Ali Hazelwood - Ez nem szerelem

Rue ​Siebertnek talán nincs meg mindene, de van: néhány barátja, akikre mindig számíthat, az anyagi stabilitás, amelyre gyerekkorában vágyott, és sikeres karrierje biotechnológiai mérnökként a Kline-nál, az élelmiszer-tudomány egyik legígéretesebb start-up cégénél. Az ő világa stabil, kellemes amiért keményen küzdött. Egészen addig, amíg egy ellenséges felvásárlás és annak támadóan vonzó frontembere azzal fenyeget, hogy minden összeomlik.

Eli Killgore és üzleti partnerei a Kline-t akarják, pont. Eli-nak megvannak a maga okai arra, hogy keresztülvigye ezt az üzletet – és ő az az ember, aki megszerzi, amit akar. Egy égető kivétellel: Rue. A nő, akire folyton csak gondol. A nő, aki számára tabu.

A hűség és a tagadhatatlan vonzalom között tépelődve Rue és Eli kidobják az óvatosságot a labor és a tárgyalóterem ablakán. Viszonyuk titkos, kötöttségek nélküli, és van egy beépített határidő: az a nap, amikor valamelyikük cége győzedelmeskedik. De a szív kockázatos üzlet – olyan, amely a végsőkig játszik.

Író: Ali Hazelwood 

Eredeti cím: Not in Love

Cím: Ez nem szerelem 

Kiadó: Maxim 

Kiadás éve: 2024.

Oldalszám: 200.

Téma: Romantikus, Erotikus 

Köszönöm a könyvet a Maximnak!

Nem tudom hol is kezdhetném ezt a bejegyzést. Szomorú vagyok és egy kicsit csalódott is. Az előzmények alapján nagyon sokat vártam az írónőtől, és alapból szeretem amit csinál ezért is olyan nehéz megfogalmazni a gondolatokat, amik most a fejemben kavarognak a történetről. Mivel az előző regényei nagyon hasonlóak voltak, mind történetvezetésben, stílusban és karakterekben, ezért ez a könyv kissé kibillentett ebből a zónából. Természetesen ezzel nem azt akarom mondani, hogy mindig ugyanúgy és ugyanazt írja meg, de valahogy ez a változat annyira nem nyerte el a tetszésemet. Elképzelhető hogyha ez a történet kerül először a kezembe semmi bajom nem lenne, viszont nem ez a helyzet. 

A történet főszereplői Rue és Eli, akik a maguk területén elég sikeresek, bár mind a ketten meg is küzdöttek a pozíciójukért. Nem éppen szokásos módon zajlik az első találkozásuk, de örültem hogy legalább ez nem volt egy merő klisé, az utána zajló események már inkább. 

Rue egy szabadszellemű lány, már ami a "szerelmi" életét illeti, de a munkahelyén precíz és megbízható, ami nem meglepő, hiszen a főnökének köszönheti, hogy azt teheti amit szeretne, vagyis a saját kis szabadalmán ügyködhet. Viszonylag elégedett az életével, persze mint mindenkinek neki is megvannak a problémái, de tudjuk, hogy mindig jön még egy kis plusz, hogy nem csak az élete, de a könyv is izgalmasabb legyen. 

Elira is jellemző, hogy keményen dolgozik, nem hiába jutott oda, ahol most tart, bár az ő sikerének nagy titka, és mozgatórugója a bosszú, ami elég nagy löketet tud adni az embernek. Nagyon tetszett benne, hogy hűséges a barátaihoz és nagyon jó a kapcsolat közöttük. 

Szóval Rue és Eli találkoznak, a vonzalom tagadhatatlan közöttük, ám a képbe bekavar egy személy Rue életéből, úgyhogy végülis ismeretlenként válnak el egymástól, majd pedig az újbóli találkozás mind a kettőjüket meglepi. 

Sorsfordító találkozásukra akkor kerül sor, amikor Eli megjelenik Rue cégénél, amelyet fel szeretnének vásárolni, és ez nagy meglepetés mindenki számára. A lány még jobban kiakad, hogy nem elég, hogy lehet hogy elveszíti az állását, de pont amiatt a férfi miatt aki felkeltette az érdeklődését. Eli is meglepődik, és tudja, hogy jó nagy slamasztikába került. 

Ezek után pedig részesei lehetünk egy kis macska egér játéknak. A vonzalmuk egyre jobban felszínre tör, próbálnak harcolni ellene, de hát nyilván nem fog nekik sikerülni, innentől kezdve pedig igencsak 18+ válik a regény. Az igazat megvallva mivel hasonló színvonalra számítottam, mint Ali korábbi regényeinél, kicsit csalódottan tapasztaltam, hogy elment ebbe az irányba a történet. Persze azokban a könyvekben is jelen volt a szexualitás, de azért sokkal több mindenről is szólt. Itt kapunk jó sok erotikus jelentet, bár azért próbáltak egyéb dolgokkal is foglalkozni. Az írónő szeretett volna fontosabb mondanivalókat is közvetíteni azáltal, hogy a szereplők múltjában megjelenik az élelmiszer-bizonytalanság, gyász és a gyermekkori elhanyagoltság. Néha azt éreztem, hogy igen ezt nagyon jól sikerült ábrázolni, máskor meg annyira erőltetettnek éreztem, hogy ezek miatt nem tudnak normálisan kommunikálni egymással a felek. Bár szerencsére egyik problémát sem kellett átélnem, így tapasztalatom nincsen (a gyászt most nem vettem ide, számomra az egy másik kategória), úgyhogy nem igazán tudtam, hogy ezt a történet szempontjából, hogyan értékeljem. 

Az viszont pozitív volt számomra, hogy váltott szemszögű lett ez a történet, bár számomra kissé furára sikerült, hogy Rue nézőpontját E/1-ből olvashattuk, míg Eliét E/3-ben. 

Összességében nem nyerte el a tetszésemet a regény, egyszeri olvasásra rendben volt, viszonylag gyorsan haladtam vele, de azért bosszankodtam is közben. Míg Ali többi könyvét többször újra fogom olvasni (néhányat már többször is olvastam mióta a polcomon csücsül), ezt biztos hogy nem fogom. A jövőbe tekintve kissé lehangolt vagyok, és bizonytalan, hogy vajon a következő megjelenő regényét el merjem olvasni, vagy inkább engedjem el.