk a könyv végéhez, egyre izgalmasabb részek következnek, és alig vártam, hogy megtudjam mi lesz a vége.

Összességében egy mozgalmas könyvről beszélhetünk. Imádtam az írók által zárójelbe tett megjegyzéseket, nagyon jókat derültem rajtuk. Bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti az ilyen típusú regényeket. :)


Top 5 Kedvenc idézetem - Lady Jane

A mai bejegyzésemben elhoztam nektek a Top 5 kedvenc idézetemet a Lady Jane című regényből. :) Ti olvastátok már?

Edward ​még csak tizenhat éves, és már Anglia királya. De sajnos épp haldoklik, ami elég kellemetlen, ha azt nézzük, hogy inkább az első csókja tervezésével kellene foglalkoznia, mint azzal, hogy kire is hagyja a trónt…
Jane Edward unokatestvére, akit sokkal inkább érdekelnek a könyvek, mint a romantika. Szerencsétlenségére Edward beleegyezett a megházasításába, hogy ezzel bebiztosítsa a trónöröklését. Ráadásul van valami igen furcsa a neki kiválasztottban: Gifford ugyanis egy ló. De tényleg, a férfi minden egyes nap hajnalán egy nemesi szénafalóvá változik – csak hogy naplemente után a fogai között szénaszálakkal változhasson vissza emberré. Ettől eltekintve azért meg kell hagyni, hogy roppantul jóképű, és Jane szívében szép lassan hely szabadul fel számára is.
A történet egyre zűrösebbé válik, ahogyan Edward, Jane és Gifford egy kolosszális összeesküvés közepén találják magukat. Miközben a királyság sorsa a tét, hőseinknek saját összeesküvést kell szőniük, számos harcot megvívniuk, kalandozniuk, s a szívük sem maradhat szárazon. De vajon sikerül véghezvinniük a tervüket, amíg a fejük még a helyén lehet?

"De most itt volt, teljesen egyedül. Mámorosan boldognak érezte magát (megvakarhatta magát, és senki sem látta, senki sem ítélte el érte, senki!), ugyanakkor nyugtalan is volt. (De most tényleg, mi van, ha fulladozni kezd?)"

"Átszeltük Hartfordshire  nagy síkságait, geológiai kutatásokat végeztünk a Piccadilly sötét alagútjaiban, felkaptattunk a Cotswolds hullámzó dombjaira, és szerelmeseink meg a megmérgezett király leszármazottjait kerestük, és összegyűjtöttük, amit finoman szólva csak az... IGAZSÁGnak nevezünk. (A fenyegető veszély okán megfordult a fejünkben, hogy nevet változtatunk. De még nem tettük meg. Mindenesetre karddal a párnánk alatt alszunk.)"

"– Bárcsak ne hívnál fiúnak! – mormolta Edward.
– És mégis hogy szólítsalak?
– Már férfi vagyok.
A nagyi hátravetette őszes fejét, és szívből nevetett. – Remek tréfa! Mondj még egyet!"

"Sokkal kevesebbet harcolnánk, ha mindenki szépen leülne és olvasna."

"– Szeretsz? – suttogta.
– Egy perc alatt, amint megláttalak, Szolgálatodra szállt a lelkem.
– Komolyan?
– Nem – ismerte be G. – Nem egészen. De szépen csengő sor, nem igaz?"


2019. április 23., kedd

S. A. Chakraborty - Bronzváros

Nahri ​sosem hitt a mágiában, de megvan a tehetsége hozzá: a 18. századi Kairó utcáin nem találni nála kiválóbb szélhámosnőt. Ám mindenkinél jobban tudja, hogy amivel a kenyerét keresi – tenyérjóslás, zár-szertartások, gyógyítás –, az egytől egyig szemfényvesztés, bűvészmutatvány, tanulható képesség. Eszköz arra a csodás célra, hogy kizsebelhesse az oszmán nemeseket.
De amikor Nahri véletlenül megidézi maga mellé Dárát, a hozzá hasonlóan dörzsölt és sötéten rejtélyes dzsinn harcost, akkor kénytelen elismerni, hogy a varázsvilág – melyről szentül hitte, hogy csupán a gyerekmesékben létezik – valódi. Mert Dára megoszt vele egy lélegzetelállító történetet: a tűz lényeitől hemzsegő forró, szélfútta sivatagon és a rejtélyes máridok nyughelyének otthont adó folyókon, az egykor szemkápráztató emberi világvárosok romjain és a hegyeken túl – ahol még az égben köröző ragadozó madarak sem azok, aminek látszanak – terül el Dévábád, a legendás bronzváros, melyhez Nahrit eltéphetetlen kötelék fűzi.
Dévábád bűbájokkal átitatott díszes bronzfalai és a hat dzsinntörzs kapui mögött régi ellentétek húzódnak. Amikor Nahri úgy dönt, hogy belép ebbe a világba, az érkezése egy évszázadok óta fortyogó háború kirobbanásával fenyeget. Nahri hamarosan kénytelen megtanulni, hogy az igazi hatalom kegyetlen és könyörtelen. Még a mágia sem védheti meg a nemesi intrikák veszélyes hálójától, és a legagyafúrtabb cselszövések is végzetes következményekkel járhatnak.
Az elsőkönyves S. A. Chakraborty különleges utazásra invitálja az olvasót a Bronzvárosban. 2017 egyik legnépszerűbb fantasy debütálása elképesztő kaland egy olyan világban, amit egyhamar nem felejtünk el.

Író: S. A. Chakraborty
Eredeti cím: The City of Brass
Cím: Bronzváros
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2019.
Oldalszám: 528
Sorozat: Dévabád-trilógia 1.
Téma: Fantasy, Mágia,

Köszönöm az Agave Könyveknek, hogy elolvashattam, ezt a csodát!
Őszintén szólva először el sem akartam olvasni a könyvet, hiszen a fülszöveg annyira nem mozgatta meg a fantáziámat, és hát nagyobb szerepe annak volt, hogy időm sincsen nagyon, de aztán a többiek annyit áradoztak róla, hogy úgy gondoltam meg kell tudnom, hogy mire ez a nagy imádat. Így hát összeszedtem magamat, és jól megérdemelt kikapcsolódásként elkezdtem a regényt.

A Prológuson tartunk/tartottunk egy hetet erről a könyvről, és ennek keretein belül kicsit utánanéztem az írónőnek, és sok érdekes dolgot megtudtam róla, és a regényről. Ezt ti is elolvashatjátok ITT.
És most pedig térjünk rá a könyvre.

A borító egyszerű, de látványos. A fekete és a sárga szín különböző árnyalatai jelennek meg rajta, amik számomra melegséget árasztanak. Még olvasás előtt megfordult a fejemben, hogy mennyire fog passzolni a borító a történethez.

Az első ami szemet szúrt olvasás közben, hogy néhány szó ismeretlen volt számomra, hiszen nincs magyar megfelelője, mert egy másik kultúrából, területről származnak, amiket én nem ismerek annyira, de szerencsére az írónő erre is gondolt és a regény végén kapunk egy kis szószedetet, hogy egyes szavak mit takarnak, és a különböző lényekről is megtudunk néhány dolgot.

Főszereplőnk Nahri a 18. századi Kairóban él, és egy igazán különleges hivatást választott magának. Ennek köze van a mágiához, pedig a lány nem is hisz a létezésében- De mi van akkor, ha kiderül, hogy minden igaz? Minden legenda, mese? Egyik pillanatról a másikra az amúgy sem biztos élete fenekestül felfordul. Át kell értékelnie mindent, amit eddig hitt, tudott. Magáról, az életről, amiben eddig élt.

Dára központi szerepet játszik a Nahri életében bekövetkezett változásokban. Dára egy dzsinn harcos, aki teljesen váratlanul toppan be hősnőnk életébe, és gyakorlatilag innentől kezdődnek a megpróbáltatások. Az elején nem volt szimpatikus, ám ahogy haladtunk előre a történetben egyre jobban megkedveltem, bár azért bőven volt titka, amik csak később derültek ki a múltjából, és meg kell mondanom nem volt mind a legkellemesebb.

A könyv az elejétől kezdve izgalmas, fordulatokkal teli, és egyszerűen letehetetlen. Az ember észre sem veszi és már nyakig merült az írónő által megalkotott világban. A történet két szálon fut, az egyiket Nahri szemén keresztül ismerhetjük meg, a másikat Ali szemszögéből, aki Dévábád királyának fia. Ez a két szál szépen lassan összekapcsolódik, és még izgalmasabbá válik a történet. Egyre több mindenre fény derül, de ahelyett hogy közelebb kerülnénk a megoldáshoz egyre zavarosabb lesz minden. Az egész regény egy nagy titok, és iszonyú kíváncsi voltam mit is tartogat még számomra.

Voltak nagyon meglepő részek, amikre nem számítottam, és sajnos olyanok is voltak, amiknek nem örültem, és kapkodtam a fejemet, hogy ez nem lehet. Nagyon sok elvarratlan szál maradt, és alig várom, hogy megtudjam, hogyan alakul a hőseink élete a továbbiakban.

Voltak kétségeim, hogy tetszeni fog e a könyv, de kellemesen csalódtam. Végig nagyon pörgős volt, izgalmas, a leírások és a párbeszédek nagyon jól meg voltak írva, és a világ felépítése, és annak elmagyarázása is jóra sikerült.

Bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti az ilyen típusú regényeket, és van ideje szinte egyben letudni azt az 500+ oldalt, mert garantáltan nem fogod tudni letenni. Az biztos, hogy az írónő meggyőzött, hogy a sorozat következő része is mindenképpen a várólistámon landoljon.

"– Vagyis amolyan tolvaj lennél?
– Ez egy felettébb szűk látókörű megfogalmazás. Jómagam úgy mondanám, hogy kényes feladatokkal foglalkozó vállalkozó."

 

2019. április 12., péntek

Top 10 Kedvenc Beépített hercegnő idézetem

Nemrég olvastam a Beépített hercegnő című könyvet, amit Connie Glynn írt, akit sokan ismerhetnek a Youtuberól Bár nem lett a kedvencem a regény, de voltak nagyon jó részek benne. Mostani bejegyzésemben pedig elhoztam tíz idézetet, amik közel kerültek a szívemhez. A könyvről írt értékelésemet ITT olvashatjátok. :)






"Vannak helyek ezen a világon, ahol könnyebben történnek bámulatos és hóbortos dolgok, mint máshol."

"Az autó mögött, amely idáig fuvarozta, egy lány állt - magas volt és sovány, rövidre nyírt, koromfekete haja volt, ütött-kopott fekete bőrdzseki és egy gitártok volt nála, melyet lazán átvetett a vállán. Nem hasonlított a többi diákra; volt valami benne, ami szenvedélyességről árulkodott - olyan volt, mint egy sötét, borongós viharfelhő. "

"- Ne hagyjátok kiaknázatlanul a bennetek rejlő lehetőségeket! Ez az iskola alig várja, hogy felfedezzétek, milyen kivételesek vagytok: használjátok ki bölcsen az itt töltendő időt, használjátok arra, hogy nyomot hagyjatok magatok után és, mindenek felett, soha ne adjátok fel, és soha ne mondjatok le egymásról sem!"

"- A megfelelő kérővel minden makrancos hölgy megszelídíthető, asszonyom."

"- Mindenki kap sütit. Kivéve Jamie-t. – Lola úgy mondta ki a nevét, mintha méreg lenne. – Neki nem jár, mert azt mondta, nem szereti az édességet.
– Ami szentségtörés – mondták kórusban az ikrek."

"- Tíz fontba fogadok veled, hogy valaki bele fog esni a medencébe - mondta Lottie.
Jamie továbbra is merev arccal meredt a vízre, és a fogát csikorgatta, miközben az orrán keresztül forró levegőt fújt ki.
- Húsz font, ha belelököm valamelyiket."

"A szíve összevissza zakatolt. Biztos volt benne, hogy a kis titka nem fog gondot okozni. Hiszen mi lehet a legrosszabb, ami történhet?"

"- És mit tanít ez a történet? - kérdezte.
- Hát... - Lottie leszegezte a pillantását, és zavarba jött a választól. - Azt mutatja, hogy a hűségben erő lakozik."

"A világ néha nagyon hangos tud lenni, és az emberek, miközben igyekeznek a saját hangjukat hallatni, végül némaságra ítélhetnek olyanokat, akiknek tényleg szükségük lenne arra, hogy beszéljenek."

"Jamie arca egy pillanatra kifejezéstelenné vált, mintha az egész addigi életét megkérdőjelezné, majd elnevette magát. Szívből és őszintén nevetett; hangja felmelegítette a lányt, és Lottie rájött, hogy most először látja nevetni."