2022. június 4., szombat

K.A. Tucker - Four seconds to Lose - Négy másodperc, és nincs tovább

Sztriptízklubot ​üzemeltetni nem olyan felemelő, mint amilyennek a legtöbb srác gondolja.
Hosszú munkanapok, munkavállalók egy pszichiátriára is elegendő problémával, a rendőrség folyamatos szaglászása – a huszonkilenc éves Cain kezd elbizonytalanodni kimondatlan küldetésében, hogy óvja a nőket, akiket felvett. Aztán a szőke, barna szemű Charlie Rourke belép az ajtaján, és a dolgok még sokkal bonyolultabbá válnak. Cain tartja a fogadalmát, hogy nem fekszik le az alkalmazottakkal.
A huszonkét éves Charlie Rourke-nak sok pénzre van szüksége, méghozzá gyorsan, hogy el tudjon tűnni, mielőtt túl késő lesz. Felfordul a gyomra a gondolattól, hogy levegye a ruháit egy klubnyi férfi előtt, de meggyőzi magát, hogy így legalább bevetheti színészi és táncosi képességeit. És bár a többi táncoslány alig várja, hogy megkaparintsa szexi, elegáns, gondoskodó főnöküket, a lányt ez egyáltalán nem érdekli. Végtére Charlie Rourke nem is létezik – és nem terelheti el a figyelmét romantikázással.
Charlie sajnos hamar rájön, hogy a Cain iránti érzései egyre inkább átveszik fölötte a hatalmat – és hogy talán nem is viszonzatlanok. De elveszíteni a férfit, ha rájön, mibe is keveredett, sokkal fájóbb lenne, mint bármi más, ami rá vár.
Hiszem, hogy nincsenek éveid, hónapjaid vagy heteid arra, hogy hatással legyél egy másik ember életére. Csak másodperceid vannak. Másodperceid arra, hogy megnyerd. És másodpercek alatt el is veszítheted.

Író: K.A. Tucker
Eredeti cím: Four seconds to Lose
Cím: Négy másodperc, és nincs tovább 
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó 
Kiadás éve: 2021
Oldalszám: 448
Sorozat: Tíz apró lélegzet 3.
Téma: Romantikus, New Adult

Köszönöm a könyvet a Könyvmolyképző Kiadónak!

Nem titok, már rengeteg bejegyzésemben említettem az írónőt, a könyveit és ezt a sorozatot is. A könyvet már aránylag régebben elolvastam viszont a bejegyzés váratott magára egészen mostanáig. Végre rászántam magam és nekikezdtem. 

Az egész könyvben az a legjobb, hogy tudtam hogy nem fogok csalódni elvégre eddig sem történt ilyen.  Már ami az írónő önyveit illeti. Az írónő stílusa, a megalkotott világ mind mind ismerős volt már számomra, ezért valójában nem is okozott nehézséget a könyv elolvasása, hiszen miután neki kezdtem szinte faltam a sorokat. 
A könyv a Tíz apró lélegzet sorozatnak a harmadik része ebből adódóan a szereplők nagy részét ismerjük és természetesen jó pár a kedvencünkké is válik. Személy szerint én már nagyon kíváncsi voltam Cian történetére, a múltjára, jelenére és persze jövőjére is.

A történet főszereplője Cain és Charlie, az ő egymásra találásuk a központi eleme a könyvnek, de mint azt megszokhattuk semmi nem megy annyira egyszerűen elvégre akkor hol maradna az izgalom. 
Akik egyáltalán nem olvasták a sorozat már megjelent köteteit azoknak spoileres lehet a bejegyzés, úgyhogy mindenki csak saját felelősségére folytassa. 

Az előző részekből már tudhatjuk, hogy Cain egy klubot vezet, emiatt mindenkinek meg van a véleménye róla. Ám hamar kiderül Cain nem egy tipikus bár tulaj, aki kihasználja a nála dolgozó lányokat, sőt sok esetben ő az aki megmenti őket, ha kell még saját maguktól is. Azért valljuk be őszintén ez eléggé pozitív megvilágításba helyezi a személyét, a hab a tortán hogy jól is néz ki (ez mondjuk nem is volt kérdés). 

Egyik nap betoppan az életébe Charlie, aki nem meglepő módon felforgatja a mindennapjait, hiszen a múltat látja a lányban, egy olyan múltat amit el szeretne felejteni, vagyis inkább azt szeretné ha másképp alakultak volna az események. 

A lány rég elfeledettnek hitt érzelmeket hoz elő, ami miatt hősünk próbálja őt minél messzebb taszítani, de mint tudjuk a sors olyan események sorozatát zúdítja rájuk hogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz, egyre többet megtudnak a másikról és onnantól kezdve nincs megállás. 
Mind a két főszereplő titkokat őrizget ami hatással van az életükre, a kapcsolataikra. Mi olvasók ezekről hamarabb tudomást szerzünk, így már jó előre izgulhatunk azon, hogy ezek hogyan fogják bonyolítani a szálakat. 

Cain segíteni szeretne mindenkin, ez alól Charlie sem kivétel, amikor fény derül a lány titkára, amely egy olyan dologhoz kapcsolódik, amely a férfi életében egy elfogadhatatlan dolog teljesen a feje tetejére áll minden. Hirtelen összecsapnak a szereplők feje felett a hullámok és meg is van a konfliktus. De vajon a szerelem minden akadályt legyőz? 

Ebben a könyvben minden benne van amit szeretek, romantika, érzelmek, vicces és szomorú pillanatok. Bonyodalmak is akadnak bőven, de ettől válik életszerűvé és hitelessé a történet. Szívesen bármikor újraolvasom a sorozat bármely részét, és alig várom, hogy a negyedik és egyben befejező kötet is a polcomon landoljon. 


2022. március 6., vasárnap

Colleen Hoover - Maybe now - Talán most

Mi a fontosabb: a barátság, a hűség vagy a szerelem?
Colleen Hoover és Griffin Peterson együtt visszarepítik az Egy nap talán rajongóit Ridge Lawson és Sydney Blake zenés világába.
Maggie is ott lesz.
És Warren és Bridgette.
A regény a New York Times bestseller Egy nap talán folytatása.
Tedd teljessé az élményt!




Író: Colleen Hoover 
Eredeti cím: Maybe Now
Cím: Talán most 
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó 
Kiadás éve: 2021.
Sorozat: Maybe 2. 
Oldalszám: 368.
Téma: Romantikus, Betegség, New Adult

Nagyon szépen köszönöm a könyvet a Könyvmolyképző Kiadónak!

Már több bejegyzést is láthattatok a blogomon az írónő könyveiről, és tessék itt egy újabb. Ami a Maybe Someday azaz Egy nap talán című regény folytatása, amire szerintem már a címből lehetett következtetni. Aki olvasta a Maybe Someday regényről szóló bejegyzésemet, az tudhatja, hogy oda meg vissza voltam a történetért, és egyben meg is szakadt a szívem jó párszor. Nem is volt kérdés, hogy ide a folytatással is! A napokban kicsit visszatért az olvasási vágyam, amit a nagyszerű könyveknek köszönhetek, így nagy hévvel kezdtem neki a történetnek, bízva az írónőben, és a korábbi tapasztalataimban. 

A könyvet Maggie, Ridge, Sydney és egy negyedik személy (akit nem fednék fel egyelőre) szemszögéből olvashatjuk, ami nekem nagyon tetszik hiszen így nem csak egy ember gondolatait, nézőpontját ismerhetjük meg hanem másokét is így pedig átfogóbb képet kapunk az eseményekről, és mi magunk is más következtetéseket vonhatunk le. 
Annak is nagyon örültem, hogy az írónő ezúttal is Griffin Petersonnal együtt dolgozik így pedig újabb gyönyörű, a könyvhöz, hangulathoz megfelelő aláfestő zenét kapunk. A lejátszási listát meghallgattam és imádtam minden dalt. Nagyon tetszik ez a megoldás, hiszen egyedi (én legalábbis nem találkoztam másnál ilyennel, persze ez nem zárja ki, hogy más is csinált már ilyet, de velem még nem jött szembe), még különlegesebb teszi a könyvet magát és az olvasás élményét is. 

Imádtam azokat a pillanatokat amikor Ridge és Sydney együtt írtak dalt, hiszen annyira természetesen jött, a dalszöveg annyira illett a szituációhoz az érzelmekhez, olyan könnyedén belesimult a történetbe, hogy az maga a csoda. Annyira érződik közöttük az összhang, és megvan a kémiai is. Immár hivatalosan is egy párt alkotnak ám nem minden vattacukor felhő és repkedő unikornis, ugyanis Ridge exe Maggie feszültséggel tölti meg a kapcsolatukat. Ugyan a lánynak egyáltalán nem ez a célja, hiszen örül annak hogy egymásban megtalálták azt a szerelmet amit mindenki keres az életben. Mivel az elmúlt években Ridge volt az, aki Maggievel volt a nehéz időkben így nem meglepő, hogy a fiú értesül legelőször ha valami történik vele, és a lelkiismerete nem engedi hogy csak úgy figyelmen kívül hagyja hogyha a lánynak szüksége van rá. Sydney nehezen viseli ezt a szituációt, de próbál türelmes és megértő lenni, de fél hogy elveszítheti a fiút aki nagyon sokat jelent neki. 
Maggie ugyan örül a pár boldogságának, de azért picit féltékeny is hiszen ő is arra vágyik ami nekik megvan, de tudja hogy nincs rá sok esélye. Ridge és Sydney kapcsolatának Maggie a legnagyobb próbatétele. 
Eközben pedig Maggie magával harcol, az érzelmeivel, a betegségével, mindennel és egyáltalán nincs egyszerű feladata. Egy új férfi is belép az életébe, aki szintén nagy fejtörést okoz neki. 

Ahogy azt már megszoktam az érzelmek nagy hangsúlyt kapnak Colleen könyveiben ez itt sincs másképp, annyira jól le tudja írni az érzelmeket, hogy mi olvasók teljesen át tudjuk érezni és ezzel még jobban belehelyeződünk a történetbe. 
Engem teljesen magával ragadott a történet, csak úgy peregtek az oldalak. Volt hogy nevettem, volt hogy a szívem szakadt meg, voltam vidám és szomorú, de egy pillanatig sem bántam meg hogy a kezembe vettem a regényt. 
Mindenkinek ajánlom aki szereti a romantikus könyveket, de nem bánja ha egy picit szomorúbb, komolyabb témákkal is foglalkozik. Számomra ezektől lesz életszerű az egész és másabb szemmel nézek a történetre, a szereplőkre és minden másra is.



2022. március 4., péntek

Jennifer L. Armentrout - The Burning Shadow - Lángoló árny

Teljesítsd ​be a végzeted!
Evelyn Dasher és Luc útjai keresztezték egymást, és a lány egy szempillantás alatt a luxenek világában találta magát. Ráadásul arra is fény derült, hogy egykor nem volt ismeretlen számára ez a közeg.
Ám nem csak a luxenek múltja rejt titkokat – Evie az emlékezetkiesése miatt több hónapra nem emlékszik az életéből, de érzi, hogy történt vele valami, amit nem tud felidézni, és nem is hajlandó senki elárulni neki az igazat. Ki kell derítenie, ki ő most – és ki volt valaha. De a válaszok újabb kérdéseket vetnek fel. Kutakodásai közben egyre közelebb kerül Luchoz, az erős, arrogáns, éteri szépségű és rendkívül veszélyes originhez… aki valószínűleg szerelmes belé. És ahogy Evie lassan viszonozni kezdi a fiú érzéseit, akaratlanul is felmerül benne a kérdés, hogy Luc vonzalma vajon neki szól-e, vagy egy rég létezett lány emlékének.
Eközben új fenyegetés üti fel a fejét: egy influenzaszerű, halálos vírus, amit – a kormány sziklaszilárd meggyőződése szerint – a luxenek terjesztenek. A szörnyű betegség mindenkit megváltoztat, aki elkapja, pánikot keltve a már amúgy is az összeroppanás szélén álló országban.
Ismerd meg Evie és Luc közös történetének következő fejezetét!

Író: Jennifer L. Armentout 
Eredeti cím: The Burning Shadow
Cím: Lángoló árny
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2021
Sorozat: Originek 2.
Oldalszám: 600.
Téma: Fantasy, Földönkívüliek, Ifjúsági, Romantikus

Hálásan köszönöm a könyvet a Könyvmolyképző Kiadónak!

Már számtalanszor elmondtam/leírtam, hogy szeretem Jennifer L. Armentrout regényeit, de leginkább az általa megalkotott Luxen világot imádom. Biztos vagyok abban hogy rengetegen éreznek hasonlóan mint én és azt is tudom hogy sokan a fejüket fogják hogyan is lehet szeretni. Én személy szerint büszkén vállalom, hogy bizony elcsábítottak a különleges szemű, arrogáns, egoista, de a végletekig hűséges, lojális és néha már túlzóan féltő, óvó idegenek. 

A Luxen sorozatban megismerhettem Daemon és Katy viszontagságokkal teli szerelmi történetét, amely az első pillanattól kezdve elvarázsolt és magába szippantott. Ebben a sorozatban egy ponton picikét megismerhettük Luc különleges személyiségét, és abban a pillanatban amikor felbukkant éreztem hogy bizony szeretnék többet megtudni róla, szeretném ha lenne egy saját sztorija amit mi olvasók élvezhetünk, szétcincálhatunk és megérthetjük milyen is ő valójában a felszín alatt. Nagyon nagy boldogságomra meg is kaptuk, és megszületett az Originek sorozat. 

Még 2019-ben olvastam az első részt, amely A legsötétebb címet viseli, ugyan bejegyzés nem született róla, de imádtam minden betűjét megkaptam mindazt, amire számítottam, amit szerettem volna. A cselekmények és természetesen a függővég miatt nem is volt kérdéses, hogy tovább fogom folytatni a sorozatot, ám sajnos éveket kellett várnom, hogy magyarul megjelenjen a következő része, de jelentem sikerült, megérkezett én pedig azzal a lendülettel el is kezdtem majd be is fejeztem az olvasást. Azt hiszem ezzel mindent elmondtam, annyira örültem hogy visszacsöppenhettem a luxenek/originek világába, hogy csak úgy égtek az ujjaim alatt a lapok. 

Szeretném felhívni minden olvasó figyelmét, hogy innentől kezdve spoileres részek következnek. Sajnálom másképp nem tudnám teljesen átadni az érzéseimet bármennyire is szeretném ezt elkerülni.
Tehát a történet ott folytatódott ahol az első részben abba maradt. Luc és Evie is összezavarodottan, kérdésekkel és "sérülésekkel" tele ülnek a lány konyhájában, és igen kínos szituációban hiszen jelen van a lány anyja (aki olvasta az első részt annak teljesen világos mi is a helyzet, de aki nem annak nem akarom lelőni az egyik legnagyobb poént). Szóval a kis csapat feszülten üldögél és közben eszik amikor is parázs vita alakul ki, ami végül is jól végződik. Ezután picit lassabban indulnak be az események, de amikor megtörténik utána nincs megállás. 

Evie élete teljesen felborul, újabb és újabb információk derülnek ki a múltjáról, amika teljesen összezavarják a lányt annyira hogy néha azt sem tudja kicsoda is valójában. Eközben arra is rájön, hogy bizony a hozzá legközelebb álló személyeknek is van bőven olyan titka amelyben ő is érintett ennek ellenére mégsem avatták be. Számomra Evie a regény nagy részében egy kicsit elveszett volt, ami egyrészt érthető de látszik a karakterfejlődése, aminek nagyon örültem. A lány belekerül Luc egyáltalán nem hétköznapi világába, ami rengeteg veszélyt rejt magában. És ha már szóba került Luc, akkor róla is ejtenék pár szót. Hű maradt önmagához, hiszen hozta a formáját, amit már az első részben megismerhettünk, tehát egy hűséges, lojális, határozott, erős jellem, ami elég gyakran egoista megnyilvánulásokat eredményez. Aminek nagyon örültem, hogy az Evievel való kapcsolata előhozta egy nagyon jó oldalát, amely segítségével megláthatjuk, hogy mennyire érzékeny is valójában, és hogy kívülről hiába látjuk azt, hogy semmi sem érinti meg, a felszín alatt ez nem így van, és sokszor emészti magát a múlton, a jelenen és a jövőn is. Nagyon tetszett, ahogyan Eviet szereti, a hozzáállása, a megnyilvánulásai és a tettei. A hibái ellenére is nagyon megszerettem a karakterét, hiszen a felsoroltak mellett vicces is, ami nem utolsó szempont. 

Most pedig ejtsünk néhány szót magáról a történetről is, aminek a fő mozgatórugója egy új vírus, amelyről azt feltételezik, hogy a luxenek terjesztik, annak ellenére, hogy bizonyított tény, hogy sem elkapni, sem hordozni nem tudnak semmiféle ismert vírust. Sajnos ahogyan a valóságban is a média befolyása hatalmas, és az emberek mindent is elhisznek, ha azt mondják, hogy szakemberektől származó hivatalos adat. Ennek köszönhetően elkezdődik egy még nagyobb idegen ellenes mozgalom. 

Luc, Evie és társaik a vírus "nyomába" erednek, hogy kiderítsék mi folyik itt, és hogy megállítsák az embereket abban, hogy ártsanak a luxeneknek. A nyomozás közben érdekes dolgokra bukkanak, amik még jobban felkeltik az érdeklődésüket, ám ennek olyan ára van, amelyre nem készültek fel, és amely mindenki életét megváltoztatja, legfőképpen Evie életét. Luc haragszik magára, hiszen semmi más vágya nincs csak hogy békében és nyugodtan együtt lehessen Evievel anélkül, hogy bármin aggódnia kelljen a lánnyal kapcsolatban, ám egy olyan helyzetbe csöppenek, ahol minden van csak éppen biztonság nem. Ettől nyíltabban nem tudok és nem is akarok nyilatkozni, hiszen ez a történet egy olyan kritikus pontja, ahol sok mindenre fény derül, és nagyon fontos információk. 

Nagyon szerettem ezt az érzelmi hullámvasutat, azt ami Evieben végigment, és amit az egész történet megalkotott. Voltak nagyon szomorú, nagyon düghítő, nagyon vicces és nagyon szerelmes pillanatok, és az írónő szerintem jól végigvezette az olvasót az egész regényen. Tudom elfogult vagyok, de nem tudok mást mondani csak azt hogy imádtam és, hogy kérek még. Már nagyon hosszú lett ez a bejegyzés és még hosszú sorokon keresztül tudnám ragozni az érzelmeimet, csoda is lesz ha valaki eljut eddig. :D A bejegyzést az egyik kedvenc idézetemmel zárnám, amely a következő: 
 
"- És mit üzen ez nekünk, nőknek? Hát azt, hogy a gyengeségünk jele, ha nem vagyunk fizikailag erősek, és nem tudunk seggeket szétrúgni. Hogy nem vagyunk erősek, ha merünk érezni, vagy engedjük, hogy összecsapjanak a fejünk felett a hullámok. Vagy ha nem vagyunk érzelmesek, akkor valami baj van velünk. Ez baromság és irreális. - A válla megfeszült. - Az igazi erő nem az izmokban vagy a halálos képességekben rejlik, hanem abban, hogy képes vagy összeszedni magad és továbblépni, amikor beüt a szar. Na, ez az erő."

 

2022. március 2., szerda

5+1 kedvenc borító a polcomról

Egy könyvmoly életében az egyik legfontosabb dolog a könyvespolca, illetve a rajta lévő csodák. Úgy gondolom nem vagyok egyedül azzal, hogy időről időre átpakolom a polcokat/könyveket, hiszen mindig látok valamilyen új rendszerezési módot, egy új tematikát, vagy éppen ránézek és valami nem tetszik, akkor azonnal elkezdek agyalni, hogyan kéne elrendezni a könyveket, hogy az megfelelő legyen az adott hangulatomnak. Amikor pakolok időről időre megakad a szemem egy egy borítón és elmerengek, hogy milyen szép, különleges vagy éppen valamiért közel áll a szívemhez. A mai bejegyzésemben 5+1 képen mutatom meg a kedvenceimet. Persze nehéz volt a választás, hiszen nyilván a legtöbb borítót szeretem valamiért, de végülis a következőkre esett a választásom. 

1. Egy régi kedvenc - Rosamund Hodge: Kegyetlen szépség 
Már nem is emlékszem mikor olvastam először a regényt, az biztos hogy évekkel ezelőtt és első látásra beleszerettem a borítóba. Annyira tetszett a rózsa és a lépcső egybeolvadása, annyira különlegesnek éreztem/érzem, hogy akárhányszor a kezembe kerül pár pillanatig elmélyülten tanulmányozom és újra és újra beleszeretek.


2. Egy magyar kedvenc - Róbert Katalin: Szelídíts meg!
Természetesen fontosnak érzem megjegyezni, hogy nem ez az egyetlen borító, ami ebben a kategóriában szóba jöhet, hiszen számtalan magyar könyv borítója varázsolt már el, de talán mind közül ez került a legközelebb hozzám. Nem csak a borító, hanem a történet is nagyon különleges és szerethető, nagyon közel áll a szívemhez.


3. Egy sorozat - Holly Black: A levegő népe sorozat
A legtöbb esetben egy sorozat részei összhangban állnak egymással, ám nem mindig sikerül olyanra, amely az embert arra ösztönzi, hogy a pocán akarja tudni az összes részt, akár függetlenül attól, hogy magát a történetet szereti e vagy sem. Ebben az esetben a sorozat mind a három borítója gyönyörű, nem tudnék választani közülük, vagy csak nagy nehézségek árán. Szerencsére nem csak a borító tetszik, hanem a történet is.



4. Egy olvasatlan kedvenc - Amira Stone: Kitaszítottak
A könyv tipikus esete annak, hogy meglátod, megszereted, megveszed, majd olvasatlanul tengődik a polcon éveken keresztül. Az első pillanatban amikor megláttam beleszerettem a borítóba, és sajnos szinte a történet ismerete nélkül megvásároltam a regényt. Hát ennek az lett az eredménye, hogy a kinézetéért mai napig oda vagyok, viszont azóta sem tudom rávenni magam, hogy elolvassam, és nem azért mert éppen annyira távol állna tőlem, egyszerűen csak így alakult, és nem vagyok rá büszke de bevallom, hogy fogalmam sincs, hogy mikor kerül rá a sor. 


5. Egyszerű, de nagyszerű - Jennifer L. Armentrout: Originek sorozat
A borítók végtelenül egyszerűek, de valamiért nagyon megszerettem őket, valószínűleg annak is köszönhető, hogy a történeteket egyszerűen imádom. A színek különlegesek számomra, és a kiemelkedő elemek egy kis extrár kölcsönöznek a megjelenésüknek. 


5+1. Egy hatalmas nagy kedvenc - Jennifer L. Armentrout: Míg a halál...
Egy újabb Jennifer L. Armentrout könyv került fel a listára, nem tehettem mást muszáj volt őt is belevennem a listába, hiszen talán ez a borító az egyik legnagyobb kedvencem. A  színvilág, a rózsa ábrázolása, és úgy az egész összhatás, olyan érzelmeket vált ki belőlem, amiket nehéz megmagyarázni. egy szó mint száz íme az egyik legnagyobb kedvencem a polcomon. 






2022. február 26., szombat

Liz Braswel - Egy új élmény

Mi lett volna, ha nem Aladdin lesz a dzsinn gazdája?
Aladdin egy csavargó. Megannyi sorstársához hasonlóan, mindig csupán még egy újabb napot próbál túlélni az elszegényedett Agrabah-ban. Jázmin egy hercegnő, aki épp házasságra készül lépni kijelölt vőlegényével. Semmit sem akar jobban, mint elkerülni a rá kiszabott sorsot, hogy megláthassa, mi rejlik a palota falain kívül. Amint azonban a Szultán legbizalmasabb tanácsadója, Jafar hirtelen hatalomra tör, minden megváltozik. Egy ősi lámpa segítségével Jafar a varázslat törvényeit megtörve képessé válik a szerelem és halál uralására. Hamarosan nagy feladat vár Aladdinra és a hercegnői címtől megfosztott Jázminra: ők vezetik majd Agrabah népét a királyság szétszakításával fenyegetőző, hataloméhes uralkodó elleni lázadásban. Ez nem az a történet, amit már oly jól ismersz. Ez a történet a hatalomról, a forradalmárokról, és a szerelemről szól. És arról, hogyan képes mindent megváltoztatni egyetlen pillanat.

Író: Liz Braswel
Eredeti cím: A Whole New World 
Cím: Egy új élmény
Kiadó: Manó Könyvek
Kiadás éve: 2021
Oldalszám: 414
Téma: Retelling, Fantasy, Ifjúsági, Romantikus 

Köszönöm a könyvet a Manó Könyveknek!
A Sorsfordító történetek sorozat szerintem egy nagyon jó ötlet volt, egy olyan rést tölt be amire van igény, ezért nem meglepő hogy sorra jelennek meg a regények. Mostani bejegyzésemben ahogy már a címből is olvashatjátok az Egy új élmény című történetet veszem közelebbről szemügyre, amely egy Aladdin retelling. 

Mindegyik regény egy az emberek által ismert és szeretett mesét dolgoz át és ezáltal egy teljesen új történetet tár az olvasó elé, ez most sincs másként. 
A borító nagyon jól passzol a sorozat többi kötetéhez, lila színben pompázik amely jól harmonizál a fekete és arany/sárga színekkel amelyek szintén megjelennek a borítón. 

A történet elején már az események közepébe csöppenünk, amely azt vetíti előre, hogy mozgalmas regénynek nézhetünk elébe. Ennek ellenére nekem nagyon lassan ment az olvasása, nagyon hamar el tudta minden vonni a figyelmemet, sajnos nem tudtam annyira belehelyeződni a történetbe, mint amennyire lehetett volna. Félreértés ne essék nem a könyvet hibáztatom miatta, valószínűleg nem a megfelelő időben és hangulatban kezdtem neki a történetnek. 

Ahogy az eredeti történetben itt is Aladdin van a középpontban, de a cselekmény jócskán eltér az eredetitől. Ez persze nem meglepő, hiszen pont ez a lényege az egész sorozatnak, hogy a jól ismert történeteken csavarnak egyet és szinte rám sem lehet ismerni az eredeti mesére.
A szereplők itt is Aladdin, Jázmin, Jafar és a többiek ám eléggé más felosztásban, mint ahogy ismerhetjük őket. Természetesen ebből a sztoriból sem maradhat ki a dzsinn, akinek szintén más szerepet szánt az írónő. Sajnos nem igazán lopta be magát a szívembe se a szereplők, se a történet. 
Azzal, hogy Aladdin helyett Jafar birtokolja a lámpást, és ezáltal a dzsinnt egy teljesen új megvilágításba helyeződik a történet, hiszen azzal, hogy egy negatív karakter szó szerint a főgonosz jut hatalomra semmi jóra nem számíthatunk, amiről olvashatunk is bőven a regényben. Ez egy érdekes elgondolás, hiszen tudjuk, hogy valóságban is gyakran olyan személyek jutnak előnyhöz, akik azt gonosz célokra használják fel, ahogyan itt is. Gyakorlatilag erről szól az egész történet Jafar egy csomó gonoszságot, gyilkosságot visz véghez, Aladdin és Jázmin pedig próbálja megakadályozni. 

A cselekmény akciódús volt ugyan, mindig történt valami, de számomra nem azt a könnyed kikapcsolódást nyújtotta, mint amire szükségem volt, ennek ellenére el tudom képzelni hogy egy olyan pillanatomban, időszakomban olvasom akkor még talán néhány része tetszhet is. 
Úgy gondolom minden negatív érzésem ellenére vannak bizonyos jelentek vagy részek, amik tetszettek, de nem ezek voltak túlsúlyban. 

Számomra nem adta vissza azt az érzést mint az ismert változata, és nem mondom azt hogy ez rossz dolog, mert ilyennek is lenni kell, de mást nem tudok mondani csak hogy ez most nem jött át nekem. Nem mondom azt, hogy bizonyos idő elteltével nem próbálkozom meg vele újra de jelen állás szerint nem egy hamar fog lekerülni a polcomról.  Ettől függetlenül a Sorsfordító történetek további részeitől továbbra sem fogok elzárkózni, hiszen a korábban olvasott történetek tetszettek, érdekesnek tartottam őket, és bízom abban hogy a jövőben megjelenő kötetek is elnyerik a tetszésemet. 



2022. január 28., péntek

Leigh Bardugo - Ruin ​and Rising – Pusztulás és felemelkedés

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Katona. Idéző. Szent.
Az ország sora egy megtört idézőn, egy kegyvesztett nyomkeresőn és egy egykori nagy mágikus sereg szétvert maradványain múlik.
Az Éjúr árnytrónján ülve uralkodik, míg a meggyengült és sebesült Alina Sztarkov igyekszik felépülni, az őt szentként imádó Apparátus kétes védelme alatt. Minden reményét egy rég eltűnt ősi lény mágiájába veti, és abba az esélybe, hogy egy bizonyos törvényen kívüli herceg még életben van.
Ahogy a szövetségesei és az ellenségei a háborúba sodródnak, egyedül Alina áll az ország és világ örök rabságával fenyegető, áradó sötétség között. Hogy megnyerje ezt a harcot, meg kell szereznie egy legendás lény hatalmát – ám a tűzmadár utáni hajsza váratlan fordulatot tartogat.
Kövesd végig sorsa minden fordulatát!
Író: Leigh Bardugo
Eredeti cím: Ruin ​and Rising  
Cím: Pusztulás és felemelkedés
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2021
Sorozat: Grisha trilógia 3.
Oldalszám: 392
Téma: Fantasy, Romantikus

Köszönöm a könyvet a Könyvmolyképző Kiadónak!
Nem is tudom, hogyan kezdhetném el ezt a bejegyzést annyira le vagyok taglózva. A trilógia első két része se volt semmi, de a befejező rész teljesen levett a lábamról és szóhoz sem jutok. Egy olyan mozgalmas, izgalmas és érzelmekkel teli történetet kaptunk, hogy az ember nem tud mást csak pislogni, és azt kántálni, hogy nem lehet még vége, én ebből többet és többet akarok. Elég nehéz spoilermentesen írni a könyvről, ezért leginkább csak az érzéseimet és tapasztalataimat szeretném veletek megosztani. Szóval aki történetmesélésre számít az ne olvasson tovább, mert ez bizony a továbbiakban egy áradozás és "mély" gondolatok tengere lesz.

Leigh Bardugo egy olyan egyedi, és olyan nagyszerű világot alkotott meg, amiért nem lehetünk elég hálásak. Mindamellett hogy egy nagyon érdekes és izgalmas regény annyi tanulságot, életigazságot hordoz magában amely egyszerre elképesztő és mellbevágó. Az emberi halandóság, gyarlóság és a végtelen erő vetekszik egymással, egy olyan erő amely egyszerre képes alkotni és rombolni. 

Az egész történetet átitatja a remény, amely azt hirdeti hogy a jövő jobb lesz, de a jövőbe vezető út rögös, sok fájdalommal, veszteséggel, bánattal, áldozattal. Ilyenkor mindenkiben felmerül a kétely, megéri? Alina és társai mind küzdenek kételyekkel, gyakran megkérdőjelezik saját és mások szerepét a történetben, de közös a céljuk, haladnak előre és próbálnak minden napot túlélni. 

Amiért különösen imádom az írónőt az, hogy hiába alakulnak a lehető legrosszabbul a dolgok akkor is megjelenik a humor a szereplők között, és egyszer sem éreztem azt, hogy nem illene bele abba az adott szituációba. Mint a való életben is, egy jókor elejtett mondat, egy vicces beszólás és a feszültséggel teli hangulat megenyhül és máris mindenki egy kicsit könnyebben lélegzik. 

Ahogy már megszokhattátok voltak szereplők, akiket imádok és persze voltak olyanok is, akikért nem rajongtam, de ettől lesz igazán jó a történet, elvégre a való életben sem szeretünk mindig mindenkit. 

Mindent megkaptam ettől a regénytől amit szerettem volna. Kikapcsolt, izgalmas volt, tele váratlan fordulattal egy igazi hullámvasút volt én pedig minden percét élveztem. Úgy éreztem, hogy minden szereplő ki tudott teljesedni, végül mindenki megtalálta a neki szánt utat. Elmondhatjuk, hogy a trilógia le lett zárva, bár én még el tudtam volna viselni pár kötetet, de végülis így volt kerek, az pedig nem is kérdés, hogy az írónő további regényei is a polcomon fognak előbb vagy utóbb kikötni. 


2022. január 27., csütörtök

K. A. Tucker The ​Simple Wild – Az egyszerű vadon

 

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A ​sors ismétli önmagát?
Calla Fletcher kétéves volt, amikor az édesanyja vele együtt elmenekült az alaszkai vadon és az elszigetelt vidéki életmód kihívásai elől, és elhagyta Calla apját, Wren Fletchert. Calla sosem nézett vissza, és huszonhat évesen a mozgalmas torontói életen kívül nem ismer mást. Amikor azonban az apja felveszi vele a kapcsolatot, és tudatja, hogy súlyos beteg, a lány tudja, hogy ideje megtennie a hosszú utat a határmenti elhagyatott kisvárosba, ahol született.
Calla szembenéz a mászkáló vadakkal, a különös nappali órákkal, az elképesztő bolti árakkal, és időnként még – szent ég! – a kinti pottyantós vécével is, cserébe, hogy megismerhesse az apját: a férfit, akivel a rengeteg hibája ellenére is újra törődni kezd.
Ám miközben nagy küzdelmek árán igyekszik hozzászokni a sarkközeli éghajlathoz és az otthonitól teljesen eltérő életritmushoz, Jonah – egy csendes, cinikus és büszke alaszkai pilóta, aki Calla apjának repülős vállalatát, a Vadont működteti – alig várja az elkényeztetett városi lány bukását. Meggyőződése ugyanis, hogy Calla túlságosan kényes ahhoz, hogy megbirkózzon a vadonnal.
Jonahnak feltehetőleg igaza van, de Calla eltökéli, hogy bebizonyítja a tévedését. Aztán váratlanul azon kapja magát, hogy elmélyül a kapcsolata a robosztus pilótával. Ahogy a férfi rejtett megvetése egyre halványul, barátság veszi át a helyét – vagy talán valami mélyebb is? De Calla nem azért jött Alaszkába, hogy maradjon, Jonah pedig sosem fogja otthagyni a helyet, ami az élete. Ostobaság lenne mindkettejük részéről románcba kezdeni, és ugyanarra az útra lépni, amivel Calla szülei is megpróbálkoztak – és kudarcot vallottak – évekkel korábban.

Egy egyszerű igazság, amiről kiderül, hogy nem is olyan egyszerű.

Író: K.A. Tucker
Eredeti cím: The Simple Wild
Cím: Az egyszerű vadon
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2021.
Sorozat: Az egyszerű vadon 1.
Oldalszám: 488
Téma: Romantikus

Köszönöm a könyvet a Könyvmolyképző Kiadónak!

Azt sem tudom hol kezdjem a bejegyzést. Mindenekelőtt a könyv nagyooon olvastatja magát, rég nem olvastam egy ültő helyemben ennyit (szó szerint egy teljes regényt), és el sem tudom mondani mennyire jól esett, de ehhez szükség volt erre a történetre. 

K.A. Tucker könyvei nem ismeretlenek számomra, hiszen a Tíz apró lélegzet sorozat az egyik kedvencem, és szívesen újraolvasnám szinte bármikor. Így amikor megláttam a regényt tudtam, hogy előbb vagy utóbb ő is a polcomon fog kikötni, és így is lett. A korábbi tapasztalatok miatt elég nagy elvárásaim voltak a regénnyel kapcsolatban, és hogy végül megfelelt-e az elvárásaimnak vagy csalódást okozott, az a bejegyzés végén kiderül. 

Főszereplőnk Calla, aki Torontóban éli mindennapjait, ahogyan az elmúlt 24 évben is tette, illetve Jonah, aki az alaszkai vadon viszontagságaival küzd meg nap nap után. Első ránézésre nem is állhatna ez a két személy távolabb egymástól, nem csak földrajzilag, hanem személyiségileg is, ám a sors elintézi, hogy útjaik keresztezzék egymást.  

Calla édesanyjával él, apukájával pedig nem éppen felhőtlen a viszonya, hiszen a férfi élete az általa vezetett repülő vállalat körül forog, annak idején ez volt az egyik ok, amiért az anyukája úgy döntött, hogy elhagyja a férfit, és a rideg vadont, amelyet nem tudott megszokni, és otthonának tekinteni. Teltek az évek, és Calla egyre dühösebb lett az apukájára, akivel nagyon ritkán tudott telefonon beszélni, személyesen találkozni pedig egyáltalán nem. Titkon fáj belül neki ez a kapcsolat, vagyis inkább a kapcsolat hiánya, de a mindennapokban ez annyira nem jön elő, hiszen dolgozik, és éli az életét.

A sors útjai kifürkészhetetlenek, ennek köszönhetően Calla egy telefonhívás hatására döntésre kényszerül. Hagyja hogy sértett gyermeki énje felülkerekedjen, vagy érett felnőtt módjára álljon a sarkára és vágjon neki a nagy útnak? Az olvasó számára egyértelmű a válasz, hiszen másképp elég rövid és értelmetlen lenne a regény. 

Calla tehát felkerekedik és egy eddig számára teljesen ismeretlen helyen és helyzetben találja magát, egy rakás ismeretlen ember társaságában. Az elején ahogy az lenni szokott döcögősen mennek a dolgok, és nem igazán találja a helyét ebben az új környezetben. Itt ismerkedik meg Jonahval, aki az apukájának dolgozik, mint pilóta. Kissé klisés, hiszen az elején ki nem állhatják egymást, és mind a ketten félreismerik a másikat, de ahogy egyre több időt töltenek együtt, és sok kalandban lesz részük jobban megismerik egymást, ezután pedig nem is csoda, hogy rájönnek, hogy talán nem is olyan borzasztó a másik mint ahogy azt előre gondolták. 

A történet nagyon sok érzelmet felvonultat, gyakorlatilag egy érzelmi hullámvasút. A kezdeti könnyedség átvált egy szomorúbb tónusba, amikor Calla megtudja, hogy az apukája súlyos beteg, ez a tény nagyon rányomja a bélyeget a történetre, de emellett számos jó és pozitív érzelem is megjelenik. Fontos tanulságokra is fény derül, illetve látjuk, hogy bizonyos helyzetek mennyire meg tudják változtatni egy ember nézőpontját, ez történik főhőseinkkel is. 

Összességében azt kell mondanom, hogy az írónő most sem okozott csalódást, és egy új kedvencet avattam.