Nyáry Luca - Vigyázat, törékeny!

A ​boldogságon nincsen lejárati dátum?
Zsófi tizenhat éves, a legjobb barátja a fülhallgatója, az érzelmek kikészítik és fogalma sincsen hogyan tovább. Az anyja halála óta hibás puzzle darabként tengődik, élete egy véget nem érő lejtő. Zsófi retteg attól, hogy mi várja az alján, éppen ezért úgy dönt, hogy nem is akarja megtudni és helyette inkább az életből kivezető utat választja. Ehhez azonban még el kell intéznie valamit: meg akarja magyarázni a húgának, hogy miért teszi ezt. Zsófi összeszedi életének minden olyan eseményét, amely ehhez a naphoz vezetett; félrecsúszott estéket, kísértő emlékeket és kisiklott barátságokat. Vajon törvényszerű egy ekkora tragédia után az összeroppanás, vagy elcsíphetők azok a pillanatok, amikor még van választás? A keserédes és realisztikusan durva jelentekben bővelkedő regény ezekre is választ keres.
Nyáry Luca első könyve kendőzetlenül mutatja be a depresszió legkeményebb arcait is. A Vigyázat, törékeny! nem csupán egy tehetséges fiatal szerző regénye, hanem korrajz és látlelet is, a szereplőké és a kamasz lété egyaránt. Rólad – Neked.

Író: Nyáry Luca
Cím: Vigyázat, törékeny!
Kiadó: Menő Könyvek
Kiadás éve: 2019.
Oldalszám: 412.
Téma: Depresszió, Ifjúsági

Köszönöm a könyvet a Menő Könyveknek és Nyáry Lucának, amiért megírta ezt a nagyszerű regényt!

Félve kezdtem neki a könyvnek, hiszen nem egy egyszerű témát boncolgat, és nagyon jól tudtam, hogy lelkileg nagyon meg fog viselni ez a több, mint 400 oldal.

Még csak az első mondatot olvastam el, amikor megfogalmazódott bennem, hogy ez bizony egy nagyon erős kezdés, és hogy ezek után vajon mi jöhet még?

"Két dolog: meg akarok halni, és hazudtam neked."

Az erős kezdés után még erősebb folytatás következett. Nagyon érzékeny ember vagyok, de soha nem volt még olyan könyv, ami az első pár oldalával már a padlóra küldött és könnyeket csalt a szemembe, az mindig a végszónál következett be. Itt pedig a legelső szótól kezdve éreztem a gombócot a torkomban, és alig láttam a betűket a kitörni készülő könnyeimtől. Már az első rész elolvasása után (ami "csak" 6 oldal) annyi gondolat fogalmazódott meg bennem, hogy egy kisregényt lehetne belőle írni, csak éppen se eleje se vége nem lenne, mert rendszerezni már nem tudnám a gondolataimat. Belegondolva, ha 6 oldal ennyi érzelmet és gondolatot vált ki belőlem, akkor nehéz, elmélkedésekkel teli napokat és estéket fog hozni az egész regény elolvasása. 

Szerencsére nem kellett végig sírnom mind a 410 oldalt, az eleje és a vége között eltelt idő nem volt annyira megterhelő lelkileg, nem mondom azt hogy nem volt egy - egy rész aminél elfacsarodott a szívem, de összességében befogadható, sírást mellőző történetet kaptunk. 

A könyv maga egy levél, amit a főszereplő lány Zsófi írt a húgának, Jankának. Ebből következik, hogy a történetet E/1-ben írták, amitől még személyesebb, még közvetlenebb lett az egész. Zsófi szemén, gondolatain keresztül ismerjük meg az eseményeket, ami nem meglepő hiszen ki más tudná jobban elmondani, hogy mi történt mint az, aki "megélte"? 

Szóval Zsófi elmeséli húgának, hogy mi vezetett arra a nehéz döntésre, amit meghozott. Az elején kezdi, és nem hagy ki semmit, még azokat a részeket sem, amikre nem a legbüszkébb, azt szeretné ha Janka mindent tudna, megértené az okokat, a miértekre a választ. A legfontosabb pedig az, hogy megmutassa neki, hogy mit NE tegyen, azaz a saját példáján keresztül a jó irányba terelje. 

Ahogy haladunk a történetben látjuk a folyamatot, a változásokat, amik végbemennek a főszereplőben és a környezetében is. Ez nem egyszerű folyamat, rengeteg fájdalommal, bizonytalansággal, zavarodottsággal jár, és még nagyon sok minden mással is. Mint már említettem szerencsére soha nem kerültem még ilyen helyzetbe, de a könyv segítségével megérthettem egy aprót szeletét, elvégre teljes mértékben csak az érezheti, értheti, hogy mi zajlik le benne, aki ezt megéli. Bár a regényből kiderült, hogy gyakran ők maguk sem értik. 

Az írónőnek sikerült megfognia a stílusával, ahogy összeállít a történet, és valahogy tényleg olyan közel hozta az olvasóhoz ezt a témát amennyire csak lehetett. Nem egy egyszerű utat választott, nagy bátorság kellett hozzá, de örülök hogy megtette. 

Nagyon tanulságos, és mindenekelőtt lelkileg megterhelő, de mindenkinek ajánlom, mert egy hihetetlenül jól megírt regényről beszélhetünk. A könyv végén pedig minden szükséges elérhetőséget megkapunk ahhoz, hogy segítséget tudjunk kérni, ha mi magunk vagy a környezetünkben élőnek segítségre van szüksége.