2020. január 29., szerda

Jamie McGuire - From ​Here to You – Perzselő menedék

Ahogyan Darby Dixon a menyasszonyi ruhájában ül egy texasi templom fürdőszobájában, a kezében egy pozitív terhességi tesztet tartva, rájön, hogy hozzámenni a vőlegényéhez élete legrosszabb döntése lenne. Végül úgy dönt, elindul, hogy egy új városban, új névvel kezdje elölről.
Scott „Trex” Trexler tengerészgyalogosként bejárta a világot. Most új munkája mellett végre lehetősége van rá, hogy visszatérjen az egyetlen helyre, ahol békésen élhetett: a coloradói Colorado Springsbe. Abban a pillanatban, amint Trex bejelentkezik a hotelbe, ahol Darby dolgozni kezdett, a fiatal nő tudja, hogy a férfi veszélyes. Semmi esély rá, hogy összekeveredjen egy újabb férfival, akiben nem tud teljesen megbízni – és Trex egész biztosan nem teljesen őszinte vele. Ahogyan Darby exe egyre közelebb jut hozzá, hogy megtalálja őt, a nő és Trex is hamar rájönnek, hogy amiről nem tudnak, az nagyon is bánthatja őket.

Író: Jamie McGuire
Eredeti cím: From ​Here to You
Cím: Perzselő menedék
Kiadó: Maxim
Kiadás éve: 2019.
Oldalszám: 416.
Sorozat: Crash and Burn 1.
Téma: New adult, Romantikus

Köszönöm a könyvet a Maximnak!
Őszintén szólva nem is tudom mit mondhatnék, hiszen nagyon vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban. Az írónő hatalmas kedvencem, eddig az összes regénye, amit olvastam magába szippantott, és imádtam az egészet. Azért azt őszintén be kell vallanom, hogy a Red Hill című könyve nem lett a kedvencem, de ettől függetlenül nem írtam le az írónőt, hiszen a romantikus regények írásában verhetetlen. Vagy hát majdnem verhetetlen. De kezdjük is az elején.

Amikor megláttam a Maxim oldalán, hogy új regénye jelenik meg azonnal, mindennemű információ ismerete nélkül is tudtam, hogy nekem márpedig kell ez a könyv. Később persze jött a fülszöveg, majd a borító.

Egyszerűen imádom a borítót, alul egy rózsa, ami szépen lassan átmegy füstbe, a háttér pedig fehér. Nem valami nagy szám, nem igényelt nagy kreativitást, de kapcsolódik a regényhez és ez szerintem nagyon fontos.

A fülszöveg sem vette el a kedvemet, éreztem benne a megszokott stílust és már előre felvezették, hogy bizony érdekes és izgalmas fordulatokban lesz részünk.

Elkezdtem olvasni a regényt, és aránylag jól is haladtam vele, amikor időm engedte elővettem, nem éreztem azt, hogy ehhez nekem semmi kedvem. Az eddig ismeretlen szereplők mellett megjelentek a már ismertek is, mint Taylor és Tyler Maddox, akik nagy kedvenceim. Ugyan nem a Maddox testvérek sorozat folytatása, hanem egy önálló regény, mégis a stílus, az alapkoncepció megegyezik.

Egy tipikus, klisékkel teli regényt kapunk, ami egyébként nem zavarna, de valahogy a könyv nem adta át azt a megszokott hangulatot, amit alapból az írónőtől elvártam. Nem azt mondom, hogy rossz volt a könyv, mert ez nem igaz, de valahogy nem volt az igazi.

A főszereplőnk Darby és Trex, akiket a sors egymás útjába sodort. Darby az esküvője napján megtudja, hogy állapotos, és elgondolkodva a jövőjén rájön, hogy a gyermeke sokkal fontosabb mindennél és hogy muszáj biztonságban és békességben felnevelnie, ezért megszökik. A férje, aki nem mellesleg katona, és egy igazi zsarnok a nyomába ered. Darby kénytelen rejtőzködni, ám tudja, hogy ezt nem teheti örökké. Egy szállodában vállal munkát álnéven, hiszen valamiből meg kell élnie. Itt ismerkedik meg Trexszel, vagy polgári nevén Scott Trexlerrel. A férfinek már az első pillanattól kezdve tetszik a lány, ám ő távolságtartó érthető okokból. Nem tud bízni senkiben, és tudja, hogy nem is szabad elvégre bárki lehet a férje kéme. Trex szép lassan meglágyítja a lány szívét, ám titkokat rejteget, amik rányomják a bélyeget bimbózó kapcsolatukra.

Két szálon fut a cselekmény, az egyik Darby szemszögéből, a másik pedig Trexéből. Számomra Trex egy kicsit furcsa volt. Talán kicsit túl nyálas, és akaratos volt. A munkáját tekintve pedig annyira titkolta, hogy Darbynak is szemet szúrt, pedig hát nem volt valami nagy durranás, és úgy éreztem ők maguk sem tudják, hogy most akkor mi is a helyzet, sétálgattak vagyis bocsánat "őrizték" a helyet, szívóztak a már előttük is ott dolgozó katonákkal (de lehet biztonsági őrök voltak, ez már nem maradt meg).

Végül természetesen minden kiderül, megjelenik a csaj vőlegénye is, aki megkavarja az eseményeket, még jobban. Ennek ellenére nem mondanám annyira eseménydúsnak a regényt. Volt pár rész, amit feleslegesnek éreztem, és olyan is amit szerintem jobban ki lehetett volna dolgozni.

Összességében egyszeri olvasásra elment, de nem voltam elégedett, szerintem az írónő ettől 100x jobb könyvet tud írni, már nem egyszer bizonyította, de sajnos ez most nem jött össze.


2020. január 28., kedd

Katty Kay és Claire Shipman - Az önbizalom kódja lányoknak

A ​LÁNYOK BÁRMIT ELÉRHETNEK.
CSUPÁN ÖNBIZALOMRA VAN SZÜKSÉGÜK.
Előfordult már veled, hogy azt kívántad, bárcsak lenne bátorságod, hogy kipróbáld magad egy új sportban, vagy fellépj egy színdarabban, esetleg hogy létrehozz egy állatvédő klubot, amiről már régóta álmodozol? Lehet, hogy a te listádon egészen más vágyak szerepelnek. Ahhoz, hogy mindezt elérd, egyetlen dologra van szükséged, és ez az:
Önbizalom. Erőt ad, hogy megvalósítsd mindazt, amit akarsz.
A könyvben található rövid képregények, mókás listák, tesztek és igaz történetek abban segítenek, hogy megalkosd és használd a saját önbizalom-kódodat. Nemsokára olyan lány leszel, aki nem fél cselekedni, kockázatot vállalni és olyan nagy kalandokban részt venni, amiről korábban álmodozni sem mert volna.
A könyv két szerzője, KATTY KAY és CLAIRE SHIPMAN jó barátságban vannak, nyolc éve kezdtek el közösen könyveket írni. Katty a BBC News tudósítója. Claire, aki korábban tévériporter volt, most nyilvános beszédeket tart. Katty a férjével, négy gyerekével, két macskával és egy kutyával él, Claire a férjével, két gyerekével és sok-sok kutyával.

Író(k): Katty Kay és Claire Shipman
Eredeti cím: The Confidence Code for Girls
Cím: Az önbizalom kódja lányoknak
Kiadó: Menő Könyvek
Kiadás éve: 2019.
Oldalszám: 312.
Téma: Önsegítő, Pszichológia

Köszönöm a könyvet Menő Könyvek!
Az elején nem igazán keltette fel a könyv a figyelmemet, végül mégis úgy döntöttem, hogy elolvasom.

A borító eléggé figyelemfelkeltő, ha valaki ilyen témában keres olvasnivalót, ami igaz a fülszövegre is. Megtudhatjuk, hogy mire is számíthatunk, és mit nyújt a könyv, ami kifejezetten a fiatal lányoknak íródott.

Nem éreztem azt, hogy kifejezetten az én korosztályom a célközönsége a könyvnek, de mindenképpen adni akartam neki egy esélyt, hiszen nagyon jó ötletnek tartom, hogy tanító, támogató szándékkal is megjelennek könyvek.

Két írónő időt és energiát nem sajnálva alkotta meg Az önbizalom kódja lányoknak című művet, rengeteg emberrel beszéltek, nagyon sok kutatómunkát végeztek, és nem utolsó sorban saját és környezetük tapasztalatát adták át az olvasónak.

A könyv könnyen emészthető, gyorsan olvasható annak ellenére, hogy komoly témát boncolgat. Az elején elég sok feladatot kaptunk, amelyek segítségével állítólag növelni tudjuk az önbizalmunkat, ám a végére szinte eltűntek ezek, amit sajnáltam, annak ellenére, hogy nem mindegyik feladat tetszett. 25. oldalon, azt az instrukciót kapjuk, hogy 3 percig tartsuk a karunkat váll magasságban, oldalra nyújtva. Be kell vallanom a végére nem éreztem magam magabiztosnak, mert minden mást elnyomott a felkaromba szúró fájdalom. Nem mondom azt, hogy semmit nem ért, de engem személy szerint nem győzött meg, ennek ellenére jót nevettem magamon.

Fejezeteken keresztül egyre több történetet ismerünk meg, egyre több praktikát, taktikát sajátíthatunk el. Fokozatosan építhetjük fel az önbizalmunkat, a fejezetek egymásra épülnek, és utalnak egymásra. Így ismétlés a tudás anyja szerint vissza vissza térnek a már említett dolgok.

Őszintén szólva nem igazán tudok semmi mást elmondani a könyvről. Mint már említettem az ötlet nagyon jó és teljes mértékben támogatom az ilyen jellegű könyvek megírását, megjelenését. Ugyan nem az én korosztályom a célközönség, de egy olvasásra jó volt és bátran ajánlom a fiatalabb korosztálynak, akiknek szüksége van a lelki támogatásra, az iránymutatásra és arra, hogy kicsit növeljék az önbizalmukat.



2020. január 27., hétfő

Ant Middleton - Utánam! - Vezetéselmélet a frontvonalból

Vezetőnek nem születünk. Elitkommandósnak sem. Ant Middleton katonaként leküzdötte az előtte tornyosuló akadályokat, majd kőkemény elszántsággal dolgozott azon, hogy minél jobb vezetővé váljon. Könyvében ezeket a tapasztalatokat osztja meg velünk.
A Különleges Erő kiképzése nem épp sétagalopp. Szigorú szabályoknak kell megfelelni és a kiképzők gondoskodnak arról, hogy a delikvens meghaladja testi teljesítőképessége maximumát.
Csak úgy lehet bekerülni az elit kommandóba, ha az ember kemény, agresszív, fegyelmezett és körültekintő. Ezekre a tulajdonságokra annak is szüksége van, aki a legkiválóbb vezető akar lenni.
Ant Middleton 13 évet húzott le a seregben, ebből négy évet mesterlövészként a Különleges Vízi Szolgálatnál (SBS), valamint az "istenek alakulatában", az 5. légi szállítású dandár 9. ejtőernyős században is szolgált. Ikonikus személyiség, a kiválóság megtestesítője. Ő vezette a bevetéseket, ő állt az élen – és ezáltal mindig ő vállalta a legnagyobb kockázatot.

Író: Ant Middleton
Eredeti cím: First Man In: Leading from the Front
Cím: Utánam - Vezetéselmélet a frontvonalból
Kiadó: 21. Század Kiadó
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 320.
Téma: Életrajz, Hadsereg

Köszönöm a könyvet a 21. Század Kiadónak!
Ant könyve hihetetlen mélységeket és magaslatokat tár fel: a legbensőbb érzéseit is megismerhetjük. Édesapja korai halála vagy épp a börtön – fontos élmények, melyek segítették abban, hogy jobb vezetővé váljon.

Böngésztem a 21. Század Kiadó könyveit és valamiért megakadt a szemem a regényen. Először arra gondoltam, hogy valami vállalat vezetéssel kapcsolatos, "Hogyan legyünk jó főnökök" típusú könyvről van szó. Az egyetemi tanulmányaimból kifolyólag érdekelnek a vállalatokkal és azok működésével, vezetésével foglalkozó dolgok, és ennek a könyvnek nem volt tankönyv "szaga", ezért arra gondoltam ez nagyszerű lesz arra  acélra, hogy kikapcsolódjak és tanuljak is közben valamit. Lelki megnyugtatás, hogy nem "csak" olvasok tanulás helyett, hanem olvasás mellett tanulok is.
Hamar rádöbbentem, hogy nem konkrétan arról szól, hogy ezt meg ezt tedd meg, gondolkodj így vagy úgy ha jó vezető akarsz lenni, hanem Ant Middleton életén keresztül egyre jobban összeáll az ember fejében a kép, hogy milyen erényekkel kell rendelkeznie valakinek, aki vezetni akar bárkit is a siker felé, legyen ez a saját élete, egy vállalat, vagy akár egy katonai egység.

A borító egyszerű, az író néz farkasszemet velünk, ezzel jelezve, hogy vállalja az arcát, a nevét. Ami nem meglepő, hiszen ahogy később megtudtam ő különböző műsorokban is szerepel(t), és számos előadást tartott már. Az más kérdés, hogy ezekről még nem hallottam, de hát nem követek a világban minden egyes műsort, vagy minden hírességet. Nyilván a könyv elolvasás után rákerestem a nevére, de előtte sehol nem jött velem szembe.

Tehát a regényről. El kell mondanom, hogy nagyon szívesen olvastam, és nem szívesen tettem le a kezemből. Annyira olvastatta magát, és szerencsére folyton pörögtek az események. A könyv leckékre van bontva, és mindegyiknek egy beszédes címet adtak, az adott rész tanácsát, tippjét, és ez röviden utal is arra, hogy mi az amit meg kell értenünk. Mindegyik lecke egy időszak Ant életéből. Azokat az eseményeket meséli el, amelyek valamire ráébresztették, amelyek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy olyan emberré váljon, amilyen lett. Rengeteg negatív és pozitív élmény járult hozzá az ő fejlődéséhez, emberek, helyek. Megannyi emléket oszt meg velünk az író, olyan módon, ami átlag, a katonasághoz semmilyen kapcsolattal nem kötődő ember is megért, és képes befogadni.

Az érzelmeit kielemzi, körüljárja, hogy mit miért cselekedett és hogyan. Erre leginkább akkor figyeltem fel, amikor egy ember megölése került a középpontba. Nem csak azt tudjuk meg ő maga hogyan élte/éli meg ezt a tettet, hanem a tapasztalatai alapján más beállítottságú emberek reakcióit is megmutatja nekünk. Én személy szerint úgy gondolom ez elég gyakori beszédtéma a katonasággal szemben, hogy ha egy katona megöl valakit a harctéren, az ugyanolyan gyilkosság-e, mint amikor a hétköznapi életben valaki megöli egy embertársát. Mindenkinek megvan a véleménye, sokan vitáznak erről, Ant pedig kitér arra a könyvében, hogy mivel jár az, ha valaki vállalja ezt a hivatást.

A könyv bepillantást enged a hadsereg egy kis szegletébe, úgy ahogyan azt Ant megélte. Azt is láthattuk, hogyan változtatja meg egy ember viselkedését és gondolkodásmódját a katonai kiképzés. Rengeteg dologról nem beszélhet, de így is sok mindent megtudhatunk, én személy szerint szerettem olvasni, hogy mit vált ki belőle egy-egy kiképzés során kiadott feladat, de főleg azt szerettem, ahogy leküzdötte az akadályokat. Hibázott? Sokszor. Elgondolkodott azon, hogy minek van még mindig ott? Igen. Volt része megpróbáltatásokban? Oh, de még mennyiben. Feladta? SOHA. És talán ez a legfontosabb tanulság. Soha ne adjuk fel. Ha kell váltsunk irányt, Ant is számtalanszor megtette. De a végén rájött, hogy mindarra szüksége volt, amin keresztülment, egy idő után rájött, hogy nem tud élni a katonaság nélkül.

A regény vége felé már úgy találkozunk Anttal, hogy nem teljesít aktív szolgálatot. Arról az időszakról olvashatunk, amikor már egy televíziós adást gyártanak. De itt is 100%-osan tudja alkalmazni a seregben tanult dolgokat.

A regény őszinte, nyílt, nem csak a jó oldalát látjuk az életnek, hanem a rosszat is. Egyszer fent, egyszer lent, a lényeg, hogy mindig lehetünk jobbak, és ha valójában akarjuk elérhetjük a kitűzött céljainkat.

Számomra ez a regény nem csak arról szólt, hogyan válhatunk jobb vezetőkké, hanem arról is, hogy minden helyzetben meg kell találnunk magunkban az erőt a folytatásra, a motivációt, ami előre mozdít bennünket az életben.

Őszintén, tiszta szívből ajánlom mindenkinek, ezt a regényt, akik egy kis motivációt keresnek, akik nem ijednek meg a komoly témáktól.


2020. január 9., csütörtök

Nyáry Luca - Vigyázat, törékeny!

A ​boldogságon nincsen lejárati dátum?
Zsófi tizenhat éves, a legjobb barátja a fülhallgatója, az érzelmek kikészítik és fogalma sincsen hogyan tovább. Az anyja halála óta hibás puzzle darabként tengődik, élete egy véget nem érő lejtő. Zsófi retteg attól, hogy mi várja az alján, éppen ezért úgy dönt, hogy nem is akarja megtudni és helyette inkább az életből kivezető utat választja. Ehhez azonban még el kell intéznie valamit: meg akarja magyarázni a húgának, hogy miért teszi ezt. Zsófi összeszedi életének minden olyan eseményét, amely ehhez a naphoz vezetett; félrecsúszott estéket, kísértő emlékeket és kisiklott barátságokat. Vajon törvényszerű egy ekkora tragédia után az összeroppanás, vagy elcsíphetők azok a pillanatok, amikor még van választás? A keserédes és realisztikusan durva jelentekben bővelkedő regény ezekre is választ keres.
Nyáry Luca első könyve kendőzetlenül mutatja be a depresszió legkeményebb arcait is. A Vigyázat, törékeny! nem csupán egy tehetséges fiatal szerző regénye, hanem korrajz és látlelet is, a szereplőké és a kamasz lété egyaránt. Rólad – Neked.

Író: Nyáry Luca
Cím: Vigyázat, törékeny!
Kiadó: Menő Könyvek
Kiadás éve: 2019.
Oldalszám: 412.
Téma: Depresszió, Ifjúsági

Köszönöm a könyvet a Menő Könyveknek és Nyáry Lucának, amiért megírta ezt a nagyszerű regényt!
Félve kezdtem neki a könyvnek, hiszen nem egy egyszerű témát boncolgat, és nagyon jól tudtam, hogy lelkileg nagyon meg fog viselni ez a több, mint 400 oldal.

Még csak az első mondatot olvastam el, amikor megfogalmazódott bennem, hogy ez bizony egy nagyon erős kezdés, és hogy ezek után vajon mi jöhet még?

"Két dolog: meg akarok halni, és hazudtam neked."

Az erős kezdés után még erősebb folytatás következett. Nagyon érzékeny ember vagyok, de soha nem volt még olyan könyv, ami az első pár oldalával már a padlóra küldött és könnyeket csalt a szemembe, az mindig a végszónál következett be. Itt pedig a legelső szótól kezdve éreztem a gombócot a torkomban, és alig láttam a betűket a kitörni készülő könnyeimtől. Már az első rész elolvasása után (ami "csak" 6 oldal) annyi gondolat fogalmazódott meg bennem, hogy egy kisregényt lehetne belőle írni, csak éppen se eleje se vége nem lenne, mert rendszerezni már nem tudnám a gondolataimat. Belegondolva, ha 6 oldal ennyi érzelmet és gondolatot vált ki belőlem, akkor nehéz, elmélkedésekkel teli napokat és estéket fog hozni az egész regény elolvasása. 

Szerencsére nem kellett végig sírnom mind a 410 oldalt, az eleje és a vége között eltelt idő nem volt annyira megterhelő lelkileg, nem mondom azt hogy nem volt egy - egy rész aminél elfacsarodott a szívem, de összességében befogadható, sírást mellőző történetet kaptunk. 

A könyv maga egy levél, amit a főszereplő lány Zsófi írt a húgának, Jankának. Ebből következik, hogy a történetet E/1-ben írták, amitől még személyesebb, még közvetlenebb lett az egész. Zsófi szemén, gondolatain keresztül ismerjük meg az eseményeket, ami nem meglepő hiszen ki más tudná jobban elmondani, hogy mi történt mint az, aki "megélte"? 

Szóval Zsófi elmeséli húgának, hogy mi vezetett arra a nehéz döntésre, amit meghozott. Az elején kezdi, és nem hagy ki semmit, még azokat a részeket sem, amikre nem a legbüszkébb, azt szeretné ha Janka mindent tudna, megértené az okokat, a miértekre a választ. A legfontosabb pedig az, hogy megmutassa neki, hogy mit NE tegyen, azaz a saját példáján keresztül a jó irányba terelje. 

Ahogy haladunk a történetben látjuk a folyamatot, a változásokat, amik végbemennek a főszereplőben és a környezetében is. Ez nem egyszerű folyamat, rengeteg fájdalommal, bizonytalansággal, zavarodottsággal jár, és még nagyon sok minden mással is. Mint már említettem szerencsére soha nem kerültem még ilyen helyzetbe, de a könyv segítségével megérthettem egy aprót szeletét, elvégre teljes mértékben csak az érezheti, értheti, hogy mi zajlik le benne, aki ezt megéli. Bár a regényből kiderült, hogy gyakran ők maguk sem értik. 

Az írónőnek sikerült megfognia a stílusával, ahogy összeállít a történet, és valahogy tényleg olyan közel hozta az olvasóhoz ezt a témát amennyire csak lehetett. Nem egy egyszerű utat választott, nagy bátorság kellett hozzá, de örülök hogy megtette. 

Nagyon tanulságos, és mindenekelőtt lelkileg megterhelő, de mindenkinek ajánlom, mert egy hihetetlenül jól megírt regényről beszélhetünk. A könyv végén pedig minden szükséges elérhetőséget megkapunk ahhoz, hogy segítséget tudjunk kérni, ha mi magunk vagy a környezetünkben élőnek segítségre van szüksége.


2020. január 8., szerda

Kőhalmi Zoltán: A ​férfi, aki megølte a férfit, aki megølt egy férfit avagy 101 hulla Dramfjordban

Az ​megvan, hogy Jo Nesbø, Rejtő Jenő és Italo Calvino együtt írnak regényt? Nincs? Akkor most ideje megvásárolnod Kőhalmi Zoltánnak, a magyar stand up egyik legjobbjának első könyvét, ugyanis ez a regény éppen ilyen: mintha egy őrült posztmodern író állna neki egy norvég krimi megalkotásának, de közben féktelen humora nem hagyná, hogy a dolgok a rendes medrükben csordogáljanak. Végül egy agyament paródia születik, amiben a skandináv bűnügyi regények minden jellemző alkatrésze megtalálható: alkoholista, antiszociális nyomozó; gyermekkori traumák, társadalomkritika, titkosszolgálat, külföldi maffiák, extrém gyilkolási formulák, hullahegyek és a többi… De amíg a 101. halottig eljutunk, hőseink más könyvekben is megfordulnak (nagyjából Japántól Oroszországig), a sztori újabb és újabb hajmeresztő fordulatokat vesz, és amikor már azt hinnénk, hogy ennél a szerző már képtelen jobban megcsavarni a történetet, akkor rá kell jönnünk: de igen! Térdcsapkodósan letehetetlen, borzalmasan izgalmas, őrülten mulatságos. Kőhalmi magyar humoristának is jelentős, ám norvég krimiírónak egyenesen felejthetetlen! - Cserna-Szabó András

Író: Kőhalmi Zoltán
Cím:  A ​férfi, aki megølte a férfit, aki megølt egy férfit avagy 101 hulla Dramfjordban
Kiadó: Helikon
Kiadás éve: 2019.
Oldalszám: 274.
Téma: Krimi, Paródia
Köszönöm a könyvet a Helikonnak!
Már arra sem emlékszem, hogy mikor került hozzám a könyv, olyan régen történt. Akkor gyorsan el is kezdtem olvasni, mert kíváncsi voltam, hogy milyen regényt alkotott meg számunkra Kőhalmi Zoltán.

Az író nem ismeretlen számomra, ahogy szerintem másoknak sem, elvégre egy elég ismert személyről beszélhetünk. Leginkább a TV-ben láthatjuk őt, valamint a különböző rendezvényeken, amelyeken fellép. Humoristaként vált ismertté, most pedig a könyviparba is beszállt.

A borítóból kiderül, hogy már több alkotása is megjelent,  amikkel még nem találkoztam, szóval elmondhatjuk róla, hogy aktív író, és több fajta műfajban is kipróbálta magát.

Első nekifutásra nem jutottam sokáig a könyvben, valahogy nem fogott meg, és teljesen érthetetlen volt számomra minden. Emiatt elég hamar fel is adtam a dolgot, utána pedig nagyooon nagyon nehezen vettem rá magamat, hogy egyáltalán ránézzek a könyvre. Ez nem feltétlenül a regény hibája, hanem az is, hogy az iskola, munka mellett nem igazán volt időm, kedvem és hangulatom az olvasáshoz, és ráadásul ehhez a regényhez egy teljesen más szemléletre volt szükség, mint amit megszoktam.

Az első dolog, ami nagyon zavart, azok a számomra idegen karakterek egyes betűk helyén, hihetetlenül irritáltak az elején, nyilván a könyv végére megszoktam őket, de ehhez nagyon sok időre volt szükség.

Most hogy az ünnepek alkalmával több szabadidőm lett egy kis pihenés, és rengeteg film megnézése után úgy döntöttem eljött az ideje, hogy befejezzem az elkezdett regényt, mit ne mondjak az első tapasztalat alapján nem repestem az örömtől, de nem írtam le a könyvet, mindenképpen meg akartam neki adni az esélyt, hogy lenyűgözzön.

A kezdet most is nehéz volt, nem igazán kötött le a regény, ám ahogy haladtunk a történetben egyre inkább átéreztem a könyv hangulatát, és elkezdtem élvezni az olvasást, megértettem mindazt, amit az első pár fejezetben nem, és kezdett szépen összeállni a fejemben a sztori.

Miután túljutottam azon a bizonyos holtponton, már elfogadtam a regényt, és mondhatni meg is szerettem. Érdekes volt, vicces, néhol kissé erőltetett, de összességében egy élvezhető könyvről beszélhetünk, de csak akkor ha valaki vevő az ilyen stílusra. Ha valaki elzárkózik az ilyen jellegű alkotásoktól, az valószínűleg nem élvezné az olvasást, de azok akik szeretik a humoros és nyakatekert történeteket, na meg persze a krimit azoknak mindenképpen csak ajánlani tudom!