Paige Toon - Egy darab a szívemből

A munkájában sikeres Bridget igazán mozgalmas életet él: utazási beszámolók írójaként számtalan helyen megfordult, és bejárta a világot, azt a férfit azonban, akit teljes szívéből szerethetne, még nem találta meg. Úgy érzi, erre csak akkor van esélye, ha a szíve apró darabkáit, amelyeket élete során elosztogatott, vissza tudja szerezni egykori szerelmeitől. Kalandjait egy blogon dokumentálja, amelyből idővel könyvet szeretne írni, ám amikor szembesül a kiadók érdektelenségével, elvállal egy munkát, amely új útra tereli az egész vállalkozását.

Amikor Nicole Dupré váratlanul meghal, egy bestsellert és egy félkész folytatást hagy maga után – ennek a befejezésével bízzák meg Bridgetet. A lány hálás a lehetőségért, mert abban reménykedik, hogy így hasznos kapcsolatokra tehet szert a könyvkiadás világában, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy a nyarat Cornwallban kell töltenie, és Nicole gyászoló férjének, Charlie-nak az otthonában kell berendeznie az irodáját…

Író: Paige Toon
Eredeti cím: The Last Piece of My Heart
Cím: Egy darab a szívemből
Kiadó: General Press Kiadó
Kiadás éve: 2018.
Oldalszám: 380.
Téma: Romantikus

Köszönöm a könyvet a General Press Kiadónak! 

A könyv fülszövege nagyon felkeltette az érdeklődésemet, hiszen ez alapján elég szokatlan, és egyedi módon közelíti meg a szerelmet, és a párkapcsolatokat az írónő. Valamint az is tetszett, hogy Bridget író, valamint ezt az elfoglaltságát összeköti az utazással. Imádnám, ha ilyen munkám lenne. Bejárhatnám az egész világot, és közben írhatnék arról, amit láttam és tapasztaltam.

Márciusban kezdtem el olvasni a regényt, azt hiszem ez sok mindent elmond, tekintve hogy június vége felé járunk. Eléggé bánt a dolog, hogy ennyi ideig húztam, de valahogy nem fogott meg a történet. Elkezdtem, de pár fejezet után abbamaradt, és a figyelmem más könyvek felé terelődött. Nem mondom azt, hogy erről teljesen megfeledkeztem, mert az hazugság lenne, de hamarabb kezdtem neki egy másiknak, mint hogy folytassam ezt, aztán pedig jött a vizsgaidőszak, és már semmire nem maradt időm és kedvem se. Végül így a suli végére minden életkedvem elszállt, és egyik este megakadt a szeme  a könyvön, és úgy gondoltam próbáljuk meg még egyszer. Lényegesen gördülékenyebben ment az olvasás, mint előtte így kb 1 hét alatt sikerült befejeznem a könyvet, aminek örültem.

Az alapja a történetnek, mint már említettem nagyon érdekesnek tűnt, és valójában az is, csak valahogy az én figyelmemet nem tudta lekötni teljesen. Néhol nagyon vontatottnak éreztem az eseményeket, és oldalakon keresztül nem történt szinte semmi, aztán ezt a monotonitást megtörte néha egy-egy jelenet, amik kicsit mozgalmasabbra sikeredett, vagy éppen meglepő fordulatot tartogatott számunkra.

A fő vonal egy félkész könyv, ami arra vár, hogy valaki befejezze, valamint egy blog, aminek írója a régi szerelmeitől szerzi vissza szíve darabkáit, aminek történeteit megosztja ezen az oldalon. Ám ez a két dolog nem is annyira egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnhet. Bridget a hősnőnk úgy gondolja, hogy nem lehet akkora probléma összeegyeztetni a két dolgot, ám hamar kiderül, hogy semmi sem olyan egyszerű. Bármilyen jó író is az ember, egy másik személy megkezdett munkáját befejezni egyáltalán nem egy sétagalopp, főleg ha komoly elvárásokkal kell szembenéznie az illetőnek. Bridget hosszú napokat tölt el az író, Nicki naplóinak, feljegyzéseinket olvasásával, hogy a lehető legjobban megértse őt, és a története mögött megbújó valóságot. Sorra látogatja a regényben megjelent helyszíneket, és az idő előrehaladtával egyre több párhuzamot vél felfedezni a könyv és a valóság között, ami nagyban segít neki a folytatásban.

Azonban hősnőnknek nem csak a könyvvel kell megküzdenie, hanem a magánéletével is, hiszen nem egyszerű menet sorra látogatni az exeit, főleg úgy, hogy némelyikükkel elég csúnyán váltak szét útjaik. És néhányan nem örülnek annak, hogy ország, világ megismeri őket, annak ellenére, hogy a blog teljesen anonim, már ami a férfiakat illeti. A blogon természetesen megjelennek a trollok is, és Bridget szép számmal kapja a nem éppen kellemes hangvételű leveleket.

A kedvenc részeim azok voltak, amikor April, Nicki és Charlie kislánya feltűnt a színen. Annyira édes, és szerethető az a kis csöppség, hogy azt nem tudom elmondani. Az elején nem volt felhőtlen a viszonya Bridgettel, de a végére már szinte elválaszthatatlanok lettek. Nagyon szerettem azokat a részeket, amikor ketten, vagy esetleg hármasban Charlie-val kiegészülve töltötték az időt.

Összességében nem lett a kedvenc könyvem, de egyszeri olvasásnak megfelelt, de azért mégiscsak egy jó alapötletnek tartom a történetet.