2018. március 28., szerda

Sherry Gammon - Szerethetetlen

A ​tizenhét éves Maggie Brown kiugró arccsontjával és karikás szemével a kábítószeres modellek mintapéldánya lehetne. Maggie problémáját azonban nem a drogok, hanem az anyja jelenti. A lány ráadásul egyre jobban belegabalyodik Seth Prescottba, az új srácba a suliban, és attól fél, hogy a fiú is cserben fogja hagyni, mint mindenki más. Seth Prescott a rendőrség beépített embereként került a Port Fare High iskolába, de munkája dacára beleszeret Maggie-be. Miközben Seth azon fáradozik, hogy a New York állambeli Port Fare-t megszálló szadista drogdílereket kifüstölje a kisvárosból, a hajsza halálosra fordul, és Maggie élete is veszélybe kerül. Seth és Maggie önmagukat is megismerik humorral tarkított, összetört szívekkel övezett, romantikus útjukon, és eközben a világuk mindörökre megváltozik.
Sherry Gammon első regénye, a Szerethetetlen egy trilógia első kötete. A sorozat az emberi szellem erejét és kitartását hirdeti – és azt, hogy soha nem szabad feladni, különösen ha szerelemről van szó.

Író: Sherry Gammon
Eredeti cím: Unlovable
Cím: Szerethetetlen
Kiadó: Maxim Kiadó
Kiadás éve: 2013.
Oldalszám: 404.
Sorozat: Port Fare 1.
Téma: NA, Romantikus

2014-ben találkoztam először a könyvvel, és szerelem volt első látásra, illetve olvasásra. Annyira elvarázsolt az írónő stílusa és maga a történet, hogy azóta a sorozat többi részén is túl vagyok.

Akkor bukkantam rá a könyvre, amikor nagy mániám volt a rendőrös, katonás, tűzoltós regények olvasása. Keresgélés közben akadtam rá, és már a borító megfogott. Egy kicsit depressziós hangulatot áraszt, de valahogy mégis megmaradt a fejemben, aztán a fülszöveg meggyőzött, és végül az olvasás mellett döntöttem.

A történet főszereplői Maggie Brown és Seth Prescott, akik elég rendhagyó módon ismerkednek meg, ugyanis az utóbbi beépített ügynökként dolgozik a lány iskolájában. Seth rögtön kiszúrta a lányt, ahogy fordítva is, de nem mozogtak azonos körökben. Maggie csendes, visszahúzódó, szeretne észrevétlen maradni, hiszen megvan a maga problémája, amivel foglalkoznia kell, így nem bővelkedik barátokban. Ezzel ellentétben hősünk a "menő" gyerekek sleppjét erősíti, ám ennek egyetlen oka, hogy a lehető legtöbb információt szerezhesse meg a helyi drogfogyasztásról/kereskedelemről.

A beépülés az elején nem hoz akkora sikert, ám változás áll be az ügyben, ennek köszönhetően Seth egyre közelebb kerül Maggiehez, a közeledést elég furcsának tartja a lány, ám ahogy jobban megismeri a fiút  egyre inkább szimpatikusabbá válik számára. De hát mint tudjuk nincs könyv komplikációk, és bonyodalmak nélkül.

Seth esetében a titkolózás nagy problémát jelent, hiszen hazudik Maggienek, ezért a fiú sokat őrlődik. Maggie alkoholista anyjával, és szegényes körülményeivel kénytelen megbirkózni, valamint exbarátja is elég sokszor megkavarja, azt a bizonyost a lány dolgai körül.

Valójában egy teljesen átlagos szerelmi történetnek lehetünk szemtanúi, néhány extrával megbolondítva, mint hősünk foglalkozása, hősnőnk élethelyzete, és néhány drogdíler, akik nagy felfordulást okoznak.

Főhőseink vonzódnak egymáshoz, de kapcsolatuk szépen, lassan alakul csak ki, de erre nem kell a könyv végéig várni, hiszen nem kerekítettek neki nagy feneket, sikerült éppen megfelelő oldalszámban megvalósítani az elképzelést, anélkül, hogy nagyon sokáig csűrték-csavarták volna a szót.

A kedvenceim Seth barátai voltak, Cole és Booker (annak külön örülök, hogy a sorozat másik két részében ők kapták a főszerepet), akik mindenben támogatják hőseinket. Az utóbbi a felejthetetlen hangulatért felelős poénos beszólásai révén, valamint a Maggievel való szóváltásaik is nagyon humorosra sikerültek.

A könyvben vannak vicces, és elég szomorú részek is, valamint komoly problémákat, helyzeteket is bemutat, mint például a drogfogyasztás, drogkereskedelem, alkoholizmus, gyilkosság. Ezek mind olyan témák, amikről nem szívesen olvasunk, de az írónő arra törekedett, hogy picit csökkentse a hatást, amit elért velük, így előtérbe helyezte főszereplőink kapcsolatát.

Szerintem nagyon jól összeszedett, és átgondolt történetről beszélhetünk, amikben persze vannak hibák, ennek ellenére én mégis szerettem, és bátran ajánlom mindenkinek.


2018. március 26., hétfő

Stella Newman - Hét lépés a boldogsághoz

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A ​harmincas éveiben járó Leonora Dublonsky egy applikációfejlesztő és -tesztelő cégnél dolgozik. Rengeteget utazik, olybá tűnik, minden a legnagyobb rendben van vele, de valójában sem a magánéletével, sem a munkájával nem elégedett. Amikor a legjobb barátnőjének, Julietnek az álomházassága egyik pillanatról a másikra véget ér, és az élete összeomlik, Lenny rájön: ezúttal minden eszközt be kell vetnie, hogy együtt kimászhassanak a gödörből. Kapóra jön neki az éppen tesztelendő, a BoldogságGuru névre hallgató alkalmazás, amely azt ígéri, hogy a felhasználók hét egyszerű lépésben közelebb kerülhetnek a boldogsághoz. A két barátnő meglehetősen kételkedik a sikerben, de úgy döntenek, próbára teszik a programot – végül is mit veszíthetnének? Kisvártatva maguk is igencsak meglepődnek az eredményen. Ahogy Juliet mindjobban magára talál, úgy válik még bonyolultabbá Lenny élete. Vajon létezik recept a boldogságra? És az valóban csak hétlépésnyire lenne tőlük?
Stella Newman regénye a boldogság, a barátság és a szerelem örök érvényű kérdéseit taglalja sziporkázó, szórakoztató stílusban, a két barátnő elgondolkodtató és megható fordulatokkal tarkított sorsán keresztül. Marian Keyes, Sophie Kinsella és Jill Mansell rajongóinak igazi csemege lehet.

Író: Stella Newman
Eredeti cím: Seven Steps to Happiness
Cím: Hét lépés a boldogsághoz
Kiadó: General Press
Kiadás éve: 2018.
Oldalszám: 456.
Téma: Romantika

Köszönöm a könyvet a General Press Kiadónak!
A könyv borítója volt az, ami legelőször megfogott, egyszerű és letisztult, ami viszont mindenképpen megragadta a figyelmemet az a cím. Hét lépés a boldogsághoz. Mindenki szeret, és szeretne is boldog lenni, és valljuk be hét lépés nem tűnik annyira nehéznek ahhoz, hogy elérjük ezt az állapotot.

A fülszöveg elolvasása után még jobban érdekelt, hogy milyen történetet is írt az írónő, hiszen a középpontban egy applikáció áll, ami a BoldogságGuru névre hallgat. Elég hihetetlen gondolat, hogy egy telefonos alkalmazással találjuk meg önmagunkat, de hát soha nem lehet tudni, azért adjunk neki egy esélyt.

Főszereplőnk egy 37 éves szingli nő, aki a munkájának köszönhetően sokat utazik, emiatt mindenki szerencsének tartja (az elején én is), ám hamar kiderül, hogy az ő élete sem fenékig tejfel. Másik főszereplőnk Lenny barátnője Juliet, akinek látszólag tökéletes az élete, van egy csodálatos férje, egy nagyszerű lánya és álmai munkája, de mi történik akkor, ha ez a lufi kipukkad, és kiderül, hogy a férj megcsalja a nőt? Ezután oldalakon keresztül olvashatjuk, hogy Juliet szenved, Matt az (ex)férj pedig a világ legbunkóbb embere, aki tesz róla, hogy mindenki meggyűlölje.

Lenny egy applikációfejlesztő és- tesztelő cégnél dolgozik, és egy új appot kell tesztelnie aminek a neve a BoldogságGuru. Nem is jöhetett volna jobbkor ez a tesztelés, hiszen mind a két nőre ráfér egy kis változatosság, boldogság, így hát belevetik magukat az alkalmazásba. Ugyan nem kell valami nagy dologra gondolni, valójában elég kevés szó esik erről az appról, sokkal többször olvashatjuk, hogy a lányok mennyire szenvednek. Juliet a házassága, válása, férje miatt, Lenny a munkája és a szinglisége miatt.

Lenny jó barátnője Julietnek, Danny segítségével próbálják megakadályozni, hogy a nő teljesen magába zuhanjon a férje tette miatt, úgy gondolom ez sikeres vállalkozás, bár nyilván vannak jobb és rosszabb napok is, főleg amikor kiderül, hogy Matt mennyire komolyan gondolja az új kapcsolatát, a lányától alig pár évvel idősebb nővel.

A lányok sorra veszik az applikáció által adott utasításokat vannak amik jól sikerülnek, és vannak amik kevésbé. Ám a történet nem csak ekörül forog, hiszen Lenny munkájában gyökeres változások állnak be, itt a jutalom pihenés kiütötte nálam a biztosítékot, főleg ez a hirtelen spirituális megvilágosodás. Valójában Lenny egész személyisége furcsa és szokatlan volt számomra, néha nagyon hisztis tudott lenni, amit egyszerűen nem tudtam hova tenni. Persze magyarázhatjuk, hogy az élet tette ilyenné, de ezt nem igazán veszem be, egyszerűen csak nem akarja elfogadni teljesen, hogy felnőtt, ami teljesen érthető, de ezt itt kicsit túlzásba vitték.

Juliet elég pozitív karakter, annak ellenére, hogy a férje megcsalta, nem rinyál minden második pillanatban, hanem keresi az új utat amin elindulhat, és nem hagyja, hogy teljes letargiába essen.

A történet nagyon lassú, és iszonyúan bő lére van eresztve. A 456 oldalhoz képest semmi olyan dolog nem történik, ami indokolná ezt a hosszúságot. Szerintem fele ennyi oldalon is el lehetett volna mesélni a két nő történetét. Viszont az utolsó pár fejezet nagyon jóra sikerült, kár hogy az eleje ennyire elvitte a dolgokat.

Én személy szerint nem lettem boldogabb ettől a könyvtől, sőt, inkább lehangolttá váltam, hiszen órákon keresztül olvastam, és szinte semmit nem haladtunk előre a cselekményben, olyan érzésem volt, mintha egy helyben toporognék. Úgy éreztem, hogy soha az életben nem érek a végére, és ez nagyon szomorú.

Egyszeri olvasásra megfelelő, de úgy gondolom többet is ki lehetett volna hozni belőle.


2018. március 23., péntek

Holden Rose: Holtidő

Jason egy teljesen átlagos fiú, pedig már tizenhét éves. Ez azért gond, mert a különlegeseket képző Birodalmi Lumen Akadémia növendéke, ahol elvárás, hogy megmutassa a tehetségét. Emiatt újabb és újabb hazugságokba kényszeríti magát, mígnem a sors váratlanul a császár ellen lázadók táborába sodorja. Ekkor teljesen felfordul körülötte a világ. Már azt sem tudja, kiben bízhat, ki az ellenség, miközben arra is rá kell jönnie, kicsoda ő valójában. Enélkül ugyanis reménytelen, hogy valaha is visszakapja az életét. Aztán a holtidő kíméletlenül és véglegesen elsodor mindent. Semmi sem lesz már olyan, mint azelőtt. Jason úgy érzi, nem képes lépést tartani a valósággal. Azonban a túlélésért ezen mindenképp változtatnia kell.

Író: Holden Rose
Cím: Holtidő
Kiadó: Főnix Könyvműhely
Kiadás éve: 2017.
Oldalszám: 368.
Téma: Steampunk, YA

Köszönöm szépen a könyvet a Főnix Könyvműhelynek és Holden Rosenak! :) 
Uszáma a Könyvspirációk bloggere ajánlotta a könyvet, majd a fülszöveg elolvasása után úgy gondoltam, hogy érdekes történetnek nézek elébe.

Nem is csalódtam, hiszen már a legelején egy mozgalmas kép tárul a szemünk elé. Az első pár oldal megalapozza az egész történet hangulatát, az olvasóban pedig kialakít egy olyan érzést, hogy mindenképpen tudni akarja, hogy mi is lesz a vége, és persze hogy Happy Endben bízik, de az esély természetesen megvan, hogy nem lesz elégedett a végén. (Megsúgom mindenki elégedett lesz, még ha pár kérdés fel is merül a végén.)

Történetünk kicsit eltér a megszokottól, ugyanis itt szinte mindenki főszereplő, vagyis én ezt éreztem. Persze egyértelmű, hogy Jasonön van a hangsúly, tehát őt tarthatjuk főkarakternek, mégis teljes figyelmet kaptak az állítólagos mellékszereplők is. Szépen fel lett építve minden egyes személy múltja, jelene, kapcsolatrendszere és személyisége. Szerencsére nem zavarodtam bele a kacifántos ismerősrendszerek levezetésébe, minden egyes embert a megfelelő személyhez tudtam kapcsolni. A "jó" oldalon állók közül nem tudnék egyet kiemelni, akit kedvencnek titulálhatnék, hiszen mindenkit szerettem valamiért.

Jason a srác, aki keresi önmagát, mert úgy érzi sehová sem tartozik, mégsem adja fel. May, a lány, akinek elszántsága és kitartása nagyon meglepett. Magnus a viselkedése ellenére, és amit először gondoltam róla, nagyon is jó csapatjátékossá, és a társaság hasznos tagjává vált. Nagyon sok kiváló szereplő található meg a könyvben, de mire mindenkit felsorolnék  elmenne a kedvetek az értékelésemtől, azt pedig nem szeretném, hisz bőven van még mesélni valóm. Abban viszont biztosak lehettek, hogy mindenki tartogat meglepetéseket a tarsolyában.

A könyv tele van váratlan, és olykor meglepő fordulatokkal, amire az olvasó nem is számít, ezzel még érdekesebbé téve az eseményeket. Soha nem tudhatjuk, hogy éppen mi fog történni a következő oldalon, és ez még jobban szítja az izgalmat, és szerencsére nem kell semmiben sem csalódnunk. Gyakorlatilag egy lázadás kellős közepébe csöppenünk, ebből kifolyólag sok harci jelenetet olvashatunk nagyon szemléletes leírással, olyannyira hogy szinte már filmszerűen megjelenik előttünk az egész. Az elején nagyon furcsa volt, hogy kevés a párbeszéd, de egy idő után rájöttem, hogy ezt másképp nem lehet jól megírni, hiszen teljesen más képet fest, ha párbeszéd útján ismerjük meg a részletek, annyira nem lenne hiteles ilyen módon, a leírás sokkal inkább beváltja a hozzá fűzött reményeket.

Bevallom az első jó pár fejezettel nagyon lassan haladtam, ami talán csak a fáradtságnak köszönhető, és annak, hogy kevés időm is volt olvasni, de a végére, mint az Expressz, olyan gyorsan befejeztem az egészet. És elszomorodtam. Felmerült bennem néhány kérdés, ami teljesen természetes, hiszen ki ne lenne kíváncsi arra, hogy mi történt ezután a szereplőkkel? Maga a történet egy kerek egészet alkotott, azzal nem volt semmi probléma, minden szépen megvilágosodott, nem lett hiányérzetem -ilyen értelemben - semmivel kapcsolatban.

Számtalan új elgondolást ismerhetünk meg, szerkezeteket, képességeket, a lényeg viszont teljesen hétköznapi, hiszen megmutatja, hogy mennyire előítéletesek vagyunk, hogy egy kegyetlen uralkodó mennyire meg tudja keseríteni a nép életét, és hogy mindig lesznek olyanok, akik harcolnak majd az elnyomás ellen. Ez a könyv tökéletes példája annak, hogyha valamiben hiszünk, és van mit veszítenünk sokkal elszántabban harcolunk, valamint annak, hogy a jó mindig győzedelmeskedik, ami sajnos a valóságban nem mindig történik meg. A remény viszont fontos, és sok mindent megváltoztathat, csak jól kell felhasználni.

Mindenkinek ajánlom, aki szereti az olyan történeteket, ahol a szereplők kiállnak önmagukért, és nem hátrálnak meg a legreménytelenebb helyzetben sem. Azoknak akik szeretik az akciójeleneteket, a fegyvereket, és az egyéb harci eszközöket, gépeket, hiszen a könyv nem szenved hiányt egyikben sem.

"Mindent egybevetve Jason nagyszerűen érezte magát. Eman főutcáján egy Holló és Vaskó nevű kávézót választott törzshelyéül, mert ott az ital mellé mindig került egy jó anekdota is valamelyik helyi nevezetességről."  
Ez a kedvenc idézetem a könyvből, mert viccesnek és érdekesnek tartom, hogy az író megjelenítette művében egyik alkotótársát, Holló-Vaskó Pétert. Ez szerintem egy nagyon király dolog. :D

Utolsó gondolatként pedig mindenképpen el kell mondanom, hogy imádom a címben megjelenő T-t jelképező szitakötőt. :)


2018. március 20., kedd

Vivien Holloway: Végtelen horizont

Becky ​Dwyer három évvel ezelőtt hozott egy rossz döntést, és most eljött az idő, hogy megfizesse az árát. 
Egy olyan világban, ahol az elektromosság csak háromezer méteres magasság felett elérhető, a légjárók biztosítják a kereskedelem áramlását. Becky egész életét nagybátyja, Duke Barton hajóján töltötte, és soha nem is tervezte, hogy ezen változtatni fog. Három évvel ezelőtt azonban üzletet kötött a kétes hírnevű Nick Mattockkal, aki most behajtja a lányon a tartozását. A műszerészlány hirtelen sokkal távolabb kerül az otthontól, mint azt valaha képzelte volna. Eddigi kényelmes világa darabokra hullik. Helyt kell állnia egy olyan legénység tagjaként, melynek legalább a fele hajdani kalózokból áll, miközben megpróbál megtenni mindent, hogy visszajuthasson a nagybátyjához. 
Azonban kénytelen ráébredni, hogy ez koránt sem lesz olyan egyszerű, és nem csak azért, mert Nick minden lépését szemmel tartja. Hamarosan nem csak az ő, de Duke élete is veszélybe kerül, és megoldást kell találnia, ha nem akarja elveszíteni azokat, akiket szeret.
„- Nick! – kiáltottam, de a hangom elnyomta a lézerpisztolyok, és az elvétett lövedékek becsapódásának hangja. Mielőtt még átgondolhattam volna, megemeltem Jun fegyverét, és lőttem. A férfi felkiáltott és megtántorodott, kezéből kiesett a puska, hátán, a lapockája alatt égett szélű lyuk, melyből vékony erecskében szivárgott a vér. A lézernyaláb már nem volt elég forró – állapítottam meg döbbenten, ahogy a rács ettől a második lövéstől kizuhant, és hangosan csattant a földön.”

Író: Vivien Holloway
Cím: Végtelen horizont
Kiadó: Főnix Könyvműhely
Kiadás éve: 2015
Sorozat: Végetlen horizont 1.
Oldalszám: 428
Téma: Fantasy, Steampunk

Köszönöm a könyvet a Főnix Kiadónak, és az írónőnek, amiért megírta ezt a csodálatos történetet. 
Sok jót hallottam már a könyvről, ezért nagyon kíváncsi voltam, hogy minek is köszönheti, hogy ennyien szeretik.

A borító és a cím is passzol a történethez, azt kell mondanom, hogy tökéletes választás volt. Ha két szóval jellemeznem kellene a cselekményt, a címmel körül tudnám írni, persze csak az értené, aki már szintén olvasta a könyvet.

Történetünk egy olyan jövőben játszódik, ahol az elektromosság csak háromezer méteres magasság felett elérhető, olvashatjuk a fülszövegben, ami önmagában elindít egy gondolatfolyamot. A mai világban nagyon kevés olyan dolgot tudnánk mondani, - már ha tudnánk egyáltalán - ami nem kapcsolódik valamilyen formában az elektromossághoz. Én személy szerint nem tudnám e nélkül elképzelni az életemet, ebbe születtem bele, számomra ez a természetes. Persze, ha a sors úgy hozná kénytelen lennék alkalmazkodni a hiányához, de ahogy az emberek többségének, úgy nekem is hatalmas problémákat, és megpróbáltatásokat okozna.

Visszatérve az eredeti témára, mint ahogy mindig, az emberiség egy szívós faj, így ezt a helyzetet is megoldották, azzal, hogy feltalálták a légjárókat, amikkel közlekedhetnek. Nem emlékszem, hogy volt e arra vonatkozólag bármi is, hogy tömegközlekedési eszközként is használják-e őket, vagy csak azok, akik megengedhették maguknak, esetleg "szerencsésen" hozzájutottak, illetve a hadsereg. Tehát a sportkocsik ideje leáldozott, és most már a légjáró a menő.

Mint ahogy említettem csak bizonyos magasság felett működnek az elektromos cuccok, így a műtéteket és egyéb vizsgálatokat az égben kell elvégezni, ami nem lehet egy egyszerű folyamat. Ha belegondolunk, hogy nekünk mennyit kell várnunk arra, hogy a CT, röntgen vagy egyéb vizsgálatokra bekerüljünk, amikor ezek minden nagyobb egészségügyi intézményben elérhetőek, akkor nekik milyen lehet? Brr bele sem merek gondolni, persze a sürgős esetek kivételek, de a helyzeten nem sokat változtat, ami a többséget illeti. Ha már az orvostudomány, láthatjuk, hogy annak ellenére, hogy ilyen helyzetbe került a világ a fejlődés nem áll meg, amit a mechanikus végtagok szépen prezentálnak.

Ebben a számunkra újszerű világban él Becky Dwyer és Nick Mattock történetünk hősei. Azt kell mondanom mind a ketten elég jól helytállnak az életben. Két különböző személyiséggel megáldott karakterről beszélünk, akik egyszerre hasonlítanak és különböznek egymástól, és egyszerűen tökéletes volt ez a párosítás. Nagyon sokat nevettem a jeleneteiken, és teljesen át tudtam érezni a gondjaikat, problémáikat.

Nick egy határozott férfi, ami nem meglepő, hiszen nem lehet egy kapitány pipogya, akkor a legénység hamar lelépne, vagy valaki átvenné az irányítást, esetleg mind a kettő egyszerre. A Hydra kapitányaként fontos szerepet tölt be, ám nem minden fekete és fehér, hiszen olyan múltja van, amit nem hangoztat úton útfélen. Valamilyen szinten a múltjának, vagyis inkább a múltbéli cselekedeteinek köszönhetően ismerkedik meg másik főszereplőnkkel, akivel igazán viharos a kapcsolata. Imádtam a szóváltásaikat, és hogy mennyire izzott körülöttük a levegő. Jó volt látni, hogy Beckyvel szemben egyszerre tudott határozott és engedékeny lenni, megtalálta az egyensúlyt, nem hagyta, hogy a lány irányítsa, de valamilyen szinten mégis befolyásolhatóvá vált.

Becky fiatal lányként, szinte gyerekként találkozik először Nickkel, de már ezzel megpecsételi a sorsát. És ha már a sorsról beszélünk, jól kibabrált a leányzóval. Bella az Alkonyatból egyszerűen csak béna volt és emiatt folyton megsérült, de Becky... Ő alapvetően nem egy két ballábas személy, hanem valahogy az események úgy alakulnak, hogy egy kis túlzással, de minden második oldalon megsérül. Fogalmam sincs, hogy lehet valaki ennyire szerencsétlen, de sikerül mindig megtalálni a bajt. Szerintem több jelenet játszódott az orvosi szobában, mint bárhol máshol, a végére már nagyon sajnáltam, hogy ennyi szenvedést osztott rá az írónő. Azért ezekben a jelenetekben, és ezek előzményeiben láthatjuk, hogy milyen erős, bátor és kitartó lányról is beszélünk.

A fiatalok életében és kapcsolatuk alakulásában fontos szerepet játszik két felnőtt. Nick oldaláról Harlowe Garrahy, aki hatalmas fejtörést okoz mindenkinek, és haragosa Becky nagybátyjának Duke Bartonnak, aki szintén nem az elhanyagolható szereplők táborát erősíti. A két férfi viszálya indította el az egész lavinát, esemény eseményt követett, és végül összeállt egy hatalmas egésszé.

Szereplőink eme időszaka nem volt egy napfényes, tengerparti séta, mindig történt valami, ami miatt idegeskedhettek, gondolkodhattak, emészthették magukat és egymást.

Azoknak ajánlom a könyvet, akik szeretik a mozgalmas, akció dús jeleneteket, azoknak akik odavannak a fegyverekért, és a harcért. Na és persze, akiket nem zavar egy jelentőségteljes szerelmi szál, ami tele van humorral és a szerelmesek közötti harccal.


2018. március 13., kedd

Trisha Ashley - Karácsonyi szerelem

Közeleg a karácsony
A karácsony mindig is szomorú időszak volt a fiatal özvegy, Holly Brown számára. Ezért amikor felkérik, hogy vigyázzon egy mindentől távol eső házra a lancashire-i lápvidéken, nem képes visszautasítani az ajánlatot, mivel ez tökéletes ürügy arra, hogy megfeledkezhessen az ünnepről. A ház tulajdonosa, Jude Martland szintén távol akarja tartani magát a családi karácsonytól, mivel a legutóbbi alkalommal az öccse megszökött a menyasszonyával. Ám amikor arra kényszerül, hogy váratlanul hazatérjen, azt látja, hogy minden a feje tetejére állt, és úgy tűnik, Holly van az események középpontjában. Amikor pedig a hófúvás elzárja az utakat, senki nem szökhet el. A kénytelen összezártságban Holly és Jude sokkal többet kapnak az ünneptől, mint amire számítottak – és ezt a karácsonyt soha nem fogják elfelejteni!

Író: Trisha Ashley
Eredeti cím:  Twelve Days of Christmas
Cím: Karácsonyi szerelem
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2017.
Oldalszám: 494.
Téma: Romantikus

Ami először megfogott az a borító, ami nagyon szépre sikeredett. A virágok és a cím stílusa együtt nagyon jól mutat, különösen, hogy a két szó más-más betűtípussal íródott. Emiatt is választottam, ezt a könyvet eheti projektünkhöz.

Már karácsony előtt kiszúrtam ezt a regényt, de csak nemrég volt lehetőségem elolvasni, és végül rá kellett döbbennem, hogy nem azt kaptam amire számítottam.

A történet egy nagy rejtély, ami ráadásul tele van váratlan, csavaros fordulatokkal. Az elején azt hittem egy egyszerű romantikus történetnek leszek a tanúja, de tévedtem. Ugyan vannak klisés és kiszámítható események, de ebben a könyvben nem volt zavaró, bár az nem igazán tetszett , hogy annyi ideig csűrték csavarták a dolgokat, sokkal hamarabb is befejezhették volna.

A cselekmény lassan indul be, és sokáig fel sem tűnik a színen a férfi főszereplő, csak egy-egy telefonhívás erejéig, ám azok a beszélgetések mindig nagyon viharosak. Ez a tipikus mindenki tudja, hogy össze fogtok jönni, hiszen izzik körülöttetek a levegő, de ti ezt észre sem veszitek helyzet.
Persze az elején szó sincs személyes találkozásról, mert hősnőnk a tulajdonos megérkezése előtt le akar lépni a házból. Bizonyos okok miatt azonban kénytelenek lesznek egy fedél alatt tölteni a napokat.

Ha ezt így olvassuk rögtön eszünkbe jutnak bizonyos ábrándok, hogy milyen romantikus jelenetek fognak lejátszódni, az édes kettesben eltöltött időszakban. Hát sajnos ez nem ilyen egyszerű, ugyanis a fél pereputty szintén tiszteletét teszi a házban, és sajnos nem egy villámlátogatás lesz ebből, köszönhetően az időjárásnak. Így lényegesen nehezebb összemelegedni bárkivel is, főleg ha azt nézzük, hogy látszólag többen érdeklődnek hősnőnk iránt.

Holly Brown egy özvegy, akinek a karácsony nem egy örömteli ünnep, ezért ilyenkor csak csendre és nyugalomra vágyik, így pont kapóra jön, hogy egy házra kell vigyáznia a lancashire-i lápvidéken. Egy rutinmunkának tűnik, ám kiderül, hogy egyáltalán nem lesz megszokott ez a munka.

Jude Martland a lápvidéki ház tulajdonosa, szintén egy nyugodt, emberektől mentes ünnepeket szeretne, hiszen az előző karácsony nem sikerült a legjobban, tekintve, hogy az öccse megpattant a menyasszonyával. Ám a sors közbeszólt, ezért a végén mégiscsak hazakeveredik, és nagyon meglepődik azon, ami fogadja, de valahol, azért nem bánja, még ha elsőre úgy is tűnik.

Az elején (ami a könyv közepét takarja) vicces volt, ahogy a két főszereplő kerülgette egymást, de egy idő után nagyon idegesítővé vált, főleg, amikor már minden összekavarodott, pedig mindenki tudta, hogy mi lesz a vége. Ugyan ezek a bonyodalmak kicsit egyedivé tették a könyvet, de egyben vontatottá is tették azt.

A kedvenc részeim azok voltak, amikor Holly a nagymamája naplóján keresztül ismeri meg a múltat, és illeszti össze a darabokat. Szeretem az olyan könyveket, amikor nem minden az, aminek látszik, és van egy kis rejtély, ami elgondolkodtatja az olvasót.

Összességében egyszeri olvasásra tökéletes volt a könyv, az ötlet nem rossz, a kivitelezés sem, lehetett volna jobb is, de nem mondhatnám, hogy annyira nagyot csalódtam volna.


2018. március 11., vasárnap

Book A Sloth Club Unboxing #2


Köszönöm a Book a Sloth Club csapatának a dobozt!
Book a Sloth Club elérhetőségek:
Kedvezményes kuponkód: PROLOGUS20

A Book a Sloth Club márciusi dobozának témája az Ötórai tea volt, itt már lehetett sejteni, hogy körülbelül mire számíthatunk, mégis azt kell mondanom, hogy meglepődtem, és jó értelemben.

A bejegyzés innentől kezdve erősen SPOILER-es szóval, ha még nem láttad mit tartalmaz a doboz, és egyelőre nem is szeretnéd tudni, akkor ne olvasd tovább!

Szerdán érkezett meg hozzám a doboz, legnagyobb bánatomra azonban nem nézhettem meg rögtön, mert este hatig órám volt. De amint haza értem azonnal rávetettem magamat a kis csomagocskára.

Kinyitva a dobozt ez a szépség fogadott, a hátoldalán a doboz tartalmával, persze akkor félretettem csak később vettem jobban szemügyre.


Ezután lerántottam a leplet, azaz a rizspapírt a lényegről.
Az első kezem ügye akadó dolog ez a csodaszép bögre volt, amiből kiesett valami, ezzel megijesztve, de végül kiderült, hogy az csak a teaszűrő volt. :D


Ezt követően megláttam a világ legaranyosabb dolgát:


Először fogalmam sem volt, hogy micsoda, miért vannak lyukak az alján, és hogy miért jön szét, de anya felvilágosított, hogy ez egy teamártogató. Köszi anyu ;*

A következő áldozat ez a citromos fürdőbomba volt, aminek valami isteni az illata. Valaki mondja meg nekem, hogy van bárkinek is szíve beledobni a vízbe?


Ezután nevettem egy kicsit ugyanis az egyik ajándék egy angol telefonfülkés teadoboz volt, hasonlót kaptam a nővéremtől néhány hete, csak az kicsit nagyobb és más a mintája.


A könyvjelző hasonlóan a kis kártyához nagyon tetszett, annyira hangulatos, és illik a témához is, gyönyörű.


A doboz tartalmazott két csomag kekszet, aminek nem tudtam ellenállni és az egyiket már meg is ettem. Jelentem nagyon finom volt. :3 A másik pozitívum, hogy gondoltak a glutén/lisztérzékenyekre is. Valamint volt még egy Kandispálca is, amiről fogalmam sem volt, hogy micsoda, de a Google a barátom.


 És végül a könyv. Cynthia Hand, Brodi Ashton, Jodi Meadows - Lady Jane. Még nem találkoztam a könyvvel, de a fülszövege érdekesnek tűnik, és biztosan el fogom olvasni. :)

Edward ​még csak tizenhat éves, és már Anglia királya. De sajnos épp haldoklik, ami elég kellemetlen, ha azt nézzük, hogy inkább az első csókja tervezésével kellene foglalkoznia, mint azzal, hogy kire is hagyja a trónt… 
Jane Edward unokatestvére, akit sokkal inkább érdekelnek a könyvek, mint a romantika. Szerencsétlenségére Edward beleegyezett a megházasításába, hogy ezzel bebiztosítsa a trónöröklését. Ráadásul van valami igen furcsa a neki kiválasztottban: Gifford ugyanis egy ló. De tényleg, a férfi minden egyes nap hajnalán egy nemesi szénafalóvá változik – csak hogy naplemente után a fogai között szénaszálakkal változhasson vissza emberré. Ettől eltekintve azért meg kell hagyni, hogy roppantul jóképű, és Jane szívében szép lassan hely szabadul fel számára is. 
A történet egyre zűrösebbé válik, ahogyan Edward, Jane és Gifford egy kolosszális összeesküvés közepén találják magukat. Miközben a királyság sorsa a tét, hőseinknek saját összeesküvést kell szőniük, számos harcot megvívniuk, kalandozniuk, s a szívük sem maradhat szárazon. De vajon sikerül véghezvinniük a tervüket, amíg a fejük még a helyén lehet?



Összességében nagyon elégedett vagyok a márciusi dobozzal, engem kilóra megvettek, imádom minden egyes darabját. Nem tudnék egy elemet sem mondani, ami kiemelkedne a többi közül, és olyat sem, ami lehúzná a dobozt. Nagyon jól összeválogatták az ajándékokat, illenek a témához, és a könyvre is nagyon kíváncsi vagyok. :) 

Ötórai tea doboz tartalma:

- 2 db teasütemény (Walkers)
- Kandispálca (Coffeetry)
- Tea London témájú teás dobozban (New English Teas) 
- Tea illatú fürdőbomba (6 féléből az egyik: Levendula, Borsmenta, Rózsa, Citrom, Kamilla, Jázmin)
- Teás könyvjelző ("az esős napokat otthon kell tölteni, egy teával és egy jó könyvvel")
- Porcelán teás bögre szett, Tea time (Sandbury)
- Lajháros tea mártogató
- Brodi Ashton, Cynthia Hand, Jodi Meadows - Lady Jane 


2018. március 7., szerda

Richelle Mead - Vámpírakadémia

A világsikerű sorozat első kötetében Lissa Dragomirt és Rose Hathawayt két év bujkálás után elfogják és visszazsuppolják a Montana erdőségeinek mélyén megbúvó Szent Vlagyimir Akadémia vaskapui mögé. A vámpíriskola a mora uralkodói családok és dampyr testőreik számára szolgál oktatóhelyül. Az akadémia falain belül a két lánynak különböző viszálykodással, rosszindulatú pletykákkal, tiltott szerelemmel és fenyegetésekkel kell megbirkóznia. De mindketten tudják, hogy a legnagyobb veszély a kapukon kívülről leselkedik rájuk.




Író: Richelle Mead                                                           Író: Richelle Mead
Eredeti cím: Vampire Academy                                    Forgatókönyvíró: Daniel Waters
Kiadó: Agave Könyvek                                                   Rendező: Mark Waters
Kiadás éve: 2009.                                                           Bemutató dátuma: 2014. március 6.
Sorozat: Vámpírakadémia 1.                                        Forgalmazó: Big Bang Media
Oldalszám: 236.
Téma: Fantasy, Vámpír, YA, Romantikus

Nem csak a könyveket, de a filmeket és a sorozatokat is nagyon szeretem, valamint kíváncsi vagyok, hogy mások miként képzelik el a szereplőket, eseményeket, ezért előszeretettel nézem meg a könyvadaptációkat. Nyilván ez is csak egy nézőpont a több százezerből, és nem is mindig értek egyet bizonyos választásokkal, változtatásokkal, de ettől függetlenül elfogadom, hogy ez lett belőle, még ha néha (elég gyakran) bosszankodom picikét bizonyos részeknél.

Először is a legtöbb könyvmolyhoz hasonlóan én is azt vallom, hogy először az olvasás és csak utána a filmnézés, bár ez nem mindig sikerül, és sajnos jártam már úgy, hogy először a sorozatot néztem (The 100), majd utána tudtam meg, hogy vannak könyvek is. Nagy szerencse volt, hogy így alakult, ugyanis ha a regénnyel kezdtem volna, akkor biztos, hogy a sorozat közelébe sem megyek, és akkor bizony egy nagy kedvenccel kevesebb lenne a listámon. 

Az esetek többségében szeretem az adaptációkat, szívesen megnézem őket (évente akár többször is), de persze minden alkalommal megjegyzem, hogy ez sem és az sem így volt a könyvben. Vannak jól (Mielőtt megismertelek, Mentőexpedíció - Marsi) és kevésbé jól (A burok) sikerült alkotások is. Mai bejegyzésemben Richelle Mead Vámpírakadémia című könyvéről és annak adaptációjáról fogok leírni néhány gondolatot. 

2013-ban találkoztam a könyvvel, ekkor már nagyban tombolt a vámpírláz az Alkonyatnak köszönhetően, ez a regény maradt ugyan a vérszívó vonalon, mégis más volt. Nagyon tetszett a sorozat az első része, megvett magának akkor, és ebből következett, hogy a többi rész is elég hamar lecsúszott. Tetszett, hogy a hősnő képes megvédeni magát, és nem siránkozik folyton valami miatt, és az is, hogy a fő vonal nem a romantikán volt, de még sem lett elhanyagolva. 

A történet hősnője Rosemarie Hathaway, valamint barátnője Vaszilisza Dragomir, akik nem átlagos lányok. Rose dampyr (félig ember, félig vámpír), Lissa pedig mora, ami a vámpír könyvbeli megfelelője, vagyis az egyik fajtájának, ugyanis ebben a regényben kétféle vámpír létezik. Az egyik a már említett mora, ők úgymond az "átlagos" vérszívók, uralják a négy elem valamelyikét, iskolába járnak, természetesen külön nekik fenntartott intézményekbe, ahol éjszaka tanulnak, nappal pedig alszanak. A másik kategória a strigák, akik úgymond a rosszfiúk, hiszen ahhoz hogy ilyenné váljanak, meg kellett ölniük egy másik vámpírt, vagy pedig egy ember összes vérét kiszívták. 

Amiben különböznek a morák az általunk ismert lényektől, az hogy ők eleve ennek születnek, nem pedig átváltoztatják őket. És gyengék, vagyis nem azok, de az évek során sokakat megöltek, és kevesen születnek, ezért a félig ember, félig vámpír dampyrokat testőröknek képzik ki, hogy megvédjék a hátsójukat. Itt jön a történet lényege. Rose Lissa védelmezője szeretne lenni miután elvégezte az iskolát (ugyanabban az intézményben képzik a morákat és a dampyrokat is), de már tanulóként sem riad vissza attól, hogy bármit megtegyen barátnője védelmének érdekében. Ez adja a történet fő mozgatórugóját. 

Na de nem szeretnék minden részletet kielemezni, és elspoilerezni a cselekményt azoknak, akik nem látták, vagy esetleg nem olvasták még a Vámpírakadémiát. 

Összehasonlítva a filmet a könyvvel, azt kell mondjam, hogy minden lényeges momentum bemutatásra került (persze egyértelműen maradtak ki részek, de tudjuk, hogy egy 2 órás filmbe nem fér bele minden apró részlet), aminek örültem. Voltak kisebb nagyobb változtatások, de emlékeim szerint egyik sem volt akkora horderejű, amitől kiakadtam volna. Az, hogy a könyvben egy szobában aludtak, a filmben meg külön az egy dolog, és hogy kicsit átvariálták a szövegeket, az sem okozott különösebb traumát. A szereplőgárdával is úgy ahogy meg vagyok elégedve, hasonlóan képzeltem el őket, bár a Dimitrijt alakító színész nem illett annyira a fejemben élő képhez. 

A film nem tökéletes, az alakítások, és a kivitelezések sem, de ha valakinek van pár felesleges órája, és unatkozik az nézze meg nyugodtan, akik szerették a könyvet, azok már valószínűleg régen túl vannak rajta, de ha te még nem láttad, akkor próbálkozz meg vele, egyszer mindenképpen megnézhető. 

Nekem összességében tetszett, és kicsit sajnálom, hogy nem hozta a várt nézettségi szintet, ezért a sorozat többi részével már meg sem próbálkoztak.