2019. szeptember 17., kedd

Jessica Sorensen - The ​Destiny of Violet & Luke – Violet, Luke és a sors

A ​Callie, Kayden és a megváltás nagy sikerű szerzőjének új története sebhelyekről, bátorságról és új lehetőségekről…
Luke Price élete mindig is a rendről, az önfegyelemről és a kemény külső látszatának fenntartásáról szólt. A futó kalandok csak figyelemelterelésként szolgálnak a számára: így próbálja elhessegetni magától gyermekkora gyötrelmes emlékeit. Kétségbeesetten szeretne megfeledkezni a múltjáról, de az egyre csak kísérti, bármit tesz is.
Violet Hayesnek nehéz élete volt. A szüleit gyerekkorában meggyilkolták, semmi mása nem maradt utánuk, csak a szörnyű emlékei az azóta is megoldatlan esetről. Úgy nőtt fel, hogy egyik felelőtlen, drogos, elhanyagoló nevelőszülőtől a másikhoz került, miközben képtelen volt feldolgozni annak az éjszakának a rettentő emlékét, amikor elvették tőle a szeretteit. Egy lezáratlan ügyet nehéz elfelejteni, és Violet álmait még mindig kísérti az a tragikus éjjel. Csak úgy tud megbirkózni az élettel, hogy senkihez sem kerül közel, és semmiféle érzelmet nem enged meg magának.
Aztán Violet megismerkedik Luke-kal. Azonnal összeütközésbe kerülnek, mégsem bírják távol tartani magukat a másiktól. Hiába is próbálnak ellenállni egymásnak, mindketten elkezdenek kitárulkozni, és egyszeriben olyasmiket éreznek, mint azelőtt még soha. A két fiatal fölfedezi, mennyire hasonlítanak egymásra. De valami másra is rádöbbennek: a múlt mindig utoléri az embert…

Író: Jessica Sorensen
Eredeti cím: The ​Destiny of Violet & Luke
Cím: Violet, Luke és a sors
Sorozat: Véletlen 3.
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2019.
Oldalszám: 384
Téma: New Adult, Romantikus

Köszönöm a könyvet a Könyvmolyképző Kiadónak! 
Szeretem az írónő stílusát, ötleteit, témáit, eddig nem igazán csalódtam egyik regényében sem. Mindegyiknek van valami mondanivalója és szerintem ez fontos.

A Violet, Luke és a sors az írónő Véletlen sorozatának a harmadik része ettől függetlenül önálló regényként is élvezhetjük, nem kell feltétlenül elolvasni az első két részt, bár én személy szerint csak ajánlani tudom, mert egyszerűen imádtam őket.

A borító illik a többi részhez, itt is főszereplőink töltik ki az egészet, és mind a ketten nagyoooon boldognak néznek ki. Nem a kedvenc borítóm, de nem is katasztrofális.

Már a fülszövegből tudtam, hogy nem lesz egy könnyed, problémáktól mentes történet, hiszen már itt kiderül, hogy se a női, se a férfi főszereplőnk élete nem egyszerű, és mind a ketten komoly gondokkal küzdenek, és ki-ki, hogy birkózik meg vele. Persze nyilván mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy mi lesz a regény vége, de néha nem is az a fontos, hanem az, ahogy eljutunk odáig. Számomra ez a könyv is ilyen volt. A folyamat, amin végigkalauzolt bennünket az írónő nem volt felhőtlen, együtt szenvedtünk a szereplőkkel, és egyre jobban megismertük őket, a múltjukat.

A karakterek szimpatikusak voltak, kifejezetten nem is tudnék igazán olyat mondani, akit nagyon utáltam volna, vagy pedig egyszerűen csak elfelejtettem az illetőt. (Azt azért tudni kell, hogy majdnem egy hónap különbség van a könyv elolvasása és a bejegyzés megírása között. :D) Akit utálhatnék, azokért a dolgokért, amiket tett az Luke anyja, de valahogy inkább szánom, és egyáltalán nem helyeslem azokat a cselekedeteit, amiket a múltban illetve a jelenben tett, tesz. Meg lehetne magyarázni, hogy miként került ebbe a helyzetbe, elemezhetnénk a múltját, kifogásokat kereshetnénk a tetteire, de úgy gondolom ez nem segítene Luke érzésein, emlékein, hiszen a múlt árnyai élete végéig kísérteni fogják, amelyek olyan terhet tesznek rá, amik nehézzé teszik az életét a mindennapjait.

Másik főszereplőnk Violet élete sem tündérmese, hiszen már egészen kicsi korában végig kellett néznie, ahogy megölnek mindenkit, akit szeret. Ez mindörökre megváltoztatja. A felejtésben az sem segít, hogy borzalmasabbnál borzalmasabb nevelőszülők veszik magukhoz, ami még jobban megnehezítik az életét. Számomra, - aki szerető családban nőtt fel - nehéz volt olvasni, és tudni, hogy a való életben is megtörténhet ilyen, és vannak gyerekek, akik olyan nevelőszülőkhöz kerülnek, akikhez nem kellene, és akiktől nem kapják meg azt a szeretetet és törődést, amit minden gyereknek meg kellene kapnia ahhoz, hogy egészséges felnőttekké válhassanak. 
Violet olyan helyzetbe keveredik, ami nem a legetikusabb, és nem a legbiztonságosabb, így találkozik Luke-kal. Klisé, de az elején ki nem állhatják egymást, vagyis inkább kölcsönösen megpróbálják távol tartani maguktól a másikat. Mind a ketten tapasztalatból tudják, hogyha valakit közel engednek a szívükhöz az előbb vagy utóbb, így vagy úgy de fájdalmat fog okozni.

Hőseinket a sors mindig összesodorja, így akarva akaratlanul egyre jobban belefolynak egymás életébe. Megismerik egymást, és szépen lassan a múltjuk is kiderül, a képkockák összeállnak, és ez olyan pofon lesz mind a kettőjüknek, amire álmukban sem számítottak volna.

Összességében nagyon tetszett a könyv, most sem csalódtam, és alig várom, hogy megjelenjen a sorozat következő része, hogy megtudhassam mi lesz főhőseinkkel.