2024. augusztus 12., hétfő

Kollár Betti - A vonzás hatalma


Paris biztos benne, hogy megtalálta az igazit, akivel kész leélni az életét. Már a külföldre költözést tervezgetik… ám, amikor az utolsó pillanatban váratlanul elbizonytalanodik, és felbontják az eljegyzést, egyedül marad az üres lakásban, összetörve, magányosan, kilátások nélkül.
Ace nem sokat tud az igaz szerelemről. Általában ágyról ágyra jár, a párkapcsolatai során senkit nem enged igazán közel magához. De ha egy barátjának szüksége van rá, nincs nála odaadóbb ember.
Ace úgy dönt, segít Parisnek túljutni a szakítás utáni legnehezebb időszakon. Mivel egyikük sem szeret egyedül lenni, a lány egy hirtelen ötlettől vezérelve beköltözik hozzá. Azonban minél több időt töltenek együtt, annál inkább kénytelenek szembenézni mindazzal, ami elől egészen idáig menekültek.

Író: Kollár Betti
Cím: A vonzás hatalma 
Kiadó: Magnólia 
Kiadás éve: 2024.
Sorozat: A vonzás törvénye 4.
Oldalszám: 336.
Téma: Romantikus, New Adult

Köszönöm a könyvet a Magnólia Kiadónak!


Betti az egyik kedvenc magyar íróm, aki olyan történeteket tud alkotni, amik egyszerűen letehetetlenek és alig várom az új megjelenéseket. Így volt ez A vonzás hatalmával is, követtem a híreket, hogy mikorra várható és minden kis információ morzsa után még izgatottabb lettem. Most pedig végre a kezemben tarthatom, és már csak az a kérdés, hogy vajon ugyanannyira fog-e tetszeni, mint a sorozat előző részei. 
A borító nálam abszolút nyerő, a többi könyv is nagyon hangulatos volt, de ez a színkombináció nálam mindent vitt, úgyhogy már emiatt megérte. 
A történet önálló regényként is olvasható, de ha rám hallgattok olvassátok el a sorozat többi kötetét is hiszen így lesz teljes a kép és az élmény is. 
Tiktokon annyi kis idézetet láttam, hogy még jobban kíváncsi lettem és alig vártam hogy a látott részekhez érhessek. 

A könyv főszereplői Ace és Paris, akiket már ismerhetünk az előző regényekből, főleg Ace az, akiről az emberben már igencsak kialakult egy kép, a mostani rész pedig segít még jobban megérteni a személyiségét. Bevallom őszintén nekem Paris nem maradt egy emlékezetes karakter az előző kötetekből, a főszereplők valahogy mindig jobban lekötik a figyelmemet, de most ő került a középpontba így kíváncsian várom mit tartogat a számunkra. 

A regény évekkel később játszódik, mint ahol az előző abbamaradt. Így a szereplőkkel is sok minden történt, és a cselekmény immár a felnőtt környezetben játszódik az egyetemi mindennapok helyett. A fiúk triumvirátusának dinamikája megváltozott, hiszen mindenki dolgozik, a párjával él és így nehéz összeegyeztetni a programokat, de nem lehetetlen, így azért nem szakadt meg a kapcsolat se a fiúk se a lányok között. 

A történet elején Paris életében egy nehéz időszak kezdődik, hiszen vőlegénye külföldre költözik és az eredeti tervekkel ellentétben a lány nélkül. A lány eléggé magába zuhan és itt jön képbe a megmentő Ace személyében. Nagyon tetszett a kettejük kapcsolata, nagyon kis harmonikus és idillikus volt. Őszintén szólva a történet szépen haladt a maga medrében, nem volt kiugróan nagy konfliktus mégis egész végig nagyon izgalmas volt. A már jól ismert szereplők is megjelennek, aminek örültem. 

A szívecskés elválasztók nagyooon ötletesek és egészen a regény végéig rá sem jöttem, hogy mit jelentettek, de az biztos hogy nagyon jól esett a felismerés, hogy mit szimbolizálnak és határozottan kreatív megoldás. 

Összességében nagyon tetszett a regény, és mindenkinek csak ajánlani tudom és alig várom, hogy megjelenjen az írónő következő története.

2024. augusztus 7., szerda

Ali Hazelwood - Bride - A menyasszony

Misery ​Lark, a Délnyugat legbefolyásosabb vámpírtanácsosának egyetlen lánya kívülálló…ismét. Az emberek között névtelenségben töltött napjainak vége. Hívatták, hogy támogasson egy történelmi, békét megőrző szövetséget a vámpírok és halálos ellenségeik, a vérfarkasok között, és nem lát más lehetőséget, mint hogy feláldozza magát ezért… már megint.
A vérfarkasok könyörtelenek és kiszámíthatatlanok, ez alól az alfájuk, Lowe Moreland sem kivétel. Megkérdőjelezhetetlen tekintéllyel, de igazságosan irányítja a falkáját. És a Vámpírtanáccsal ellentétben nem érzelmek nélkül. Abból, ahogy szemmel tartja Misery minden mozdulatát, egyértelmű, hogy nem bízik benne. Ha tudná, mennyire igaza van…
Mert Miserynek megvannak a saját indokai, amiért beleegyezett ebbe a kényszerházasságba, olyan okai, melyeknek semmi köze cselszövésekhez vagy szövetségekhez, csakis az egyetlen dologhoz, ami valaha fontos volt számára. És kész bármit megtenni azért, hogy visszaszerezze, ami az övé, még ha ehhez együtt is kell élnie… magával a farkassal.
Misery és Lowe kapcsolata érdekből indul, de a kettejük között fellángoló perzselő szenvedély hamarosan mindent megváltoztat – és veszélybe sodor. Vajon sikerül megőrizniük a népeik közötti békét, vagy forró románcuk mindenki vesztét okozza?

Író: Ali Hazelwood 
Eredeti cím: Bride
Cím: A mennyasszony
Kiadó: Maxim
Kiadás éve: 2024.
Oldalszám: 430
Téma: Romantikus, Fantasy, Vámpír, Vérfarkas

Köszönöm a könyvet a Maximnak!

Ali Hazelwood egy új oldaláról mutatkozik be ezzel a regénnyel, a romantikus szál ezúttal is megmarad, viszont bejönnek a képbe a fantasy elemek. Én személy szerint nagyon kíváncsi voltam, hogy sikerül e ugyanazt a színvonalat hoznia, mint amit már megszoktunk tőle. 

Bevallom őszintén a borító nem tetszik. Kicsit olyan mangás beütése van, amivel nem lenne semmi baj, de nekem valahogy ez most nem jött át. A fülszöveg egyszerű, nagyjából amúgy elmondja a cselekmény fő részét, de azért hagy egy kis csavart a történetnek is. 

Főszereplőink Misery, aki egy vámpír és Lowe, aki egy vérfarkas. Mivel az esetek 99%-ban ezt a két fajt ellenségekként mutatják be, így nagyon érdekesnek ígérkezik kettejük kapcsolata, bár egyébként nem vettem észre olyan nagy összeférhetetlenséget, a szereplőket se nagyon zavart, hogy nem egy fajból származnak. 

Az írónő próbálta kicsit másabbá tenni a mitikus lényeket, hogy ne lehessen azt mondani, hogy bármelyik vámpíros/vérfarkasos történetből koppintott volna. Ez nagyon tetszett benne, hogy próbál valami újat alkotni, vagy egy kicsit más nézőpontból megvilágítani, hiszen valljuk be annyi vámpíros-vérfarkasos sztorit ismerünk, hogy azt érzi az ember, hogy ez már lerágott csont, és hogy nem is tud újat mutatni. 

A történet alapja egy kényszerházasság, amely a két faj közötti békét hivatott kialakítani, ami politikailag a való életben is egy bevett szokás, de hát tudjuk, hogy semmi nem megy zökkenőmentesen. Mind a két szereplő elég karakteres, én nagyon szerettem mind a kettőjüket, Misery nem adta magát könnyen egy igazi badass hősnő, aki nem hagyja csak úgy dróton rángatni magát, és szerencsére Lowe-t sem kell félteni, ő sem egy anyámasszony katonája (nem véletlenül lett alfa), így ők ketten tökéletes párost alkottak. A kémia egyértelműen meg volt közöttük, és a szóváltásaikat is nagyon élveztem, a pár dinamikája nagyon tetszett. 

Misery nagy lélekjelenlétről tesz tanúbizonyságot, hiszen az esküvő után kénytelen hitvese lakhelyén élni, úgyhogy szó szerint az ellenséges terület közepén találja magát, ám mégis nagyon jól kezeli a helyzetet, pedig akad egy két igencsak necces szituáció, és a farkasok érthető módon nem látják szívesen a lányt. 

Lowe sincs egyszerű helyzetben, hiszen intéznie kell a falka ügyeit, egyéb magán jellegű problémái is vannak és a nyakába szakadt egy vámpír is, de azért mondhatjuk, hogy ő is elég jól kezeli a helyzetet, és szépen lassan jó kis csapattá kovácsolódnak össze.  

A könyv nem szenved hiányt érzelmes, cuki és olykor dühítő pillanatokban sem, és ettől volt olyan izgalmas, szerencsére voltak váratlan események is, így nem volt teljesen kiszámítható a történet. Néha ugyan a fantasy szál, mintha eltűnt volna, nekem legalábbis gyakran olyan érzés volt, mintha egy sima romantikus regényt olvasnék, szóval nem lett túltolva a misztikus vonal, bár azért kaptunk belőle, de látszik, hogy nem ez a fő profilja az írónőnek.  

Mindenkinek ajánlom, aki szereti a fantasy regényeket, és nem zavarja őket a romantika sem. A regény eléggé olvastatta magát, egy-két nap alatt simán letoltam, még úgy is, hogy közben dolgoztam. Összességében elmondhatom, hogy nem csalódtam az írónőben, de azért a jövőben szívesebben olvasnék tőle a már megszokott műfajban. 

2024. augusztus 6., kedd

Sophie Collins - Hogyan neveljünk boldog kutyát

Ha szeretnénk, hogy kedvencünk boldog, elégedett kutya legyen, és minden jó forrásaként tekintsen ránk, ez a könyv nekünk szól.
Hogyan tehetjük még élvezetesebbé a közös sétákat? Miként készíthetünk az ízlésének megfelelő, adalékanyag-mentes házi csemegét? Hogyan alakítsuk ki az álomfekhelyét?
Ha barátnak, társnak és egyéniségnek tartjuk a kutyusunkat, és valóban a kedvében akarunk járni, a HOGYAN NEVELJÜNK BOLDOG KUTYÁT számos tippet kínál a köztünk lévő kötelék megerősítésére, hogy úgy kapcsolódhassunk a kutyánkhoz, ahogyan a leginkább szeretné.

Író: Sophie Collins
Cím: Hogyan neveljünk boldog kutyát
Kiadó: HVG Könyvek
Kiadás éve: 2024.
Oldalszám: 128
Téma: Kutya

Köszönöm a könyvet a HVG Könyveknek!
A könyv nagyon aktuális az életemben, mert egy 7 hónapos németjuhász kölyöknek vagyok a büszke kis gazdija, aki eleven, játékos és bizony néha kezelhetetlen. Járunk kutyasuliba, rengeteg cikket olvastam és videót is láttam viszont valljuk be őszintén mégiscsak könyvmoly vagyok, aki legjobban könyvekből tud tanulni és szereti elolvasni ezeket a dolgokat. Így nem is volt kérdés, hogy szeretném ezt a könyvet, és hatalmas izgatottság lett úrrá rajtam amikor meghozta a futár. Mondtam is a kis rosszcsontnak, aki éppen tépte az egyik plüsst hogy ez az új legjobb barátunk és együtt tanulunk majd belőle. Mondanom sem kell őt nem hozta annyira lázba mint engem. 

A könyv felépítése nagyon logikus és átlátható, az illusztrációk még inkább egy szórakoztató érzetet adnak egy tankönyvszagú valami helyett. Nagyon könnyen lehet olvasni, nagyon sok információt ad át nagyon rövid idő alatt, és nem azt érzed, hogy huh tele a fejem mindenféle dologgal, hanem azt hogy wow ez tényleg nagyon logikus és egyáltalán nem bonyolult. Persze azzal mindenki tisztában van hogy az elmélet és a gyakorlat nem mindig fedi egymást 100%-ban, illetve az sem egy elhanyagolható szempont, hogy nincs két egyforma kutya sem, és nem lehet mindenkinél általánosítani, viszont ez a könyv nagyon sok példát hoz, szóval bőven van anyag a kísérletezéshez. 

Az első pár fejezet általánosságban beszél a kutyáról, mint fajról. Megismerhetünk rengeteg tulajdonságot amivel rendelkeznek, és különlegességeket is, amiket talán eddig nem is tudtunk. Ezután pedig rátérünk a könyv lényegi részére, aholis különböző témákra bontva tippeket, trükköket kapunk, hogyan is lehet elérni azt, hogy a kutyusunk boldog legyen. 

Akinek van kutyája, vagy nagyjából bármilyen állata, ő tudja, hogy bizony a kis kedvenceinket bizonyos dolgok jobban érdeklik, mint mások, ezekkel lehet őket nagyon boldoggá tenni és egyben motiválni is. 
Ilyen például az étel és a játék, nem véletlenül alkalmazzák ezt a kettőt a kutyatrénerek/oktatók, és valószínűleg nagyon sokan otthoni oktatás mellett is. A könyv ezekre is kitér, hogy milyen játékokat tudunk adni ahhoz, hogy biztonságosan és felszabadultan tudjunk együtt játszani, vagy akár a kutyusunk egyedül is. Nagyon sok példát olvashatunk, amik közül mindet kipróbálhatjuk, hogy melyik az ami igazán passzol kiskedvencünkhöz, vagy akár variálni is lehet, hogy meglegyen a változatosság. Ezek nem csak a képességeket fejlesztik, mint például az állóképesség, engedelmesség, edzettség, hanem nagyon jól le tudják fárasztani az ebet, ami több szempontból is előnyös. Kölyökkutya esetében, mint amilyen a mi kis Tappancsunk is csökkenti annak az esélyét, hogy mindent is szétrág a lakásban, hiszen egy jó nagy játék után szépen lefekszik a helyére és alszik, így mi is tudjuk csinálni az otthoni teendőnket anélkül, hogy folyton azt lessük merre jár, és éppen mi esik áldozatul a növekvő fogacskáinak. A mentális egészségének is jót tesz, hiszen úgy ahogy az ember esetében is minél több információja van, minél több mindennel találkozik annál nyitottabb annál okosabb. Nem utolsó sorban pedig a közös játék és a közös élmények segítenek abban, hogy kialakítsunk egy szoros, és jó kutya-gazdi kapcsolatot, ami elengedhetetlen, hiszen amikor úgy dönt valaki, vagy egy család, hogy szeretnének egy kis kedvencet, akkor bizony 10+ év elköteleződéssel kell számolni. (Az életkor nagyon sok mindentől függ, a fajtától, genetikától, betegségektől, mérettől, tartási körülményektől stb.)

A táplálkozás is egy fontos eleme a könyvnek, és nagyon jól körüljárja a témát, hogy milyen lehetőségek vannak, amelyekkel etethetjük kedvencünket, hogy minél egészségesebb legyen. Bizonyos ételek veszélyeire felhívja a figyelmet, ami szerintem nagyon hasznos, hiszen sokan esnek abba a hibába, hogy azt gondolják, hogyha mi emberek megehetjük akkor a kutyának mégis mi baja lehetne? Ez nem így van ugyanis bőven vannak olyan emberi fogyasztásra alkalmas ételek, amik gyakorlatilag méregként hatnak az állatokra.  

A Hogyan neveljük boldog kutyát! Egy informatív, egyben szórakoztató kis könyvecske tele illusztrációkkal. Egy nagyon jó kis olvasmány, tanulságos és vannak benne jó kis tippek, trükkök. Azt azonban fontos leszögezni, hogy nem ettől kell várni a csodát, ez csak egy eszköz amit ha jól tudunk használni segít, de a problémákat nem fogja megoldani. A nevelés legyen szó az emberről vagy állatról időigényes és nem egyszerű feladat, de a végén rájövünk hogy megérte mindez, hiszen annyi szeretetet kapunk tőlük, amit szavakkal nem lehet kifejezni. 
Ezt a könyvet mindenkinek csak ajánlani tudom, függetlenül attól, hogy van e kutyusa vagy nincsen, mert nagyon tanulságos, és szórakoztató.