Dagmar Hossfeld: Az ​élet, a szerelem meg miegymás

„Tizenöt éves vagyok. Egészen pontosan egy másodperce. A szívem majd kiugrik a helyéről. Úgy érzem magam, mint mindig. Pontosan ugyanúgy. De hát ez nem lehet! Valami biztosan nem ugyanolyan! Végtére is tizenöt évig dolgoztam azon, hogy tizenöt legyek. Különösen az utolsó év volt nagyon kemény. Tizennégy évesen még gyerek vagy. Legalábbis úgy kezelnek. De tizenöt évesen már majdnem felnőtt vagy. Tehát KELL, hogy legyen valami különbség. A naptárban ott áll feketén-fehéren: ma van április 30-a, a születésnapom. Mától egy teljes évem van, hogy kiderítsem mi a különbség – már ha van egyáltalán.”

Író: Dagmar Hossfeld
Eredeti cím: Mein Leben, die Liebe und der ganze Rest
Cím: Az élet, a szerelem meg miegymás
Kiadó: Menő Könyvek
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 280.
Sorozat: Bori 1.
Téma: Ifjúsági

Köszönöm a könyvet a Menő Könyveknek!

Hát nem is tudom mit mondjak erről a könyvről. Nem egy műalkotás, de nem is mondanám azt, hogy rossz volt. Átlagos. Ezzel a szóval tudnám leginkább jellemezni a szereplőket, a cselekményt, és az egész regényt.

Főszereplőnk Bori, egy átlagos középiskolás lány, az ő életével ismerkedhetünk meg a könyv által. Összességében semmi extra dolog nem történik vele. Ha megkérdeznénk egy mai tizenöt éves diákot, valószínűleg izgalmasabb lenne, az amit elmond magáról és az életéről. Bár attól függ ki a megkérdezett illető.

Bori úgy gondolja az élete megváltozik attól, hogy immár tizenöt lett, valami misztikus életkornak gondolja ezt, hiszen már nem gyerek többé. Nem tudom ki hogy van vele, de én a tizennyolcat tartottam ilyennek, mármint törvényileg innentől számítunk nagykorúnak, és ennek hatására úgymond tényleg megváltoznak dolgok. Szavazhatsz, legálisan fogyaszthatsz/vásárolhatsz alkoholt, cigarettát stb. Tehát nem tudom mit várt főhősünk ettől, én nem vettem észre semmilyen nagy változást, ahogy olvastam a könyvet.

Hősnőnk a barátaival együtt nyugisan élik a mindennapjaikat. Barátjával Fülöppel is minden rendben van, de azért mégiscsak kell valaminek történnie! A kis társaság elhatározza, hogy márpedig szükségük van egy olyan bulira ahol nincsenek ott a szülők, szabadon azt csinálhatnak, amihez kedvük van, és nem kell feszélyezve érezniük magukat, hogy ugyan a felnőttek közül ki mit hall a másik szobából. Tehát megszületett a terv, már csak kivitelezni kell valahogyan. Ezek után a fő cselekmények e köré épülnek, ezzel van mindenki elfoglalva. Oldalakon keresztül olvashatjuk a szervezés mozzanatait, ugyan néha elkanyarodunk ettől a témától, de ezek a részek sem annyira izgalmasak.

Azért nem kell aggódni, a történet vége felé kapunk egy kis csavart, ami gerjeszt egy kis konfliktust, de ahhoz képest az is pikk pakk megoldódik, nem kell sokat agyalnunk rajta, de elmondhatjuk, hogy azért mégis történt valami "szokatlan". Ugyan Anna és a barátja Lukács is hozzájárul, hogy ne legyen annyira egyhangú a történet, de inkább idegesítőek voltak, mintsem érdekesek. Konfliktust gerjesztettek, de inkább csak bunkózás és hiszti volt az egész.

Összességében egy egyszerű kis könyv, átlagos, mindennapi eseményekkel. Ha valaki egy kis kikapcsolódásra vágyik, és nincs kedve egy bonyolult kilencven szálas melodrámához, annak ez a regény tökéletes választás lehet. Illetve a fiatalabbak is bátran kézbe vehetik, sőt, hiszen hozzájuk talán közelebb áll ez a történet, mit hozzám.