2015. szeptember 27., vasárnap

Komal Kant - Mire jó a rosszfiú?



Mi a közös Ashtonban és Lucában? A világon semmi. Igaz, gyerekkorukban elválaszthatatlan barátok voltak, de évek óta szóba sem állnak egymással. Lucából azóta agyontetovált rocker srác lett, aki tesz rá, mit gondolnak róla a menők a suliban, a lányt viszont egyedül a nehezen megszerzett népszerűség érdekli. Amikor Ashton helye meginog a gimis tápláléklánc csúcsán, dühítő módon Lucára szorul, aki persze egyáltalán nincs oda az ötlettől, hogy kisegítse az elkényeztetett pomponlányt − pláne úgy, hogy a pasiját kell alakítania!
De ahogy egyre több időt töltenek együtt, és egyre több régi sérelmet tisztáznak, már nem az a kérdés, hogyan viseljék el egymást, hanem hogyan tartsák távol magukat (na meg a kezüket) a másiktól. Talán mégis van bennük valami közös…

Író: 
Komal Kant
Eredeti cím: Impossible
Kiadó: 
Móra Kiadó
Sorozat: 
With Me 1.
Oldalszám: 
320.
Kiadás éve: 
2015.

Szeretem a LOL könyveket, tehát amikor megláttam ezt a gyönyörűséget, tudtam, hogy el kell olvasnom, ehhez kétség sem fér.

A borítóról:
Imádom a borítót. Letisztult és egyszerű. Tetszik, hogy nem bonyolították túl, csak odatették a szereplőket, és néhány mintát. Viszont, nekem furcsa, hogy szinte eltűnik az írónő neve. Beleolvad a háttérbe. Nem szúr rögtön szemet. A cím központi helyet kapott, és megkapó. Az eredeti címe is nagyon tetszik, és mivel a sorozat nevét nem fordították le magyarra (vagyis ennek a könyvnek a címe az), ezért úgy gondoltam az eredeti sorozatcímet írom az „információs sávba”.

Fülszövegről:
Megtudjuk az alaphelyzetet, hogy milyen viszonyban vannak a főszereplőink. Kiderül, hogy mi fogja okozni a bonyodalmakat. A fülszöveg alapján egy romantikus történetre számíthatunk.

Történetről:
Vannak benne tipikus részek. „Legjobb” barátnő. Konfliktus a lány és a fiú között. Biztos Happy End a történet végén. Ezek mellett voltak azonban nem tipikus dolgok. A „legjobb” barátnő egy idegesítő, hazudozó nőszemély, és még szépen fejeztem ki magam. Totálisan ellenszenves volt számomra. Ashtonnak, van egy kisöccse, akinek van egy kitalált barátja Mr. Rochester. Nagyon aranyosak voltak együtt, és ilyenkor Ashton sem volt egy kiállhatatlan plázacica.

Tetszett, hogy az anyukájának nem tucat foglalkozása volt. Író. Hát lehetne ennél menőbb munkája? Én nem tudok jobbat elképzelni.

Ashton és Luca kapcsolata érdekes volt. Kiskorukban elválaszthatatlanok voltak, aztán elsodródtak egymástól, majd teljesen más körökben kezdtek el mozogni. Látszólag egy világ választotta el egymástól a két embert.
Jó ötlet volt, hogy mind Ash, mind Luca szemszögéből megismerhettük a történetet. Átfogóbb képet kaptunk a történésekről, az érzelmekről és úgy komplett mindenről. Megtudhatjuk, hogy milyennek látják egymást.

A zene is szerepet játszik a műben, elvégre Luca egy zenekar tagja, ami szerintem iszonyat jó. Imádom a zenét, ezért ez egy nagyon jó pont. Amivel valószínűleg Ash nem ért teljesen egyet, mert egy vita alakul ki közte és Luca között emiatt. Egymás fejéhez vágják, hogy mit gondolnak a másikról, majd egy teljesen várható dolog történik. Az érzelmeik eléggé csapongóak. Már fájt a fejem, hogy most akkor utálás van vagy szeretet? Szerintem ők maguk sem tudták. Teljes ellentétei egymásnak. Ashton egy ellenszenves, öntelt, nagyképű egyén, és bárkinek belegázol a lelkébe.

„A többiek nevettek, én meg szomorú képet vágtam. – Jaj ne, úgy sajnálom, Dagi! Majd jusson eszedbe, mikor legközelebb szóba állsz egy ilyen Luca-féle lúzerrel, és megpróbálsz bekerülni az én csapatomba, pedig úgy nézel ki, mint egy bálna!”

 Luca egy segítőkész, kedves srác. Nem értettem mit eszik egy ilyen lányon.

 „Pocsékul éreztem magam attól, hogy nem léptem időben közbe, de először azt hittem, minden rendben van. Amíg az a kis hülye le nem öntötte kávéval. Mégis mivel érdemelte ezt ki Elly? Ashton tényleg elvetette a sulykot.– Tessék, vedd fel ezt! – mondtam, és levettem a pólómat, hogy odaadjam neki. – A kocsimban van másik.”

Ash szemétkedésének meg is lett az eredménye, ugyanis elvették tőle a csapatkapitányi címet, és rájött, hogy akit barátjának tartott a legnagyobb ellensége. Az anyukája is csalódott benne. Ami zavart, hogy áthárította a felelősséget. A hibáiért az anyukáját tette felelőssé.

„– Elszúrtad az életedet. Kudarcot vallottál, mikor tizennyolc évesen megszültél engem, és akkor is, mikor elváltál Bryantől. Nem akarok olyan lenni, mint te.Azonnal megbántam, amit mondtam, a szavak mélyen belém vágtak.– Ebből elég! – kiabálta levegő után kapkodva anyu. – Nem tudod, miket beszélsz. Nem szúrtam el semmit. Te vagy a legjobb dolog az életemben. Aznap, mikor megszülettél, nem veszítettem, hanem győztem.”

Persze ahogy lenni szokott megváltoznak a dolgok és az egykori népszerű lányból – az ő szavaival élve – egy lúzer lesz.  Senki nem akar vele barátkozni, a volt barátai elfordulnak tőle. Egyszóval teljesen kirekesztett lesz. Aztán támad egy „zseniális” ötlete. A terve működött is, azonban sokkal nagyobb bajba keverte magát, amire nem is számított. Szerencséje volt, mert Luca ismét a segítségére sietett.

Ami totálisan furcsának tartottam az, hogy Luca anyukája a földszintről képes volt SMS-t küldeni a fiának, ahelyett, hogy felment volna és választ kapott volna a kérdésére.

A helyzetek rendeződtek Ashton életébe, és ahelyett, hogy örült volna újra összeállt Kance-szel. Nem vette észre, hogy a csaj nem bánta meg amit tett, hanem ismét keresztbe akar neki tenni. Ami sikerül és emiatt szétmennek Luca-val. Azonban az  anyukája felnyitja a szemét. Szerencsére.

„– Elkövettem egy hibát kamaszkoromban. Nem a megfelelő fiúba szerettem bele. Nem akarom, hogy veled is ez történjen. Te és Luca illetek egymáshoz, biztos vagyok benne. Ezt súgja a szívem. Az nem lehet, hogy két ember ennyire szeresse egymást, és mégse legyenek jó pár. – A szemében könnyek ragyogtak. – Te ne hibázz, Ashton. Én rosszul választottam, de neked van esélyed.”

 Ashton felkerekedik, hogy meglegyen a várva várt Happy End.



Szereplők:
Indiana Evans












Ashton: Az elején iszonyatosan rühelltem. Egyszerűen nem értettem, miért kellett ennyire bunkón viselkednie, Lucaval. Zavart, hogy nem saját magát adta, hanem egy átvett stílust, ami egyáltalán nem állt jól neki. Miért volt jó neki, hogy mindenkit megalázott? Önbizalomhiányban sem szenvedett. Teljesen el volt szállva magától.

„– Helló neked is! – válaszoltam széles mosollyal. Oliver a mellettem levő szekrénynek dőlt, és alaposan megnézett a pomponlány-egyenruhámban. Belepirultam a hirtelen jött figyelembe. Tudtam, hogy jól nézek ki, de nincs annál különlegesebb érzés, mint ha az ember lányát az a srác veszi észre, aki már régóta tetszik neki. Vagyis az a srác, aki nemsokára a fiúja lesz.”


Daniel Osborne
LOL- Könyvek Facebook oldala

Luca: Egy kedves és aranyos srác, bár őt sem kell védeni. Mindenki különcnek tartja, mert festi a haját, sminkel, feketében jár és zenél. Vannak hibái, de kinek nincsenek. Kitartó, mert hiába bánik úgy Ash vele, mint egy kutyával újra és újra próbálkozik nála, hátha visszatér az a lány, akit szeretett kiskorában. Ezt ráfoghatjuk arra, hogy szerelmes belé, vagy csupán kívánja őt és valójában nem jelent neki olyan sokat.

Azoknak ajánlom, akik szeretik a szerelmes történeteket. Egy könnyed olvasmány, nem túl bonyolult szálakkal. Tele drámával és veszekedésekkel, amik után persze nem maradhat el a kibékülés sem.

Borító: 5/3,5

Kedvenc karakter: Eddie. Nem tudom miért, elvégre elég keveset szerepelt. De abban a pár mondatban olyan szinten megtetszett, hogy az hihetetlen. Rögtön megkedveltem.

Kedvenc idézet:
„Lehet, hogy még mindig a valamikor ismert kislány képe élt bennem, és nem tudtam elfogadni, mi lett belőle. Egyre csak vártam, hogy majd megváltozik, és bebizonyítja, hogy mindenki tévedett vele kapcsolatban. Pont ez dühített fel igazán. Hogy olyannak akartam őt látni, amilyen nem volt.”

 

2015. szeptember 18., péntek

Tündérmese Book Tag


Keresgettem Book Tag-ek között, és végül erre esett a választásom. Ezt a Tag-et Borikánál találtam, és nagyon megtetszett, ezért úgy döntöttem, hogy én is kitöltöm. :)


1. Pinokkió - A fiú, akinek megnőtt az orra, ha hazudott.
Hazudtál már egy könyvről, mert szégyelled, hogy tetszett?
Nem emlékszem, hogy lett volna valaha is ilyen. Büszkén vállalom, hogy egy javíthatatlan Könyvmoly vagyok. Nagy K-val.  :D




2. A Szépség és a Szörnyeteg - A lány, aki nem a külsőbe szeretett bele.
Melyik könyvet szereted, annak ellenére, hogy rémes a borítója?
Nem hiszem, hogy van ilyen. Lehet, hogy nem tetszik egy-egy borító, de soha nem tartom rémesnek egyiket sem.





3. Hófehérke - Akire a szépségéért vadásztak.
Vettél már meg könyvet csak a borítója miatt, és ha igen, mi volt az?
Nincs olyan, hogy csak a borító alapján ítélek.  Mindig elolvasom a fülszöveget, és ha úgy van véleményeket is megnézek. Általában kettőt-hármat, mert így több szemszögből is meg tudom vizsgálni a könyvet, mielőtt döntenék.



4. Csipkerózsika - Akit elátkoztak, hogy aludjon, majd az igaz szerelem csókja ébresztette fel.
Melyik a kedvenc könyves párod?
Általában mindig az amelyik, az általam olvasott könyvben van. :)







5. A kis hableány - Aki feladta az életét a szerelemért.
Szoktál kipróbálni új műfajokat vagy inkább maradsz azoknál, amelyeket ismersz és szeretsz? Ha kipróbáltál már újakat, melyik volt az utolsó ilyen könyv?
Szerencsére nem a műfaj alapján választok könyvet, így elég sokféle műfajú könyvet olvastam. Viszont a horror meg a sci-fi nem nagyon jött be.



6. Hamupipőke - Aki elvesztette cipőjét éjfél után.
Melyik volt az utolsó könyv, ami miatt fennmaradtál egész éjszaka?
Hm… ez egy jó kérdés. Talán Susan Ee - Angyalok bukása c. könyve miatt maradtam fenn utoljára.

7. Rapunzel - Akit bezártak egy toronyba.
Melyik volt a legrosszabb könyv, amit az elmúlt hónapban olvastál?
Nincs ilyen könyv. Ha valamit elkezdek olvasni, az általában kedvenc lesz, de ha mégsem, akkor sem tartom a legrosszabb könyvnek.



8. Aladdin - A szegény fiú, aki egy dzsinnt talált.
Melyik volt az utolsó "könyvkincs", amit találtál?
Jessica Shirvington – Elhívás




9. Alice Csodaországban - A lány, aki nyúlüregbe esett.
Melyik könyv olvasása után érezted úgy, hogy új világba csöppentél?
Olyan ember vagyok, aki bármit olvas, abba beleéli magát. Tőlem ordibálhatnak vagy fejen is állhatnak, akkor sem tudnak kiszakítani az olvasásból. :)




10. A békakirály - Az elvarázsolt herceg, aki újra emberré vált.
Melyik volt az a könyv, amelyikről azt gondoltad, hogy utálni fogod, de végül mégis megszeretted?
John Green – Csillagainkban a hiba. Utálom a sírós történeteket, de ez a könyv, olyan jól lett megírva, hogy nem bántam, hogy majdnem végig sírtam.

 

11. Jancsi és Juliska - Akik elvesztek az erdőben és egy boszorkány elfogta őket.
Melyik testvérpár (fiú-lány) a kedvenced és miért?
Dee és Daemon. Imádtam, ahogy civakodtak, és ahogy kiálltak egymásért. :)





12. Piroska - Akit a nagymamának öltözött farkas felfalt.
Melyik könyvben csalódtál azután, hogy beleszerettél a borítóba és fülszövegbe?
Nem emlékszem ilyen könyvre. Lehet, hogy volt ilyen, de valószínűleg annyira csalódtam, hogy el is felejtettem.






13. Rumpelstiltskin - Akinek senki nem tudja a nevét.
Melyik az a könyv, amelyiket nagyon szereted, de nem kap elég figyelmet?
Nalini Singh könyvei. Imádtam az összeset. :)



14. A kihívottaim:
Bárki megcsinálhatja, aki kedvet kap hozzá. :)




2015. szeptember 14., hétfő

Susan Ee - Angyalok Bukása

Hat hete már, hogy az apokalipszis angyalai alászálltak, és elpusztították a modern világot. Nappal az utcai bandáké a hatalom, de az éjszakákat a rettegés és a babona uralja. Mikor az angyalsereg harcosai tovaszállva magukkal ragadnak egy gyámoltalan kislányt, annak tizenhét éves nővére, Penryn bármit megtenne, hogy visszaszerezze a húgát. 
Bármit. Ha kell, akár arra is hajlandó, hogy alkut kössön egy ellenséges angyallal. 
Rafi félelmetes harcos, de most legyőzötten, szárnyaitól megfosztva, haldokolva hever a földön. Korszakokon átívelő háborúkban vívott győztes csatákat, most pedig egy éhezéstől legyengült tinilány kell, hogy megmentse az életét. 
Miközben átvágnak a sötétségbe és káoszba merült Észak-Kalifornián, csak egymásra támaszkodhatnak a túlélés érdekében. Kénytelenek együtt megtenni az utat, hogy eljussanak San Franciscóba, az angyalok erődítményébe, ahol a lány mindent kockára tesz, hogy megmentse a húgát, az angyal pedig kénytelen legnagyobb ellenségeinek könyörületességére bízni magát, hogy újra ép és egész lehessen.

Író: Susan Ee
Eredeti cím: Angelfall
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2013.
Oldalszám: 334.
Sorozat: Angelfall 1.



Miután olvastam a könyvet még jobban megszerettem az angyalos, történeteket. Végezve a könyvvel, rögtön keresgélni kezdtem, hátha találok valami hasonlót. (Akkor még nem jelent meg a második része.) Könyvet nem, de filmet találtam.  A Légió című film szintén angyalok által előidézett apokalipszisről szól. Itt azonban a kezdetekkel ismerkedhetünk meg. Ennek a folytatása egy sorozat, Bukott angyalok címmel. Valójában az apokalipszisen és az angyalokon kívül, nem sok minden közös a két történetben, mégis film/sorozat nézés közben, ez a könyv jutott eszembe.

A borítóról:
Egyszerűen imádom, ezt a borítót. Stílusos mégis egyszerű, és figyelemfelkeltő. A szárny miatt még jobban tetszik, hiszen odáig vagyok az angyalos dolgokért. A borító egy kicsit borús hangulatúra sikerült, a sötét színek miatt.

Fülszövegről:
Megtudhatjuk belőle a történet alaphelyzetét. Pár szavas jellemzés a főszereplőinkről, és a találkozásukról. Kiderül, hogy kalandokkal teli lesz az útjuk, amíg eljutnak San Franciscóba.

Történetről:
Huh… nehéz összeszedni a gondolataimat. Másodjára olvastam a könyvet, és másodszorra is ugyanúgy tetszett. Valahogy mégis más szemmel néztem, tudva, hogy ebből egy bejegyzést szeretnék, majd írni. Észrevettem olyan dolgokat, amik először fel sem tűntek. Más szemmel néztem a mondatokat és azok kapcsolódását, hogy vajon melyikből lehetne egy jó kis idézet. Hát, meg kell, mondjam annyi ilyen mondatot találtam, hogy simán telerakhatnék egy bejegyzést.

A történetünk fordulatokban gazdag, akció dús. Az írónő nem sajnálja a szavakat az érzelmek és a helyzetek leírására. Emiatt elég jól ellehet képzelni a jelenteket. Alapból ez nem lenne baj, csak bizonyos részeknél eléggé gyomorforgató, főleg annak, aki nem bírja a vér és egyéb dolgok látványát. 

Láttam filmeket, sorozatokat, amik az apokalipszis után játszódnak, de azok nem adták át annyira az érzelmeket. A könyvben hosszan olvashatjuk Penryn belső monológjait, hogyan is éli meg ezeket a pillanatokat. Az éhséget, hideget, félelmet, bizonytalanságot és még sorolhatnám, mi mindennel kell megbirkóznia. Mindeközben aggódik a családjáért, legfőképpen a húgáért.

Az írónő párhuzamot von a szereplők bizonyos tulajdonságai és egyes állatok tulajdonságai között.

„Mozgásának atletikus kecsessége pumára emlékeztet, láttam egyszer a tévében, egy természetfilmben, az pont ilyen volt.”
„- Hogyan fogsz kettétépni, miközben úgy kalimpálsz itt, mint egy hátára fordított teknős?”

Poénos beszólásokból sem volt hiány a könyvben. Jó volt olvasni, hogy megfért egymás mellett a komolyság és a komolytalanság. A borongós, világvége hangulat ellenére mégis volt benne egy cseppnyi vidámság, még ha ez néha Penryn, néha pedig Rafi kárára történt.

„- Hát persze hogy nem szomorkodsz. Egy olyan lány, mint te, együtt lehet egy harcos félistennel, mint én. Miért kéne ezen szomorkodni? Az, hogy hátra kellett hagynod egy kerekes széket, ehhez képest említést sem érdemel. – Gondolom, ezt viccnek szántad.– Sosem viccelnék a harcos félisteni mivoltommal.”
– Rafi az majdnem úgy hangzik, mint a Raw Feet. Csupasz Láb, az indián. Véletlen volna?

 Imádtam Rafi és Penryn civódásait olvasni. Úgy tettek, mintha ellenségek lettek volna, közben állandóan megmentették egymást. Rögtön egy se veled, se nélküled kapcsolat jutott eszembe.

Szereplők:

Marie Avgeropoulos
Penryn: Megítélésem szerint egy eléggé összetett személyiség. Kénytelen megváltozni – még ha csak látszólag is– a körülmények hatására.  Tizenhét évesen olyan dolgokra kényszerül, és olyan dolgokat lát, amit normál esetben nem kellene. Ennek ellenére mégis kitart. Makacs, akaratos, és nem fél szembeszállni senkivel a családja életéért. Csodálom a bátorságát és a talpraesettségét. Mindenkit meg akar védeni, még az sem érdekli, ha ez az életébe kerül.

https://hdwallpapers.cat
Rafael: Egy tipikus harcos férfi. Mégis vicces és szerethető karakter. A műből nem tudhatunk meg sok dolgot róla. Valójában eléggé rejtélyes személyiség. Nem az a beszédes fajta, így elég sok információ rejtve marad. Amit később persze megbán. Azonban néha-néha megnyílik Penryn felé. Próbálja azt a látszatot kelteni, mintha nem érdekelné senki és semmi. Ez viszont egy álca, mert gondolkodás nélkül Penryn elé ugrik, hogy rázúduljanak az üvegcserepek a lány helyett. És akkor sem tétovázik, amikor meg kell védenie a lányt a kicsi démonoktól. Tehát valójában nem lehet olyan rossz ember.

Azoknak ajánlom, akik szeretik az angyalos történeteket, mégsem bánják, ha nem egy tucat sztorit kapnak. Akiket nem zavar, hogy nem egy „rózsaszín szemüveges” romantikus történet, hanem komoly és elgondolkodtató. Azoknak, akiket nem zavar egy kis horror beütés, néhány gyomorforgató, erőszakos résszel. Ezektől eltekintve egy élvezhető, végig izgulhatós történet.

Borító: 5/4

Kedvenc karakter(ek): Subidu és Subidam. Nem szerepeltek sokat, de valamiért rögtön megtetszettek. Talán azért, mert nekem is van egy ikertestvérem. Ki tudja? Viccesek és cselesek voltak.

Kedvenc idézet(ek): 
– Néha, ahogy a sötétben botorkálunk, megesik, hogy valami jó dologba botlunk.”
„Tökéletlenek vagyunk. Gyarlók, tudatlanok, erőszakosak, rengeteg problémával küszködünk. De ezzel együtt is büszke vagyok rá, hogy az vagyok, ami, az ember lánya.”


2015. szeptember 10., csütörtök

Zombiapokalipszis Book Tag


Ez az első Book Tag-em, nem tudom, hogy ilyenre kellett-e sikerülnie, de ez lett belőle.Köszönöm a kihívást Netra K. -nak. a Könyvek szárnyán blog tulajdonosának. :) Az ő bejegyzését ITT olvashatjátok, szerintem nagyon jó lett. A Taget a mi kis csapatunk tagjai is kitöltik, azokat majd a bejegyzés végén találhatjátok, ha mindenki elkészült vele. :)
A szabályok a következők:

-Ki kell választanom 5 könyvet.

-A címüket felírni fecnikre, majd belerakni egy olyan valamibe, ahonnan ki tudom húzni, melyik kérdéshez melyik könyv tartozik.

-Ha kihúztam egy fecnit az azon szereplő könyvet véletlenszerűen ki kell nyitnom valahol és azzal a névvel kell válaszolnom a kérdésre.

-A második kérdésre ugyanabból a könyvből kell válaszolnom, mint először, ugyanezzel a módszerrel.

-A 3. és 4. kérdésre is ugyanígy kell válaszolnom.

 A könyvek, amelyekből a szereplőket választottam:

1. Rachel Hawkins - Hex Hall
2. Sarah J. Maas - Éjkorona
3. Chyntia Hand - Angyalsors
4. Jamie McGuire - Az Őrző
5. Kiera Cass - A Párválasztó



 1.)  Az első ember, aki meghal.
Archer. Hát egyrészt sajnálom másrészt nem. A könyv elején szimpi volt, de miután kiderült, hogy hazudott már nem annyira.

   2.)  A személy, akit elgáncsolsz, hogy elmenekülj a zombik elől. 
Justin. Hm… Vérfarkas, csak meg tudja magát védeni a zombiktól. És ha úgy vesszük ez még jó is, mert feltartja őket. 



3.)  Az első ember, aki zombivá változik.
Grave. Hát egy mellékszereplő, aki úgy sem marad életben sokáig, úgyhogy nem bánom.

  4.)  Az első ember, aki téged gáncsol el, hogy elmeneküljön  a zombik elől.
Celaena. Hát nem a legkedvesebb tőle, de hát valószínűleg egy zombi apokalipszisnél mindenki a saját bőrét mentené.  


5.)  A csapat idiótája
 Jeffrey. Van egy kis idióta beütése, de alapból normális srácnak gondoltam, de hát, ha ez jött ki, akkor ez van. De azért sajnálom szegényt.

 6.)  A csapat agya
  
Angela. Azt hiszem, jó agya van a csapatnak. Úgyhogy remélem, jó ötletei lesznek, hogy minél tovább életben maradjunk.




7.)  A csapat orvosa
Jared. Hm… őt jobban el tudtam volna képzelni a csapat agya,vagy fegyverszakértőjeként, de azért ez sem utolsó. Mivel kapott harctéri orvostudományi képzést, ezért nem lesz probléma a sebesültek ellátásával.


8.)  A csapat fegyverszakértője
Shax. Nem tudom, hogy jól vagy rosszul jártunk vele, mint fegyverszakértő. De végül is a mondás is úgy tartja, hogy:
Tartsd közel a barátaidat, de az ellenségeidet még közelebb. 

  
 9.)  A harcos 
Maxon. Ő nem az a tipikus fegyverrel harcoló típus, és valószínűleg a zombikat nem nagyon hatná meg a szavakkal.

   10.) A csapatkapitány
America. Egy kitartó és makacs lány. Szerintem jó lenne csapatkapitánynak.


10+1.) Kiket hívsz ki? Ha tetszett a Tag, bárki megcsinálhatja, aki szeretné. 



2015. szeptember 6., vasárnap

Jessica Shirvington - Elhívás


Violet nem vágyik másra, csak hogy Lincolnnal lehessen. De a fiú olyan súlyos titkot rejteget, amely bármikor szétszakíthatja őket. És persze ott van Phoenix is. A lenyűgöző és kifürkészhetetlen srác, aki azonban mindig a lány mellett áll. A világosság és a sötétség örök küzdelmének csapdájában vergődve ahol az angyalok bosszúra szomjaznak, és az emberek hősként harcolnak Violetnek el kell döntenie, mekkora áldozatot hajlandó hozni. És kiben bízhat. A rossz döntés nem csupán az életébe kerülhet, hanem a végzetébe is.



Író: Jessica Shirvington
Eredeti cím: Embrace
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2015.
Oldalszám: 392.
Sorozat: Violet Eden krónikák 1.

Már nem is emlékszem hol találkoztam ezzel a könyvvel. Rögtön megakadt a szemem a borítón, de aztán valahogy elfelejtődött. Most ismét rábukkantam és el is olvastam.

A borítóról:
Nagyon harmonikusnak és szépnek találom. A háttérben egy halvány városi látkép van, ami ugyan nem feltűnő, mégis kiegészíti a borítót. Alapból nem szeretem a lila színt, de ezen a borítón kifejezetten tetszik. Nem nagyon tudnám elképzelni másmilyen színnel.

Fülszövegről:
Kiderül, hogy a történet műfaja fantasy elvégre angyalok is szerepet kapnak benne. Megtudhatjuk belőle a főszereplőink neveit. Ami megzavart az-az, hogy én a Phoenix nevet mindig egy női névnek gondoltam. Ebben a műben azonban egy srác viseli. A fülszöveg sejteti, hogy az ellentétek igen erősek, amik harchoz esetlegesen háborúhoz vezetnek.

Történetről:
A történet eleje simán elmenne egy átlagos tiniknek szóló romantikus könyvbe. Tipikus a felállás. Egy lány, aki bele van zúgva egy helyes srácba, aki mellesleg a barátja is. A legjobb barátnő sem maradhat el, hogy bíztassa a főhősnőnket, tegyen lépéseket a kiszemelt srác megszerzése érdekében. A sztori teljesen átlagos lenne, ha nem jönne az a bizonyos csavar. 

Mit tennél, ha kiderülne, hogy akiben a legjobban bíztál nem is az-az ember, akit megismertél? Sőt valójában soha sem ismerted igazán?
Violet élete fenekestül felfordul, amikor fény derül a titkokra, amik meghatározzák az életét, és egészen a születésnapjáig fogalma sincs, mi folyik körülötte.
 A legtöbb ilyen történetben főszereplőnk a tizenhatodik, vagy tizennyolcadik életévét betöltve tesz szert képességeire. Ebben a könyvben azonban változtattak kicsit és a tizenhetes lett a bűvös szám.

Csodáltam a lányt, hogy nem menekült el fejvesztve, miután fényderült a titkokra. Én valószínűleg képen röhögtem volna, azt, aki olyat állít, hogy félig angyal vagyok. Aztán valószínűleg az illető közelébe se mentem volna többet.
Azonban Violet, nem így cselekedett, próbált a lehető legtöbb információhoz hozzájutni, miközben igyekezett elkerülni a Lincolnnal való találkozást.

A történet eleje, pörgős aránylag hamar megtudjuk a történet fő szálát. A közepe véleményem szerint kicsit vontatott, nem történik semmi olyan, ami annyira előlendítené a cselekményt, inkább háttér információkat tudunk meg, Phoenix által. Valamint Violet kezdi kiismerni az erejét, ami a történet végére kiteljesedik, azonban addig elég sok mindenen kell keresztülmennie.

Szereplők:

Violet: Egy erős akaratú, kitartó lány, néha számomra érthetetlen viselkedéssel. Phoenix befolyásolja az érzelmeit, valamilyen szinten irányítja őt. Violet mégis vele marad, pedig érzi, hogy valami nem stimmel. Ezt betudhatjuk annak, hogy befolyásoltság alatt áll, vagy annak, hogy egyszerűen egyszerűbb neki ez a megoldás. Én emiatt elég gyakran legszívesebben a falba vertem volna a fejem, hogy nem tűnik fel neki, hogy az orránál fogva vezetik, még, ha akkor rögtön nem is, de később leeshetne neki. Lincolnt messzire elkerüli, pedig elmondása szerint az egyik alapelve az, hogy nem menekül el, mégis ezt teszi. 
Emily Rudd


„…A lányunk a Keshet szíve, James. Violet ...
- Mit jelent a Keshet?- A Keshet héberül szivárványt jelent. Anyád imádta őket. Azt mondta, a szivárvány a kapocs közöttünk és minden más között a világon: emlékeztet rá, hogy nem vagyunk egyedül. Tökéletesen jelzi a világosság és a sötétség közötti különbséget, és amíg van szivárvány, addig a világ számára is van remény. Az ibolyaszín a szivárvány legbelső színe, a szíve.”

Ryan Doom

Lincoln: Hát mit is mondhatnék róla. Kedvenc karakter lett. Kedves volt tőle, hogy próbált segíteni Violetnek, még azok után is, hogy csúnyán bánt vele. Rossz lehetett neki, hogy titkolóznia kellett a lány előtt, akit szeretett. Mégis inkább halogatta a dolgot, ahelyett, hogy mindent bevallott volna. Ez sajnos tipikus emberi vonás. Szeretjük halogatni az elkerülhetetlent. Ő is itt hibázott, ezzel magára haragítva Violetet, aki az „ellenség” karjaiban kötött ki.

William Levy 

Phoenix: Mint már említettem, a nevén akadtam ki a legjobban. Vagyis nem ez a megfelelő szó, inkább meglepődtem, aztán már csak furcsának tartottam. Szerintem eléggé megosztó személyiség. Nem igazán lehet eldönteni, hogy most a jó vagy a rossz oldalon áll. Talán még ő maga sem tudja. Segít Violetnek, néha mégis hátráltatja. Egyértelműen utálja Lincolnt, és az érzés kölcsönös. Befolyásolja Violet érzéseit, gyakorlatilag kihasználva őt. Emiatt sok mínusz pontot szerzett nálam.


Összességében egy érdekes történetet olvashatunk. Imádtam, hogy a fejezetek elején idézetek voltak, amik kapcsolódtak az adott fejezethez. Örültem neki, hogy attól függetlenül, hogy egy sorozat kezdő könyve, nem volt függővég. Ugyan voltak dolgok, amik lezáratlanok maradtak, de mégsem volt hiányom. Önálló könyvként is megállná a helyét, azonban várom a következő részt, hogy megtudjam, mi történik Violettel, Lincolnnal, Phoenixszel és a többiekkel.

Azoknak ajánlom, akik szeretik az angyalos történeteket, és nem zavarja őket egy kis horror beütés egy két fejezetben.  

Borító: 5/4
Kedvenc karakter: Lincoln

Kedvenc idézet: 
„Néha mindannyiunknak hinnünk kell abban, hogy még a káosznak is van célja.”


2015. szeptember 1., kedd

Kiera Cass - A Párválasztó

Harmincöt lány. Egy korona. Egy lehetőség, ami az életben csak egyszer adódik.
A Párválasztóban részt vevő harmincöt lány számára ez életük legnagyobb esélye. Egy lehetőség arra, hogy kiszabaduljanak abból az életből, amibe beleszülettek. Hogy belépjenek egy világba, amiben csillogó ruhákat és felbecsülhetetlen értékű ékszereket hordanak. Hogy palotában lakjanak és a csodás Maxon herceg szívéért vetekedjenek egymással.
America Singer számára azonban kész rémálom Kiválasztottnak lenni. Azt jelenti ugyanis, hogy hátat kell fordítania titkos szerelmesének, Aspennek, aki egy alsóbbrendű kasztba tartozik. El kell hagynia az otthonát, hogy beszálljon az ádáz közdelembe egy koronáért, amire nem is vágyik. Egy palotában kell élnie, amit a lázadók erőszakos támadásai fenyegetnek állandóan.
Aztán America megismeri Maxon herceget. Lassan megkérdőjelezi addigi terveit, és rádöbben arra, hogy az élet, amiről mindig is álmodott, talán köszönő viszonyban sincs a jövővel, amit korábban még csak el sem képzelt volna.

Író: Kiera Cass
Eredeti cím: The Selection
Kiadó: Gabo Könyvkiadó
Kiadás éve: 2013.
Oldalszám: 360.
Sorozat: A Párválasztó 1.

Legelőször a borítón akadt meg a szemem. Tudtam, hogy nekem el kell olvasnom, ezt a könyvet. Ki ne ábrándozott volna arról, hogy egyszer hercegnő lesz? Ebben a történetben átélhetjük milyen is lehetne ebbe a rétegbe tartozni.
Imádom, ezt a könyvet ebből kifolyólag nem csak egyszer olvastam el, hanem többször is. Az iskolában a sulirádióban szólt egy zene, amiről rögtön ez a könyv jutott az eszembe. Pedig semmi köze nem volt a történethez, se a szövegnek, se a videoklipnek, mégis rögtön eszembe jutottak az érzések, amiket akkor éreztem, amikor olvastam.


Borítóról:
A borítón egy estélyi ruhás lány látható, aki valószínűleg America-t szimbolizálja. A tetején van egy idézet a fülszövegből.
„Harmincöt lány. Egy korona. Egy lehetőség, ami az életben csak egyszer adódik.”
Ez burkoltan elmondja, hogy mi is a történet fő motívuma.

Fülszövegről:
Ebből kiderül, hogy nem a mi világunkban játszódik a történet, hanem egy kitalált világban. Kiderül, hogy az emberek kasztokban élnek, amelyek között élesen rajzolódnak a társadalmi különbségek. A szöveg megemlíti a főszereplőinket. Maxont, America-t és Aspent.

Történetről:
A történet elején megismerjük America-t és a családját. Betekintést nyerünk a családi körülményeibe, és a kasztok rendszerét is megismerjük. Személy szerint nem tartom helyesnek, hogy beskatulyázzuk az embereket. Elvégre mindenki olyan, amilyen. Van, aki tehet róla, van, aki nem. Azonban a műben elég erősen érződnek az egyes kasztok közötti ellentétek. Iszonyú nagy különbségek vannak az egyes és a nyolcas kasztok között. Mint várható vannak olyanok, akik változtatni akarnak a rendszeren. Ez az egyik komoly bonyodalom a történetben.

America nem akarja az egész hercehurcát, ami a versenybe való benevezéssel jár, azonban családja érdekében rászánja magát. A fülszövegből már sejthetjük, hogy bizony America bekerül a versenybe és ringbe száll Maxon herceg szívéért, néhány lány pedig a rangjáért. Harmincöt lány kerül, be azonban a végén csak egy maradhat.

Sajnálom szegényeket, mert én tuti nem bírnék heteken keresztül harmincnégy lánnyal együtt élni. Főleg, ha olyan ellenszenvesek, mint jó néhány hölgyemény, akiket elég nehéz volt elviselnem, mégis kellettek, mert így volt teljes a történet. Voltak azonban olyanok, akik közel kerültek a szívemhez.


Szereplők:

 America: Megértettem, hogy miért vonakodott annyira benevezni a versenyre. Én sem rajonganék érte, ha egy totálisan idegen férfi rendelkezne fölöttem, és tőle függene, hogyan élek tovább. Tetszett benne, hogy igyekezett önmaga maradni minden helyzetben. Néha viszont eléggé furcsálltam a viselkedését, döntéseit.

Maxon: Mint a legtöbb olvasónak nekem is ő lett a kedvencem. Hihetetlenül aranyosnak találtam, ahogy fogalma sem volt, hogyan viszonyuljon a lányokhoz, mégis valahogy megoldotta. Nincs egyszerű dolga, elvégre nem egyszerű harmincöt lány közül megtalálni azt az egyet, aki méltó társa és méltó királynéja lesz az országnak.

America anyukája a mű elején eléggé ellenszenves volt. Minden áron rá akarta erőltetni a lányéra a jelentkezést, nem törődve az érzéseivel. Egyrészt megértettem, hogy azt szeretné, ha a családja jobb körülmények között élhetne, de felhasználni a lányát. Ez nekem erős volt.
Aspen-től kedves volt, hogy hagyta elmenni America-t. Igaz, úgy hagyta ott a lány, hogy haragudott rá, mert megbántotta.
Ezt a könyvet azoknak ajánlom, akik szeretik a romantikus történeteket. Olyanoknak, akik szeretik a hercegnős dolgokat. Akikben valahol mélyen a szívükben, még ott él az a kislány, aki annyira rajongott a hercegnős történetekért.