Homonnay Gergely: Puszi, Erzsi!

Erzsébet ​Fenevadova minden idők legnagyobb celebritása. Egy igazi bundás királynő, szőrös fülű, bajszos díva, szupermodell, politikai szakkommentátor asszony… Sokoldalúsága szinte felsorolhatatlan, bölcsessége káprázatos – többek között ezért is teljesen jogos várományosa az elnök asszonyi posztnak.
Hívei tudják, hogy életük Erzsébet útmutatásai nélkül mit sem érne. Nagyságát gyakorta versben is megéneklik, az írástudatlanok pedig Erzsébet kifinomult ízlésének eleget téve tonhalban fejezik ki mélységes tiszteletüket.
Erzsébet jelenleg Budán, a Hotel Wardrobe Wellness Superior***** Elnöki Lakosztályában él. Sajnos szingli. Pillanatnyilag csak egyetlen, hozzá méltatlan udvari szolgálója, Gergely, próbálja megteremteni a kivételes nagyságához illő körülményeket.
"A szépség nem az arcodon van, nem is a mosolyodban, de még csak nem is a szívedben. A szépség a bundádban van, a tappancsod párnácskáiban és a bajszod végében, ahogy pöndörödik, és ami csiklandozza a másikat – akár egy életen át.
Erzsébet Fenevadova

Író: Homonnay Gergely
Cím: Puszi, Erzsi!
Kiadó: Libri Kiadó
Kiadás éve: 2016.
Oldalszám: 186.
Téma: Humor, Életrajz

Köszönöm a könyvet a Libri Kiadónak!

Erzsébet Fenevadova az interneten keresztül meghódította Magyarországot, ma már nagyon kevesen vannak, akik nem ismerik őfelségét. Ebben a könyvben visszamegyünk a kezdetekhez, amikor elnök asszonyunk még csak kiscica volt.

A Prológusban Gergely szemszögéből megtudhatjuk, hogyan került hozzá Erzsébet, majd pedig azt is, hogyan vált híressé. Ezután átveszi a szót a mi vezetőnk, és ő is elmondja, hogyan is történt ez az esemény. Ezután oldalról oldalra egyre jobban megismerjük őt is és a szolgáját is. Nyomon követhetjük, hogyan telnek Erzsébet mindennapjai, hogyan veszi birtokba új otthonát, és hogyan "szelídíti" meg gazdáját, aki ezután szolgája lesz. Ez azonban nem egyszerű folyamat, hiszen sokan nehezen viselik, ha egy macska mondja meg a tutit, de sajnos, nem sajnos nincs mit tenni, ha valaki elhatározza, hogy ő márpedig macskát fog tartani, az vállalja a következményeket. Vagyis, hogy nem ő fogja otthon hordani a nadrágot, mint mondjuk a kutya esetében, hanem bizony a cica.
A könyv szerint Gergely elég hamar rájött, hogy mi a jó Erzsinek, bár azért nem fél kimondani a véleményét sem róla, főleg akkor, ha megjelöli az ágyát, a szőnyeget, vagy amikor hajnalok hajnalán  kezd el tornázni a fején.

Tehát elmondhatjuk, hogy összességében az évek alatt összeszoktak, és mint ahogy tudjuk minden családban megvannak a balhék, ez rájuk is igaz. A könyvben sok vicces, és szórakoztató történet szemtanúi lehetünk, amik így olvasva pozitív hatással vannak ránk, de Gergely helyében akkor, abban a pillanatban biztos nem lett volna kedvünk mosolyogni. Sokszor olvashatjuk, hogy milyen szavakkal illeti kedvencét. Minden ilyen mondat után elgondolkodtam, hogy ha valaki elmegy a lépcsőházban, vagy az ablak alatt, és meghallja a kiabálást, mit gondolhat magában. Bizonyára elkezdik sajnálni szegény lányt, hogy milyen ronda dolgokat vág a fejéhez a barátja, fogalmuk sincs, hogy az illető egy macskához beszél.

Erzsébet páratlan történetmesélési készségének és humorának köszönhetően az olvasó egy pillanatra sem unatkozik, az ember észre sem veszi és már vége is a könyvnek. Mindig történik valami, de mégsem érezzük azt, hogy erőltetett lenne, minden jelenet természetesen jön, és szépen összekapcsolódnak a részek.

A könyv nem csak szórakoztató, de tanulságos is, hiszen vannak jelenetek, amikor olyan mindennapi helyzetekről olvashatunk, amik a mi életünkben is jelen vannak, mint például az elfogadás.

"A brit macskákat azért szeretik, mert gömbölydedek, és a nők is attól szépek, ha szép kerek idomaik vannak. Fogadjátok el magatokat!"

Összességében nagyon tetszett a történet, minden megvolt benne, ami egy nagyszerű regényhez kell. Különösen tetszettek az illusztrációk, amik tökéletesen kiegészítették a szöveget. Mindenkinek ajánlom, aki szeret nevetni, és egy izgalmakkal teli, de mégis könnyed kikapcsolódásra vágyik.

Erzsébetet megtaláljátok a Facebook-on, Instagrammon, és a weboldalán is!

"Mint minden macska, én is nagyon sokat szoktam gondolkozni kaja előtt. Ülök a tonhal felett, nézek ki a cirmos fejemből, és néha olyan intenzíven elmerengek az élet fontos dolgain, hogy bealszom."

Puszi, 

Read More

Homonnay Gergely: Az elnökasszony

Erzsébet ​Fenevadova, a szőrös fülű bajszos polihisztor, díva és szupermodell az ország legbefolyásosabb bundása. Igazi véleményvezér macska, akinek útmutatásaira szomjazik a nép. Napi huszonkét órás alvása és egyéb bokros teendői mellett ezért szakított időt arra, hogy lediktáljon egy újabb remekművet első számú szolgájának, Gergelynek.
Erzsébet nem rejti véka alá a véleményét. Legyen szó bármiről, bátran osztja az észt, és minden szava azt bizonyítja, hogy joggal pályázik az elnökasszonyi posztra. Nála ugyanis nincs tökéletesebb lény e földtekén.
A könyvben lerántja a leplet minden két- és négylábúról: megismerhetjük a menhelyről kukázott félszemű albínó macska eltitkolt múltját, de bepillantást nyerhetünk Erzsi féltve őrzött magánéletébe is.
A könyv Erzsi rendkívüli képességeiről is tanúskodik, melyet rajongói nem egyszer versben is megénekelnek:
"Ha kínoz a betegség, vagy kedélyed savanya,
Csúz, isiász, kehesség, bármiféle nyavalya,
SZTK-ba ne merészkedj, úgysem segít senki,
A reményed csak Ő lehet, a Királynőnk: Erzsi."
Az Elnökasszony által vidámság költözik majd végre a világba, nem lesz gyűlölködés, széthúzás. Mindent elsöprő kormányprogramja mellett egyedi és sziporkázó macskahumora erre a garancia.

Író: Homonnay Gergely
Cím: Az Elnökasszony
Kiadó: Libri Kiadó
Kiadás éve: 2017.
Oldalszám: 176.
Téma: Életrajz, Humor

Köszönöm a könyvet a Libri Kiadónak, és természetesen Erzsébet Fenevadovának valamint szolgájának Gergelynek!

Ki ne ismerné Magyarország leghíresebb macskáját Erzsébet Fenevadovát, aki szolgája Gergely segítségével már egy jó ideje terjeszti az igét az interneten? Első könyve a Puszi, Erzsi! nagy sikert aratott, így nem meglepő módon Erzsébet újabb könyvvel örvendeztette meg híveit, amiben megtudhatjuk, hogy miért is járnánk jól, ha Elnökasszonnyá választanánk.

A borítón nem más szerepel, mint maga az Elnökasszony, arcképével hirdetve önmagát, nézeteit. Már a szeme és a bajusza állásán is látszik, hogy nem akármilyen vérvonalból származó macska, és, hogy komoly gondolatai vannak a világról, amelyben él. A Puszi, Erzsihez! hasonlóan Erzsébet meséli el nekünk mindennapjait, amik általában viccesek, de mégis tanulságosak.

Minden fejezetnek van mondanivalója, tanulsága, amiből megtudhatjuk, hogy miért is szavazzunk Erzsébetre. Elsőre meg sem gondolnánk, hogy mennyire mozgalmas is egy macska élete, ám a mi bölcs tanácsadónk bebizonyítja, hogy mennyi minden történhet egy nap alatt.

A vicces történetek mosolyra fakasztják, a szomorúbbak pedig megríkatják az olvasót, de a könyv minden lapja aranyat ér, emiatt reméljük Elnökasszonyunknak végre lesz egy aranysz*ratója, mert igazán kijár neki, hiszen minden nap keményen dolgozik, hogy mi akik követjük őt, ne maradjunk útmutatás nélkül.

A humoros események mellett, azért akadnak olyanok is, amikor muszáj volt elszaladnom zsepiért, mert bizony kicsordultak a könnyeim, de mint tudjuk az élet nem csak pillecukor, amit a könyv is jól megmutat. De ez még nem minden, hiszen a regény komoly témákat is boncolgat, mint a politika (ami már a címnek köszönhetően egyértelművé vált az olvasó számára), ember-ember kapcsolat, valamit ember-állat viszony. Erzsébet nem csak magával, és kampányával foglalkozik, hanem tökéletes uralkodóként, az alattvalóit is szemmel tartja a macskabútoráról, ennek köszönhetően megismerkedünk Mazsival, Rogáncilivel a macskával, Gabi nénivel a takarítónővel és még jó néhány személlyel, akikkel kapcsolatban áll. És természetesen hű szolgájáról, Gergelyről sem feledkezik meg, az ő mindennapjaiba is betekintést enged.

Hasznos tanácsokkal látja el követőit. Támogatja a kora reggeli tornát, az egészséges étkezést (tonhal minden mennyiségben), a kikapcsolódást (kedvenc helye a Hotel Wardrobe Wellness Superior*****, azért látjuk, hogy nem akármilyen helyről van szó, elvégre öt csillagot is kapott), valamint a tudomány fejlődését. Ebből is kiderül milyen intelligens személlyel állunk szemben, hiszen brit tudósok is megirigyelhetnék A ciculin és a kutyulin hatása az emberre című kutatását, ami a maga nemében páratlan, és egyedi.

Ezek után mondja, azt bárki, hogy nem elnökasszony alapanyag, elvégre nem találkozunk minden nap olyan személlyel, akinek ennyire kiterjedt az érdeklődési, és a tudásköre.

Ha van macskád, te is bizonyára tapasztalod, hogy ő az úr/úrnő a házban, ez Gergelyéknél sincs másképp, de ő ezt egy percig sem bánja, na jó, ez nem teljesen igaz, de összességében szerintem egyáltalán nem bánta meg, hogy végül Erzsébetre esett a választása, a könyvből árad a szeretet, és az összetartás.

Ha egy könnyed kikapcsolódásra vágysz, ezt a könyvet neked találták ki, vicces, tanulságos, szívet melengető, és fantasztikus a történetvezetés.

Erzsébetet megtaláljátok Facebook-on, Instagrammon, és a weboldalán is!

Puszi, 

Read More

Fekete Judit - Az őrület határán

Lili egy menő multinál dolgozik, és talpraesett marketingesként megszokta, hogy minden problémát gyorsan megold. Csakhogy egy nap behívják a tárgyalóba, és bizony, AZT a hírt közlik vele.
Munkanélküli lett.
Nincs mese, ideje új állás után nézni.
Fergeteges rodeó indul a magyar valóságban.
Elgondolkozik, legyen-e belőle aloe vera mlm ügynök, vagy elfuserált cukrász. Sofőr. Virágáruslány. Hallgasson-e a volt kollégára, aki felhívja a Nagy Ötlettel?
Várjon az igazira vagy vállaljon átmeneti munkát? Adja fel az álmait? És az elveit?
Miközben naplót ír, vagy épp lelkesen blogol, mellékesen várja a nagy Őt is, de főleg kicsiket talál.
Ám az Élet gyakran meglepőbb, mint gondolnánk…
A hol szomorkás, hol kacagtató történet üdítő színfoltja nemcsak a hazai könyvpiacnak, hanem lelket feltöltő olvasmány mindazoknak, akik épp hasonló cipőben járnak.

Író: Fekete Judit
Cím: Az őrület határán
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2017.
Oldalszám: 192.
Téma: Munkanélküliség, Humor

Köszönöm a könyvet a Könyvmolyképző Kiadónak!

A könyv Kálmán Lili munkanélküliként töltött napjait mutatja be, valamint a nehézségeket, amin a legtöbb munkáját elvesztett ember átmegy. Ugyan a történet alapja eléggé lehangoló és elkeserítő, az írónő próbálta viccesebb oldalról megközelíteni, ezáltal barátságosabbá, kevésbé kilátástalanná téve a helyzetet.

A történet elején Lili még alkalmazásban áll, majd jön a fekete leves és közlik vele, hogy ennyi volt, többé nincs rá szükség a cégnél. Ezután végigkövethetjük, hogyan változnak hősnőnk érzelmei, milyen megpróbáltatásokon kell keresztülmennie.

Nagyon tetszett, hogy a történetben nem volt hímezés, hámozás, az események úgy voltak leírva, ahogy voltak, nem pedig egy mázba csomagolva. Teljesen átjöttek az érzelmek, a kezdeti lelkesedés, a kétségbeesés, a bizonytalanság, a reményvesztettség, az elhatározás, az akarat. Nagyon szépen fel volt építve a folyamat, amin Lili keresztülment, nem volt csapongás, vagy kitérő, úgy haladtak az események ahogy kellett.

Ugyan szerencsére még nem kerültem olyan helyzetbe, mint hősnőnk, lévén, hogy még iskolába járok, de azonosulni tudtam vele, és sajnos valós probléma a munkanélküliség, ami nagyon sok embert érint. Örülök neki, hogy végre valaki ilyen formában is foglalkozik a témával. Ez egyedivé teszi a könyvet, valami újat hoz az irodalom világába, és nagyon remélem, hogy sok emberhez eljut, hiszen egyszerre keserít el, és ad reményt.

A saját szemünkkel látjuk, hogy mennyi nehézséggel jár ez a helyzet, és ez meg sem fordul a fejünkben, egészen addig, amíg hasonló szituációba nem kerülünk. Szomorú, hogy biztonságban érezzük magunkat, hogy van egy biztos állásunk, aztán hopp, a következő pillanatban nem, hogy biztos, de még állásunk sincs, és nem értjük, miért és hogy. Elkeserítő helyzet, de ez a valóság. Bár úgy sem élhetünk, hogy folyton azon agyalunk, hogy ugyan mikor leszek munkanélküli. Beleőrülnénk, tehát ezt sem szabad csinálni.

Lili sem hitte, hogy ide jut, de megtörtént, és muszáj kezdenie valamit. Természetesen igyekszik új állást keresni, elvégre mindenki más is ezt tenné, de rá kell jönnie, hogy  ez nem olyan könnyű, mint amennyire annak hangzik. Nyilván van egy elképzelése, hogy milyen munkát szeretne és ehhez mérten kezd keresgélni, kezdetben. Ahogy telik az idő egyre lehangoltabbá válik, hogy nem talál számára megfelelő munkát, pedig nagyon igyekszik.

Szerencsére hősnőnknek nem kell egyedül végigszenvednie, ezt a folyamatot, mert a családja támogatja, valamint legjobb barátnője, Shulcz is, aki mindig ott van mellette és biztatja, motiválja és tanácsokkal látja el. Amikor Lili előáll a nagy ötlettel segít neki a megvalósításban is.

Az egyetemen van egy Munkaerő-piaci ismeretek nevű órám, ahol a munka világával foglalkozunk. Itt sok hasznos tanácsot, tippet kapunk, hogy a jövőben, hogy tudunk könnyebben elhelyezkedni, mire figyeljünk stb. A beadandó feladatunk az álláskeresés volt, azt hittem simán megcsinálom, pár óra alatt, hát tévedtem. Nagyon sokat szenvedtem az álláskeresési folyamat megtervezésével, állások keresésével, ez pedig elgondolkodtatott. Ez csak egy iskolai feladat, aminek nincs akkora tétje, de vannak olyanok, akiknek ettől az egész életük függ. Ez a könyv pedig tökéletesen bemutatja ezt, ez a szomorú valóság, amit az írónő elviselhetőbbé tesz a humorával.

Azoknak ajánlom, akik nem riadnak vissza a komolyabb témáktól, de szeretik a humort, mert abban nem szenved hiányt a történet.

Kedvenc idézetek:

"És hogy mit csinál ilyenkor az ember? Hát leissza magát. De úgy istenesen."

"Shulcz azt mondta, beszéljek anyámékkal, mert szerinte, ha megtudnák, hogy mennyire rosszul érzem magam, ők maguk tennének fel a vonatra. Mondtam neki, hogy autóval járok, mire röhögni kezdett, és azt mondta, már nem sokáig."

 

Read More

Holly Smale: A lány, akit soha senki nem vett észre

Harriet ​​Manners tudja, hogy egy macska fülében 32 izom van, hogy az egy napi járásra lévő hely 27 750 méter messze van, és azt is, hogy egy átlagember naponta 15 alkalommal nevet. Azzal is tisztában van, hogy a denevérek mindig bal irányba repülnek, ha előjönnek az üregükből, és hogy a dinamit egyik alkotóeleme a mogyoró. Azt viszont nem tudja, hogy vajon miért nem kedveli őt senki az iskolában. Így hát, amikor Harrietet felfedezi egy modellügynökség, megragadja a lehetőséget, hogy új emberré váljon. Még akkor is, ha ez azzal jár, hogy ellopja a legjobb barátja álmát, magára vonja ősellensége, Alexa haragját, és újra meg újra hülyét csináljon magából a pofátlanul jóképű modell, Nick előtt. És még akkor is, ha hazudnia kell azoknak, akiket a legjobban szeret. Bár ott van mellette segítőtársnak a mindig lelkes és izgatott apja, meg az überstréber zaklatója, Toby is, mégis egyik divatkatasztrófa követi a másikat, és Harriet lassan rájön, hogy a divat kulisszái között ugyanúgy nem találja a helyét, mint a hétköznapi világban. Vajon sikerül-e stréberből menő csajjá változnia, miután a régi élete szinte már darabokra hullott, vagy mindent elszúr az új életében is?

Író: Holly Smale
Cím: A lány, akit soha senki nem vett észre
Eredeti cím: Geek Girl
Kiadó: Manó Könyvek
Kiadás éve: 2014.
Sorozat: Geek Girl 1.
Oldalszám: 336.
Téma: Divat, Humor

2016. 10. 03-án elindult a Prológus a világ körül projekt. Földön, vízen, levegőben, föld alatt, ég felett, s gondolatban is szárnyalunk a különböző állomásokra, egész október 9-ig. Bloggereink igyekeznek közelebb hozni hozzátok egy-egy szerzőt, várost, könyvet. Értékeléseinket különböző extrákkal tesszük a kiválasztott országnak megfelelően fűszeressé. Improzunk, játszunk, barkácsolunk, s beutazzuk a világot EGYÜTT… Mert az olvasás egy közös élmény!

Zsebi és Netra nagyon sok jót mondott erről a könyvről, aztán mikor egy Prológus projekt keretein belül ki kellett választani egy nemzet íróját Zsebi kapva kapott az alkalmon, és mondta, hogy ez a könyv tuti tetszeni fog nekem, válasszam a briteket és vele együtt a Geek Girl-t. Tehát elkezdtem olvasni és wow, egyszerűen nem jutok szóhoz. Egy vicces, fiatalos és lendületes könyv, ami addig nem hagyja nyugodni az olvasót, amíg a történet végére nem ér.

Már az első pár oldalon rájön az ember, hogy ez bizony nem egy átlagos regény, cseppet sem átlagos szereplőkkel. Furcsa, mert úgy éreztem, hogy a cselekmény egyáltalán nem számít, szólhatott volna a kukoricatermesztésről is, ugyanúgy élveztem volna, mert a karakterek annyira erősek, viccesek, és imádni valóak, hogy elviszik a hátukon az egész művet.

Harriet egy különc lány, aki okos, de mégis humoros, és ez a humor abban jelenik meg, hogy állandóan kínos és képtelen helyzetekbe hozza magát. Meg sem gondolnánk, hogy aki olyan okos, mint ő, hogy tud annyira leblokkolni, hogy egy értelmes mondatot nem tud kinyögni, és ha mégis sikerül, olyan képtelenségek jönnek ki rajta, hogy az olvasó nem tud mást tenni csak hasát fogva röhögni.

Ráadásul rendszeresen és indokolatlanul csak úgy a semmiből, érdekes és számomra eddig ismeretlen tényeket közöl.

„Az ember köhögése általában 100 km/óra sebességű, és anélkül, hogy kérkednék vele, én úgy érzem, hogy az enyém elérte a 110 vagy akár 120 km/órát is.”

Olyan eszmefuttatásai vannak, hogy az olvasó csak tátogni tud, az agya állandóan pörög, és a végeredmény egy átlagos embernek soha az eszébe nem jutna. 

„Végre a busz nyomába értünk, de valami nem hagy nyugodni. Mindketten ugyanazt a távot futottuk le: mindketten ugyanannyi energiát fordítottunk rá. Alacsonyabb vagyok, mint Nat, tehát nekem kevesebb tömeget kell mozgatnom, ugyanolyan sebesség mellett (átlagosan). Mindkettőnknek pontosan ugyanannyi testnevelésórája van. És mégis (a fizika törvényei ellenére) én alig kapok levegőt, az arcom lila, Nat pedig csak úgy ragyog, és még mindig képes az orrán át lélegezni. A tudománynak néha nincs semmi értelme.”

Ráadásul hajlamos elkalandozni a lényegtől. Elkezd valamiről beszélni és következő pillanatban, már egy egészen más téma van terítéken. Első ránézésre egy nagy katyvasz az egész, de aztán szépen lassan letisztázódik minden, és egyszerűen magával ragadja az embert a könyv.

A regény cselekménye az lenne, hogy Harriet egy csodálatos lehetőséget kap, de emiatt hazudnia kell, vagyis nem kell, de ő inkább ezt az utat választja.  Hazugság, hazugságot követ, és ahogy a mondás is tartja: A hazug ember hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. Ez főszereplőnk esetében sem történik másként. Harrietteljesen tanácstalanná válik, egyszerűen nem tudja eldönteni mi lenne a helyes lépés. Aztán szépen lassan minden a helyére kerül.

Fontosnak tartom, hogy megemlítsem a mi kis Oroszlánfiúnkat, alias Nicket. Legnagyobb bánatomra elég keveset szerepelt ebben a könyvben, csak hébe-hóba bukkant fel, de akkor nagyot alakított, és ennyi is elég volt, hogy belopja magát a szívembe. Egyszerűen ahw ez a srác, kedves, aranyos, cuki, vicces és még sok minden más. Egyszerűen tökéletes, és nagyon remélem a következő részben több szerepet kap a drága.

Nem egy romantikus történet, valójában semmi extra, de annyira jól meg van írva, hogy olvastatja magát, annyira, hogy az olvasó csak azt veszi észre, hogy vége, és már nyúlna is a második részért. Egy aranyos és bájos könyv, amiben Harriet megtalálja önmagát, vagy legalábbis megpróbálkozik vele, a saját esetlen kis módján.

Azoknak ajánlom, akik egy könnyed, és vicces könyvre vágynak. Akik elolvassák azok garantáltan egy felejthetetlen élménnyel gazdagodnak, és a kedvenc könyvek listája is bővülni fog.

Értékelés: 5/5*
Abszolút kedvenc. Olyan gyorsan haladtam vele, hogy úgy éreztem, mintha csak pár oldalas lett volna a könyv nem 336. Érdekes, vicces és magával ragadó.

Borító: 5/4
Nem tetszik annyira, mint a könyv. Egyszerű, és utal Harriet személyiségére.

Karakterek: 5/5
Egyszerűen az összes szereplőt imádtam. Mindenkinek meg volt a szerepe a történet alakulásában. Ugyan Nick-et hiányoltam, mert nagyon kevés szerepet kapott most.

Kedvenc karakter: Wilbur. Hát ezen a palin nagyon behaltam. Akárhányszor megszólalt, egy gondolat futott át az agyamon, mégis mit érez ilyenkor? Egy hiperaktív kiskutyára emlékeztetett.  És olyan beceneveket talál ki, hogy azon lehetetlen nem nevetni. Az egész stílusa olyan vicces, hogy az ember nem bírja megállni, hogy ne nevessen rajta/vele.

„– Jóóóóóó reggeeeeeeeelt! – rikoltja, és közben tapsikol. – Csak nem Mr. és Mrs. Bébi Pandához van szerencsém? Együtt, itt, a színem előtt, mint két összeillő, kis epres fromage frais falatka! Óóh, meg tudnám zabálni magukat most azonnal. De nem teszem, mert az szörnyen antiszociális lenne.”

Kedvenc jelenet: Az összes, amiben feltűnt Oroszlánfiú *-*

Kedvenc idézetek:

„A varázslat akkor jön, amikor nem számítasz rá.”

„Nyugalmi állapotban az ember szíve átlagosan hatvanszor-kilencvenszer dobban percenként. A sündisznóé percenként 260-szor, ha egy helyben áll. És szerintem én most átváltoztam sündisznóvá.”

 

Read More