A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Maxim. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Maxim. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. december 28., vasárnap

Ava Reed - High ​Hopes

Csupán emberek vagyunk, akik igyekeznek a maximumot nyújtani. De néha ez sem elég…
Laura Collinsnak sikerült! Legnagyobb vágya teljesül, amikor az ország egyik legtekintélyesebb kórházában kap állást. A phoenixi Whitestone Hospitalban Laura az új rezidensek egyike, és hamar rájön, hogy álmai állásáért kénytelen a végsőkig feszegetni határait, és mindent bele kell adnia. A hosszú munkaidő, az alváshiány, a nehéz döntések és a megindító sorsok sokat követelnek tőle. És mintha mindez nem lenne elég, ott van dr. Nash Brooks, a szívsebészeti osztály ifjú titánja is. Nash kiváló szakember, vonzó, ráadásul a mentora – egyszóval abszolút tabu!

Író: Ava Reed
Eredeti cím: High Hopes
Kiadó: Maxim
Kiadás éve: 2025.
Oldalszám: 432.
Sorozat: Whitestone Hospital 1. 
Téma: Romantikus

Köszönöm a könyvet a Maximnak!

A nyáron rákattantam az orvosos sorozatokra/filmekre, ugyan műtét előtt nem volt talán a legjobb ötlet, de abban az időben ez foglalkoztatott, így előtérbe kerültek ezek a fajta tartalmak. Így bukkantam rá erre a könyvre, a borítója azonnal megvett, a téma iránti kíváncsiság már megvolt, úgyhogy mint látható bizony az olvasási listámra is felkerült. 

Főszereplőinkről annyit érdemes elöljáróban tudni, hogy Laura rezidens, Nash pedig a szívsebészeti osztály egyik orvosa ők ketten pedig kollégák. Azt hiszem ebből már nagyon sok mindent ki lehet következtetni, de kezdjünk mindent a legelején. 

Laura nagyon régóta orvosnak készül, ez az életcélja, hiszen szeretne szülei nyomdokaiba lépni, akiket nagyon tisztel és példaképként tekint rájuk. Mindent megtesz céljai elérésének érdekében, és teljesen elkötelezett a tanulmányaiban, tényleg azt éreztem rajta, hogy ezt szeretné hivatásának, és nem csak a pénzt és a preztízst tartja szem előtt. Az életében egy fordulóponthoz érkezik, azt illetően, hogy hol töltse rezidensi éveit, szíve abba a kórházba húzná, ahol szülei megismerkedtek, de azért van benne némi bizonytalanság, azonban az élettől egy olyan löketet, mondhatni pofont kap, ami lényegesen megkönyíti számára a döntést, persze az sem elhanyagolható tény, hogy felvételt is nyert álmai kórházába. Így köt ki a forró phoenixi Whitestone Hospitalban. 

Nash megtestesíti mindazt, amit egy sebészről gondol az ember, illetve sajnos saját tapasztalat alapján egyébként meg is tudom erősíteni ezt. Legalábbis az én fejemben az ilyen munkát végző emberek mind határozottak, nyugodtak, felkészültek és valahogy árad belőlük egyfajta magabiztos aura. Akikkel én találkoztam, rájuk egyébként ez mind igaz volt. Nash pedig pont egy ilyen személy, és ez már az első pillanatban érződött, be kell vallanom már az elején belopta magát a szívembe, és ott is maradt. 

A történet fő helyszíne a Whitestone Hospital, ahol főhőseink és egyébként sok mellékszereplőnk a mindennapjait töltik. Úgy gondolom egyszerre volt nagyszerű és komoly vállalás egy kórház életét regénybe foglalni. Ugyan rengeteg film és sorozat készült már az idők során ebben a témában mégis szükséges a megfelelő hozzáállás. Az írónő nagyszerű munkát végzett, ez tagadhatatlan, olyan szakértelemmel, olyan felkészültséggel és alázattal írta meg ezt a regényt, hogy tényleg csak elismerést érdemel. Megmutatta a szomorú és rideg valóságot, amit az egészségügyben dolgozók átélnek (mondjuk azt hozzá kell tenni, hogy csak a magyar egészségügy helyzetével vagyok tisztában, a küldölfivel abszolút nem, de a történetben szereplő rendszer és intézmény mérföldekkel jobb). 

Laikusként az orvosi szakzsargon olykor érthetetlen volt, de ezt könnyen orvosolta a könyv végén lévő Fogalomtár, illetve azért egy két dolog magában a szövegben is el lett magyarázva. Ez plusz pont, hogy nem degradálta le az olvasót, hanem tart minket annyira értelmesnek, hogy igenis használja a szakkifejezéseket, hiszen ettől lesz hiteles a történet, elvégre a valóságban is így kommunikálnak egymással a dolgozók. 

Nagyon sok érzékeny témával találkozunk a történet során, amik olyan módon lettek bemutatva, amivel az ember tud azonosulni. Az írónő helyén kezelte ezeket a szituációkat, kellő komolysággal és érzékenységgel nyúlt hozzájuk, ami igen nehéz, úgy alakítani a helyzeteket, hogy az olvasó átérezze, megértse úgy ahogyan az szükséges. Személy szerint engem nagyon magával ragadott az egész történet és akár órákon keresztül tudnék róla áradozni, elmondanám, hogy bizony nagyon sokszor szorult össze a torkom, lábadt könnybe a szemem, de épp annyiszor nevettem fel, vagy mosolyogtam bizonyos jelenetek közben. Annyira valóságosnak éreztem, annyira igaznak, nem volt erőltetett, nem volt túlzás egyszerűen csak a maga nemében csodálatos. Biztos vagyok benne, hogy bőven van olyan ember, aki nem osztja a véleményemet, de nem baj ettől szép a világunk. Az a fontos, hogy mit vált ki belőlünk egy regény, ígyis úgyis megtalálja mindenki a saját szívéhez legközelebb állót. Én most úgy érzem, hogy ez a könyv betalált, és a vége? Nem tehetitek ezt velem... Folytatást kérek most!    

Összességében nagyon tetszett ez a kis változatosság, ilyen helyszínen játszódó regényt még nem olvastam, és úgy gondolom jól sikerült megtartani az egyensúlyt a romantika kibontakozása és a kórház valósága között. Mindenkinek ajánlom a könyvet, aki szereti a romantikus regényeket, és nem riad vissza attól, hogy egy arconvágó, szívettépő, sírásra és gondolkodásra késztető művet olvasson. 



2025. április 5., szombat

Koncsik Lilka - Napnyugatnak

Lilith Maddalena annak idején ígéretet kapott a csirkefogó, szökésben lévő apjától, hogy a tizennyolcadik születésnapján majd újra együtt táncolnak Szirakúza főterén. A lány azóta megtanulta, mit is jelent Maddalenának lenni: sehova sem tartozást. Szárnyalást Ikarosszal. A költői lelkületű Lilith végül otthagyja a balettintézetet, ami az utóbbi években az otthona volt, és nyugatra indul Veronából, hogy aztán három hétig utazzon folyvást a lemenő napba az első sofőrrel, aki felveszi. A titokzatos, sötét Luca nem az a Kárón, akire a lánynak szerinte szüksége van, de végül sokkal többnek bizonyul. Vajon lesz folytatása közös útjuknak, vagy elkerülhetetlenül a tengerbe hullanak a mindkettejük által cipelt terhek nyomásától?

Író: Koncsik Lilka
Cím: Napnyugatnak
Kiadó: Maxim
Kiadás éve: 2025.
Oldalszám: 288.
Téma: Romantikus

Köszönöm a könyvet a Maximnak!

Nemrég a Dream Könyvek Facebook oldalán jött velem szemben a könyv, vagyis annak borító leleplezése, és rögtön felkeltette az érdeklődésemet. Mostanában nagyon érdekelnek a magyar írók és hát a kiadó által szervezett Regényíró pályázat nyertese a hölgy, így még inkább kíváncsi voltam, hogy milyen lehet ez a regény, amit ennyire jónak tartottak. Ha érdekel, hogy tetszett-e a könyv akkor olvasd el a bejegyzésem. 

A borító egyszerű, használja a már sokszor látott elemeket, hiszen nem valódi emberek képe van rajta, hanem megrajzolt karakterek, aminek én nagyon örültem mert így mégiscsak van egy kis szabadsága a képzeletnek, hogy alakítgasson a szereplők kinézetén a leírtak alapján. A háttér pedig egyszerűen csak a hely, ahol játszódik a történet. 

Egy viszonylag rövid könyvről beszélünk a maga 288. oldalával, főleg nekem, hiszen az utóbbi hónapokban, szinte csak olyan regényt olvastam, ami 700 oldal feletti (Jennifer L. Armentrout Vér és Hamu sorozata, Rebecca Yarros Negyedik szárny sorozata). A betűméret is nagyon barátságos volt ezekhez képest, úgyhogy nagyon gyorsan tudtam haladni az olvasással. Szerencsére a történet is olyan volt, ami segített ebben, hiszen a hangulat vitt magával.

A történet két főszereplője Lilith és Luca, akik nem is különbözhetnének jobban egymástól. Míg a lány még 18 éves sincs, és gyakorlatilag megszökött otthonról, addig Luca egy felnőtt férfi rengeteg élettapasztalattal. Nem is tudom, hogy olvastam-e olyan regényt, amelyben ekkora korkülönbség van a szereplők között, ez az elején egy kicsit furcsa volt, de valójában úgy volt megírva a sztori, hogy olvasás közben nem igazán számított, persze volt egy-két dolog, amiben igen, de ezek inkább hozzáadtak a történethez és nem elvettek. Leginkább akkor sikerült teljesen elfogadni ezt a tényezőt, amikor rájöttem, hogy Luca nem akarja kihasználni a lányt, nem akarja bántani vagy úgy csűrni csavarni a dolgokat, hogy nyerjen ezzel valamit. Sokkal inkább tanította a lányt, mélyenszántó gondolatokat és valójában nagy életigazságokat osztottak meg egymással. Természetesen Luca sem egy szent, sőt ő is elkövetett hibákat, de ezeket úgy osztotta meg, hogy le tudja vonni mindenki a maga következtetéseit.

A történet nem kifejezetten a cselekmények miatt érdekes, személy szerint sokkal eseménydúsabb regényekhez vagyok hozzászokva, hanem a gondolatoktól. Minden leírás olyan szépen van megfogalmazva, a gondolatok, a tanulságok pedig kifinomultan, mintha egy költő vetette volna őket papírra. 

Összességében el lehet mondani, hogy tetszett a könyv, de leginkább az írói stílus miatt. Érdekes volt egy kicsit másabb típusú regényt olvasni. Ugyan volt egy kis idő, amikor félbe kellett hagynom egy időre az olvasását, de utána nagyon könnyen felvettem újra a fonalat. Nem éppen ilyen befejezésre számítottam, és valahol örülök is, hogy az írónő e-mellett döntött. 




2025. január 21., kedd

Ali Hazelwood - Ez nem szerelem

Rue ​Siebertnek talán nincs meg mindene, de van: néhány barátja, akikre mindig számíthat, az anyagi stabilitás, amelyre gyerekkorában vágyott, és sikeres karrierje biotechnológiai mérnökként a Kline-nál, az élelmiszer-tudomány egyik legígéretesebb start-up cégénél. Az ő világa stabil, kellemes amiért keményen küzdött. Egészen addig, amíg egy ellenséges felvásárlás és annak támadóan vonzó frontembere azzal fenyeget, hogy minden összeomlik.
Eli Killgore és üzleti partnerei a Kline-t akarják, pont. Eli-nak megvannak a maga okai arra, hogy keresztülvigye ezt az üzletet – és ő az az ember, aki megszerzi, amit akar. Egy égető kivétellel: Rue. A nő, akire folyton csak gondol. A nő, aki számára tabu.
A hűség és a tagadhatatlan vonzalom között tépelődve Rue és Eli kidobják az óvatosságot a labor és a tárgyalóterem ablakán. Viszonyuk titkos, kötöttségek nélküli, és van egy beépített határidő: az a nap, amikor valamelyikük cége győzedelmeskedik. De a szív kockázatos üzlet – olyan, amely a végsőkig játszik.

Író: Ali Hazelwood 
Eredeti cím: Not in Love
Cím: Ez nem szerelem 
Kiadó: Maxim 
Kiadás éve: 2024.
Oldalszám: 200.
Téma: Romantikus, Erotikus 

Köszönöm a könyvet a Maximnak!

Nem tudom hol is kezdhetném ezt a bejegyzést. Szomorú vagyok és egy kicsit csalódott is. Az előzmények alapján nagyon sokat vártam az írónőtől, és alapból szeretem amit csinál ezért is olyan nehéz megfogalmazni a gondolatokat, amik most a fejemben kavarognak a történetről. Mivel az előző regényei nagyon hasonlóak voltak, mind történetvezetésben, stílusban és karakterekben, ezért ez a könyv kissé kibillentett ebből a zónából. Természetesen ezzel nem azt akarom mondani, hogy mindig ugyanúgy és ugyanazt írja meg, de valahogy ez a változat annyira nem nyerte el a tetszésemet. Elképzelhető hogyha ez a történet kerül először a kezembe semmi bajom nem lenne, viszont nem ez a helyzet. 

A történet főszereplői Rue és Eli, akik a maguk területén elég sikeresek, bár mind a ketten meg is küzdöttek a pozíciójukért. Nem éppen szokásos módon zajlik az első találkozásuk, de örültem hogy legalább ez nem volt egy merő klisé, az utána zajló események már inkább. 

Rue egy szabadszellemű lány, már ami a "szerelmi" életét illeti, de a munkahelyén precíz és megbízható, ami nem meglepő, hiszen a főnökének köszönheti, hogy azt teheti amit szeretne, vagyis a saját kis szabadalmán ügyködhet. Viszonylag elégedett az életével, persze mint mindenkinek neki is megvannak a problémái, de tudjuk, hogy mindig jön még egy kis plusz, hogy nem csak az élete, de a könyv is izgalmasabb legyen. 

Elira is jellemző, hogy keményen dolgozik, nem hiába jutott oda, ahol most tart, bár az ő sikerének nagy titka, és mozgatórugója a bosszú, ami elég nagy löketet tud adni az embernek. Nagyon tetszett benne, hogy hűséges a barátaihoz és nagyon jó a kapcsolat közöttük. 

Szóval Rue és Eli találkoznak, a vonzalom tagadhatatlan közöttük, ám a képbe bekavar egy személy Rue életéből, úgyhogy végülis ismeretlenként válnak el egymástól, majd pedig az újbóli találkozás mind a kettőjüket meglepi. 
Sorsfordító találkozásukra akkor kerül sor, amikor Eli megjelenik Rue cégénél, amelyet fel szeretnének vásárolni, és ez nagy meglepetés mindenki számára. A lány még jobban kiakad, hogy nem elég, hogy lehet hogy elveszíti az állását, de pont amiatt a férfi miatt aki felkeltette az érdeklődését. Eli is meglepődik, és tudja, hogy jó nagy slamasztikába került. 

Ezek után pedig részesei lehetünk egy kis macska egér játéknak. A vonzalmuk egyre jobban felszínre tör, próbálnak harcolni ellene, de hát nyilván nem fog nekik sikerülni, innentől kezdve pedig igencsak 18+ válik a regény. Az igazat megvallva mivel hasonló színvonalra számítottam, mint Ali korábbi regényeinél, kicsit csalódottan tapasztaltam, hogy elment ebbe az irányba a történet. Persze azokban a könyvekben is jelen volt a szexualitás, de azért sokkal több mindenről is szólt. Itt kapunk jó sok erotikus jelentet, bár azért próbáltak egyéb dolgokkal is foglalkozni. Az írónő szeretett volna fontosabb mondanivalókat is közvetíteni azáltal, hogy a szereplők múltjában megjelenik az élelmiszer-bizonytalanság, gyász és a gyermekkori elhanyagoltság. Néha azt éreztem, hogy igen ezt nagyon jól sikerült ábrázolni, máskor meg annyira erőltetettnek éreztem, hogy ezek miatt nem tudnak normálisan kommunikálni egymással a felek. Bár szerencsére egyik problémát sem kellett átélnem, így tapasztalatom nincsen (a gyászt most nem vettem ide, számomra az egy másik kategória), úgyhogy nem igazán tudtam, hogy ezt a történet szempontjából, hogyan értékeljem. 

Az viszont pozitív volt számomra, hogy váltott szemszögű lett ez a történet, bár számomra kissé furára sikerült, hogy Rue nézőpontját E/1-ből olvashattuk, míg Eliét E/3-ben. 

Összességében nem nyerte el a tetszésemet a regény, egyszeri olvasásra rendben volt, viszonylag gyorsan haladtam vele, de azért bosszankodtam is közben. Míg Ali többi könyvét többször újra fogom olvasni (néhányat már többször is olvastam mióta a polcomon csücsül), ezt biztos hogy nem fogom. A jövőbe tekintve kissé lehangolt vagyok, és bizonytalan, hogy vajon a következő megjelenő regényét el merjem olvasni, vagy inkább engedjem el. 




2024. augusztus 7., szerda

Ali Hazelwood - Bride - A menyasszony

Misery ​Lark, a Délnyugat legbefolyásosabb vámpírtanácsosának egyetlen lánya kívülálló…ismét. Az emberek között névtelenségben töltött napjainak vége. Hívatták, hogy támogasson egy történelmi, békét megőrző szövetséget a vámpírok és halálos ellenségeik, a vérfarkasok között, és nem lát más lehetőséget, mint hogy feláldozza magát ezért… már megint.
A vérfarkasok könyörtelenek és kiszámíthatatlanok, ez alól az alfájuk, Lowe Moreland sem kivétel. Megkérdőjelezhetetlen tekintéllyel, de igazságosan irányítja a falkáját. És a Vámpírtanáccsal ellentétben nem érzelmek nélkül. Abból, ahogy szemmel tartja Misery minden mozdulatát, egyértelmű, hogy nem bízik benne. Ha tudná, mennyire igaza van…
Mert Miserynek megvannak a saját indokai, amiért beleegyezett ebbe a kényszerházasságba, olyan okai, melyeknek semmi köze cselszövésekhez vagy szövetségekhez, csakis az egyetlen dologhoz, ami valaha fontos volt számára. És kész bármit megtenni azért, hogy visszaszerezze, ami az övé, még ha ehhez együtt is kell élnie… magával a farkassal.
Misery és Lowe kapcsolata érdekből indul, de a kettejük között fellángoló perzselő szenvedély hamarosan mindent megváltoztat – és veszélybe sodor. Vajon sikerül megőrizniük a népeik közötti békét, vagy forró románcuk mindenki vesztét okozza?

Író: Ali Hazelwood 
Eredeti cím: Bride
Cím: A mennyasszony
Kiadó: Maxim
Kiadás éve: 2024.
Oldalszám: 430
Téma: Romantikus, Fantasy, Vámpír, Vérfarkas

Köszönöm a könyvet a Maximnak!

Ali Hazelwood egy új oldaláról mutatkozik be ezzel a regénnyel, a romantikus szál ezúttal is megmarad, viszont bejönnek a képbe a fantasy elemek. Én személy szerint nagyon kíváncsi voltam, hogy sikerül e ugyanazt a színvonalat hoznia, mint amit már megszoktunk tőle. 

Bevallom őszintén a borító nem tetszik. Kicsit olyan mangás beütése van, amivel nem lenne semmi baj, de nekem valahogy ez most nem jött át. A fülszöveg egyszerű, nagyjából amúgy elmondja a cselekmény fő részét, de azért hagy egy kis csavart a történetnek is. 

Főszereplőink Misery, aki egy vámpír és Lowe, aki egy vérfarkas. Mivel az esetek 99%-ban ezt a két fajt ellenségekként mutatják be, így nagyon érdekesnek ígérkezik kettejük kapcsolata, bár egyébként nem vettem észre olyan nagy összeférhetetlenséget, a szereplőket se nagyon zavart, hogy nem egy fajból származnak. 

Az írónő próbálta kicsit másabbá tenni a mitikus lényeket, hogy ne lehessen azt mondani, hogy bármelyik vámpíros/vérfarkasos történetből koppintott volna. Ez nagyon tetszett benne, hogy próbál valami újat alkotni, vagy egy kicsit más nézőpontból megvilágítani, hiszen valljuk be annyi vámpíros-vérfarkasos sztorit ismerünk, hogy azt érzi az ember, hogy ez már lerágott csont, és hogy nem is tud újat mutatni. 

A történet alapja egy kényszerházasság, amely a két faj közötti békét hivatott kialakítani, ami politikailag a való életben is egy bevett szokás, de hát tudjuk, hogy semmi nem megy zökkenőmentesen. Mind a két szereplő elég karakteres, én nagyon szerettem mind a kettőjüket, Misery nem adta magát könnyen egy igazi badass hősnő, aki nem hagyja csak úgy dróton rángatni magát, és szerencsére Lowe-t sem kell félteni, ő sem egy anyámasszony katonája (nem véletlenül lett alfa), így ők ketten tökéletes párost alkottak. A kémia egyértelműen meg volt közöttük, és a szóváltásaikat is nagyon élveztem, a pár dinamikája nagyon tetszett. 

Misery nagy lélekjelenlétről tesz tanúbizonyságot, hiszen az esküvő után kénytelen hitvese lakhelyén élni, úgyhogy szó szerint az ellenséges terület közepén találja magát, ám mégis nagyon jól kezeli a helyzetet, pedig akad egy két igencsak necces szituáció, és a farkasok érthető módon nem látják szívesen a lányt. 

Lowe sincs egyszerű helyzetben, hiszen intéznie kell a falka ügyeit, egyéb magán jellegű problémái is vannak és a nyakába szakadt egy vámpír is, de azért mondhatjuk, hogy ő is elég jól kezeli a helyzetet, és szépen lassan jó kis csapattá kovácsolódnak össze.  

A könyv nem szenved hiányt érzelmes, cuki és olykor dühítő pillanatokban sem, és ettől volt olyan izgalmas, szerencsére voltak váratlan események is, így nem volt teljesen kiszámítható a történet. Néha ugyan a fantasy szál, mintha eltűnt volna, nekem legalábbis gyakran olyan érzés volt, mintha egy sima romantikus regényt olvasnék, szóval nem lett túltolva a misztikus vonal, bár azért kaptunk belőle, de látszik, hogy nem ez a fő profilja az írónőnek.  

Mindenkinek ajánlom, aki szereti a fantasy regényeket, és nem zavarja őket a romantika sem. A regény eléggé olvastatta magát, egy-két nap alatt simán letoltam, még úgy is, hogy közben dolgoztam. Összességében elmondhatom, hogy nem csalódtam az írónőben, de azért a jövőben szívesebben olvasnék tőle a már megszokott műfajban. 

2024. február 10., szombat

Ana Huang - Twisted Hate

Utálja… ​legalább annyira, mint amennyire kívánja őt.
Jóképű, magabiztos, hamarosan menő orvos lesz, ráadásul Josh Chen sose találkozott olyan nővel, aki ellen tudott volna neki állni – kivéve Jules Ambrose.
A gyönyörű, vörös hajú nő az első találkozásuk óta az idegein táncol, miközben senki máshoz foghatóan ragadta meg a képzeletét.
Amikor a viszályuk egy felejthetetlen éjszakába torkollik, egy olyan megoldást javasol, amely segítségével végre tovább léphetne: egy ellenségek extrákkal kapcsolatot egyszerű szabályokkal. Nincs féltékenykedés. Nincs elköteleződés. És nincs szerelem.
A barátságos és ambiciózus Jules egyetlen célja átmenni az ügyvédi vizsgán.
Egyáltalán nincs szüksége egy jóképű doktorra, aki egymaga testesíti meg a kiállhatatlanság fogalmát – még ha rettenetesen dögös is. De ahogy jobban megismeri, rájön, hogy a régóta utált férfi sokkal többet rejt magában. Nem sejthette, hogy ő lesz az ősellensége és az igazi megváltása is.
Kapcsolatuk pokolian indul, és amikor múltjuk démonjai utolérik őket, olyan igazságokkal kell szembenézniük, amelyek vagy megmentik őket… vagy elpusztítanak mindent, amiért eddig dolgoztak. A legjobb barátjának a testvére. Az ősellensége. És az igazi megváltása.

Író: Ana Huang 
Eredeti cím: Twisted Hate Jules & Josh
Cím: Twisted Hate Jules & Josh
Kiadó: Maxim
Kiadás éve: 2023.
Oldalszám: 544
Sorozat: Twisted 3.
Téma: Romantikus, Erotikus

Köszönöm a könyvet a Maximnak!

Ana Huang regényeiről nagyon sokat hallottam, minden social media felületen megjelent és igencsak vegyes véleményekkel találkoztam, van aki szerette és van aki utálta. A Maxim regényei közül a Twisted Love és a Jégtörő volt az a kettő aminél a legnagyobb ellentmondások jelentek meg és emiatt nagy dilemmába kerültem. Ha csak a fülszöveggel találkozom biztos azonnal mind a kettőt megveszem, így viszont harcolt bennem a két érzés. Mi van ha megveszem őket és utána átkozom magam hogy ebből a pénzből vehettem volna jobb regényeket is, vagy örülök, hogy mégiscsak jó vásárt csináltam.

Szerencsére a sors segített dönteni, hiszen megkaptam mind a két regényt, így már csak el kellett olvasnom őket. Bevallom őszintén a Jégtörő azóta is befejezetlenül csücsül a polcomon, és nem tudom mikor jön el az az idő amikor el fogom olvasni, egyelőre azonban bőven vannak regények, amik jobban lekötnek. Az előbbi könyv hatására igencsak félve kezdtem neki a Twisted Love-nak, mert mi van akkor ha ugyanígy járok, elkezdem majd kénytelen vagyok félbe hagyni, mert nem bírom tovább olvasni? De csak nem hagyott nyugodni úgyhogy amikor éppen volt egy kis szabadidőm nekikezdtem lesz ami lesz alapon. A könyv nagyon olvastatta magát, legalábbis egyszer csak azt vettem észre, hogy már be is fejeztem. Persze nyilván teljes mértékben tisztában vagyok vele, hogy a regény jó néhány eleme nem olyan példa, amit követni vagy támogatni kéne, viszont annyira pörgős és izgalmas volt, hogy nem tudtam letenni. 

Most biztosan azon gondolkodsz kedves olvasó, hogy miért szükséges ez a hosszú felvezetés, mikor nem is ezekről a regényekről kellene hogy szóljon a bejegyzés, de ahhoz hogy jobban el tudjam magyarázni az érzéseimet ezek az információk elengedhetetlenek. 

Szóval a Twisted Love fogjuk rá, hogy tetszett, legalábbis egyszer olvasható volt és néhány rész elég jóra sikerült, így kíváncsiságtól hajtva, hogy lehet ebből jobbat is kihozni a Twisted Games is a polcomon landolt, ami viszont sokkal jobban tetszett, így amikor lehetőségem adódott, hogy elolvashatom a Twisted Hate című regényt kapva kaptam az alkalmon. Most pedig miután elolvastam a könyvet hajlok arra, hogy lehet mégsem volt olyan jó döntés. 

A sorozat eddig megjelent köteteinek alapja az enemies to lovers, tehát a főszereplők az elején utálják egymást aztán rádöbbennek, hogy a másik nem is olyan borzasztó és végülis megtalálták életük szerelmét a másikban. 

Josh és Jules nem bírják elviselni egymást, de kénytelenek mégis megtenni mert van egy személy, aki mind a kettőjüknek fontos mégpedig Ava, aki a férfi a húga a lánynak pedig a legjobb barátja, így elkerülhetetlen hogy egy légtérben kelljen tartózkodniuk, ennek hatására pedig mást sem csinálnak csak oltogatják egymást és meg tudnák folytatni a másikat egy kanál vízben. Ezek a civódások még viccesek is, és azért érződik a kémia is, ami egyszer csak kirobban közöttük, és onnantól kezdve nem volt megállás. 

A könyv eleje még úgy ahogy elment, megtudtuk hogy keveredik végül össze a két főszereplő viszont utána szinte semmi másról nem szól a regény csak a szexről. Az első két regényben sem volt hiány erotikus jelenetekből, de itt már valahogy túlzásnak éreztem, főleg úgy hogy lett volna olyan szál amit ki tudtak volna fejteni bővebben, nem letudni 1-2 oldalban vagy éppen pár mondattal. 

Jules ügyvédnek tanul már csak a vizsga van hátra, Josh pedig orvos szóval végülis mind a ketten értelmiségiek szóval akár passzolhatnak is, ám az elején tényleg nagyon utálják egymást, aztán pedig az érzést kezdik el utálni, hogy nem tudnak nem a másikra gondolni, és a vonzalmuk egymás iránt egyre jobban kiütközik, főleg amikor együtt is kezdenek dolgozni. Mivel mind a ketten tisztában vannak azzal, hogy a vonzódásuk nem múlik el, ezért úgy döntenek, hogy értelmes felnőtt emberekként simán megugorják az ellenség extrákkal szituációt. Szerintem senkinek nem árulok el nagy titkot, hogy nem úgy jött össze ahogy gondolták, tipikusan. 

Mind a két félnek ezeken a problémákon kívül is bőven van gondja, ami szintén nem meglepő. Aminek örültem, hogy azért a "régi" szereplők is fel fel bukkantak, még jobban színesítve a regényt. 

A sorozatnak ez a része nem kifejezetten  nyerte el a tetszésemet, de mivel már csak a befejező kötete van hátra, ezért magamat ismerve azt is biztosan el fogom olvasni, és talán jobban fog tetszeni. A regényt már be is szereztem és már csak arra vár, hogy elolvassam, és ezután az értékelés után biztos, hogy fogok jelentkezni egy bejegyzéssel a befejező kötetről is, és remélem csupa jó dolgot tudok majd írni róla. 



2024. február 9., péntek

Ali Hazelwood - Sakk-matt

Mallory ​Greenleaf végzett a sakkal. Manapság minden lépés számít, miután a sport négy éve romba döntötte a családját. Mallory az anyukájára, a húgaira és a sehová sem vezető munkájára koncentrál, amiből ki tudja fizetni a villanyszámlát. Egészen addig, míg nagy nehezen bele nem egyezik egy utolsó jótékonysági sakktornába, és véletlenül felmossa a padlót a hírhedt „Királygyilkossal”, Nolan Sawyerrel, a jelenlegi világbajnokkal és a sakk rosszfiújával.

Mindenkit sokkol, hogy Nolan kikap egy ismeretlen újonctól. És ami még érthetetlenebb, hogy Nolan újabb összecsapásra vágyik. Miféle cselt vet be? Az okos lépés az lenne, ha Mallory elsétálna. Feladná. Sakk-matt. De Mallory győzelme utat nyit a pénzdíjakhoz, amire nagy szüksége van, és mindennek dacára akaratlanul is vonzódik a titokzatos stratégához.

Miközben üstökösként tör fel a ranglistán, Mallory azzal küzd, hogy távol tartsa a családját a játéktól, ami eleve tönkretette. És ahogy újra beleszeret a sportba, amit olyan kétségbeesetten utálni akart, Mallory gyorsan rájön, hogy nemcsak a táblán zajlik játék, a rivaldafény élesebb, mint hitte, és az ellenfele ádáz(an jóképű. És intelligens… és dühítő…) is tud lenni.

A könyv az LMBTQ tartalom miatt kapott 18+ besorolást.

Író: Ali Hazelwood 
Eredeti cím: Check & Mate
Cím: Sakk-matt
Kiadó: Maxim
Kiadás éve: 2023.
Oldalszám: 368
Téma: Romantikus

Köszönöm a könyvet a Maximnak!


Annyiszor de annyiszor elmondtam már, hogy mennyire szeretem az írónő munkásságát, és most annyira nehéz megírnom ezt a bejegyzést. Eddig egyszer sem volt olyan, hogy valami ne tetszett volna a már megjelent regényekben, de a Sakk-matt most kivétel. Összességében ez a regény is jó volt viszont egy két dolog szemet szúrt. 
A megszokott tudományos világ helyett ezúttal a sakk kerül a középpontba, amiről talán egy icipicivel több ismerettel rendelkezem (ismerem a bábuk neveit). 
Az első meglepetést az okozta, hogy a könyv lefóliázva érkezett, amit először nem is értettem, de aztán amikor ránéztem a borító hátára mindent megértettem. A regényben szerepel LMBTQ tartalom, bár csak említés szinten, de emiatt muszáj volt fóliát tenni rá. A könyvhöz nem tesz hozzá semmit, és az értékéből sem von le. Ezért sem értem bizonyos szintig, hogy miért volt fontos beleírni, mármint értem, hogy ez egy fontos téma, meg nagyon felkapott most, de a történet nagyon jól meg lett volna enélkül is. 

A főszereplőink Mallory és Nolan, akik egy jótékonysági sakktornán találkoznak, amire a lány egyáltalán el sem akart menni, hiszen elég mély traumát élt át a múltban, ami összekapcsolódik ezzel a sporttal. Ám egy barátja unszolására mégis részt vesz a versenyben, de arra nem számít hogy ki fog vele szemben ülni. Nolan Sawyer, alias "Királygyilkos" a jelenlegi sakk világbajnok, és szégyen szemre kikap, a sakk világ pedig felbojdul. Egy ismeretlen lány felmossa a padlót egy bajnokkal, teljesen érthetetlen és mindenki meg akarja fejteni. Nolan érdeklődését is felkelti a lány és mindenképpen újra meg szeretne vele mérkőzni. Mindenki azt hiszi, hogy csak revansot akar venni és megmutatni, hogy ki a legjobb, de a könyvet olvasva rájövünk hogy ez nem így van, ennél sokkal többről van szó. 

A történet fő konfliktusa ez, ám ezen felül is bőven kapunk mást is. Mallory családja anyagi gondokkal küzd, és Nolan élete sem egy rózsaszín, unikornisos álom. 

Mallory a győzelem után egy olyan lehetőséget kap, amiért évekkel ezelőtt bármit megtett volna, és az apukájával együtt indultak volna el az úton, ám a kedves papa már nincs a képben, hiszen elhagyta a családot, amit a lány nem tud megbocsátani sem a férfinak sem magának. Ez egy nagyon érdekes és komoly szál volt szerintem, hiszen olvashattuk, hogyan hat egy fiatal lány, egy gyermek érzéseire a szülők válása, amelyben úgy érzi hogy ő a hibás (de nem, nem ő volt), és ez hogyan hat a felnőtté válására is.

Szóval Mallory végre lát egy kiutat a véget nem érő munkákból, egy olyan lehetőséget ami megteremtené azt az anyagi biztonságot, amit szeretne nyújtani az édesanyjának és két testvérének. Ez viszont nem olyan egyszerű döntés, ha elvállalja a munkát, akkor elárulja a családot, viszont a fizetés mindenképpen nagy segítség lenne. 

A döntés végül megszületik, ám családját szeretné minél messzebb tartani a sakk világától ezért hazudik a munkáról. Mallory eleinte szkeptikus ám egyre jobban visszarázódik, egyre jobban kezdi élvezni ezt az egészet és nem mellesleg egyre többször bukkan fel Nolan, akivel egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Ahogy már megszokhattuk az írónőtől ismét egy enemies to lovers kötetet tarthatunk a kezünkben, és ugyan Mallory nem lett a kedvenc Hazelwood hősnőm azért Nolannel egész jól passzolnak és működött is a kémia, imádtam olvasni a szócsatákat közöttük. 

A könyvben megjelennek nagyon fontos üzenetek, mint például hogy mennyire nem kéne lenézni, vagy becsmérelni a nőket. Van egy-két jelenet ahol Malloryt nagyon megalázzák a férfiak, hiszen azt gondolják hogy a sakk férfi sport és egy nő nem lehet jobb nálunk, nagyoooon élveztem amikor Mallory megmutatta nekik hogy hol a helyük. 

Összességében majdnem azt kaptam amit vártam, ugyan nem ez lett a kedvenc könyvem az írónőtől, de megértem hogy szükséges volt valami változatosság, hiszen nagyon hasonlóak a könyvei, és egy idő után unalmassá is tud válni. Alapból az írónő regényei 400 oldal körüliek, amik egy könyvmoly számára könnyed kis olvasmányok emellett pedig izgalmasak is, úgyhogy továbbra is azt mondom, hogy aki szereti a romantikus műfajt ő olvasson Ali Hazelwoodot.