2023. november 17., péntek
2023. február 26., vasárnap
Richelle Mead - Vámpírakadémia
2022. december 21., szerda
Kollár Betti - Kosársuli
Író: Kollár Betti
2022. december 14., szerda
Gabrielle Zevin - Világépítők
Két gyerek, egy kisfiú és egy kislány találkozik egy kórházban 1987-ben. A lány a leukémiában szenvedő nővérét látogatja meg, a fiú egy autóbalesetből épül fel. Közös témájuk, a videójátékok iránti rajongás – a bennük található lebilincselő világok, az izgalmas versenyek és a mindennapi élet bajai elől nyíló menekülési lehetőség – különös barátságot eredményez köztük. Mégis nyolc év telik el, mire ismét találkoznak, ám sorsuk innentől végleg összefonódik.
Sam és Sadie az egyetemi éveik alatt futnak össze újra egy zsúfolt metróállomáson. A lány a fiú kezébe nyom egy floppy lemezt, amin a legújabb játéka található, amit az MIT haladó játékfejlesztés szemináriumára készített. Samet lenyűgözi a program, és meggyőzi Sadie-t, hogy alapítsanak egy játékfejlesztő céget, hogy megvalósítsák az álmaikat: tervezzenek játékokat, amelyek világai megigézik és beszippantják a kor egyre népszerűbb szórakozási formájának szerelmeseit.
Hamarosan szupersztárok lesznek a területükön. A siker és a csillogás azonban nem várt kihívások elé állítja mindkettejüket.
Gabrielle Zevin varázslatos és meghitt regénye egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik a kreativitásukon keresztül keresik önmagukat, és introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit.
Író: Gabrielle Zevin
Eredeti cím: Tomorrow, and Tomorrow, and Tomorrow
Cím: Világépítők
Kiadó: Agave Könyvek (Magnólia)
Kiadás éve: 2022.
Oldalszám: 512.
Téma: Ifjúsági, Romantikus, Barátság,
Köszönöm a könyvet az Agave Könyveknek (Magnólia)!
Ugyan fenntartásokkal kezdtem el a könyvet, hiszen picit tartottam attól hogy esetleg túl tudományos lesz, viszont a stílus amivel meg lett írva és az egész regény olyan volt, hogy teljesen át tudtam adni magamat a történetnek.
Főszereplőink Sam és Sadie akik bizonyos szempontból nagyon hasonlóak, de bizonyos szempontból nagyon különböznek egyszerre, mégis ettől volt annyira izgalmas az ő kapcsolatuk, amely egészen a gyermekkorukig nyúlik vissza.
A könyv nagyon sokrétű, teljesen életszerű és reális. Nem csak a cukormázat kapjuk, hanem bizony az élet nehéz és rosszabb oldalát is. Két teljesen más körülmények között élő és teljesen más háttérrel rendelkező személy mégis összeköti őket valami, ami nem más mint a játék iránti szeretet. Egy olyan kötelék alakul ki közöttük ami picit megfoghatatlan, de mégis sok mindent kibír. A történet éveken átívelő és eközben a főszereplőkkel együtt és külön külön is rengeteg dolog történik amik mind befolyásolják az életüket, a személyiségüket, a látásmódjukat. Ezekhez hozzáadódik hogy bizonyos tulajdonságaik miatt megkülönböztetett bánásmódban részesülnek. Sadie amiatt hogy nő, Sam betegsége miatta illetve hogy félig koreai. A regény több fontos kérdést és élethelyzetet is boncolgat, felvet, mint például a nők helyzetét a számítógépes világban, illetve különböző kultúrák egyesülését illetve az ezek közötti ellentéteket.
"Többé nem csak egy gamer vagy, amikor játszol. Világok építője vagy, és mint ilyen, az érzéseid nem annyira fontosak, mint a játékosaid érzései. Mindig látnod kell őket magad előtt. Nincsen empatikusabb művész a játéktervezőnél."
Tetszett hogy a szereplők fejlődtek, alakultak nem maradtak ugyanolyanok végig, ami nem csoda hiszen az írónő nem kímélte őket. Ezek a fejlődések nem csak a jellemükben mutatkoztak meg, hanem a munkáikban is. Az általuk tervezett játékokba belehelyezték magukat, az életüket a saját tapasztalásaikat, tulajdonságaikat, és ahogy haladtak előre az életben, és tapasztaltabbak lettek az általuk tervezett játékok is változtak.
A regényben rengeteg érzelem jelenik meg, mint a szerelem, szeretet, ragaszkodás, barátság, magány, kreativitás, alkotásvágy, bukás stb. Napestig sorolhatnám, de ezek tették élménnyé az olvasást, hiszen teljesen át tudtuk érezni, azt ami éppen zajlik a szereplők szívében.
A könyv részekre van bontva, amiket kis címekkel láttak el, amik utalnak az adott részben történtekre. Ezzel ugyan picit megtört számomra az olvasás lendülete, de szerencsére annyira nem zavart.
Tetszett a történet összetettsége hiszen a tudomány és az érzelem egyensúlyban tudott maradni, végig fenntartani az izgalmat, a feszültséget hogy mi is fog történni hőseinkkel. Remélem nem vagyok egyedül azzal hogy végig drukkoltam, hogy Happy End legyen a vége mindenki számára.
Úgy gondolom Marxról is fontos említést tennem ebben a bejegyzésben hiszen ő volt a kedvenc karakterem, aki mindig úgy lépett fel mint egy támogató személy. Ott volt amikor Samnek szüksége volt rá és Sadie is számíthatott rá, illetve a közös projektjeiket is nagyon jól menedzselte.
Beleláthattunk a szereplők múltjába, így jobban megérthetjük hogyan váltak olyan emberekké, mint amilyenek lettek. A valóságban megtörtént események is hatással vannak a történetre. amik még realisztikusabbá tették az egész regényt.
Szerintem egy különleges könyv birtokába kerültem, amely lehet hogy néhány ember tetszését nem nyeri el, de mindenkinek csak ajánlani tudom, hiszen egy olyan világba helyez minket, ami érdekes, elgondolkodtató, mindennapi problémákat és érzelmeket közvetít, és mint már említettem az író stílusa ahogyan megfogalmazza a történéseket verhetetlen. Engem mindenképpen megvett magának és szinte biztos vagyok, hogy újra fogom olvasni a regényt, valószínűleg többször is.
2020. március 12., csütörtök
Erin Morgenstern - Csillagtalan Tenger
Zachary Ezra Rawlins egy nap rejtélyes könyvet talál az egyetemi könyvtárban. A szerelmes rabokról, kulcsgyűjtőkről és névtelen őrzőkről szóló történetek olvasása során ugyanis felfedez valami furcsát: a lapok egyszer csak a saját gyermekkorát kezdik el leírni hihetetlen pontossággal. Miközben értetlenül áll a megmagyarázhatatlan jelenség előtt, és kétségbeesetten igyekszik rájönni, hogyan örökítették meg az élete történetét, Zachary rábukkan néhány nyomra – egy méhre, egy kulcsra és egy kardra –, amelyek elvezetik egy titkos New York-i klub álarcosbáljába. Nem sokkal később pedig egy régi könyvtárban találja magát, amely mélyen a föld alatt rejtőzik, és igazi csodákat rejt.
Ezen a helyen elveszett városok vannak, és szeretők lakják, akik az idő határait átlépve az ajtórések alatt csúsztatják be egymásnak a leveleiket, miközben a halottak elfeledett történeteket suttognak. Zachary megismeri az őrzőket, akik nagy áldozatot hoztak azért, hogy megvédjék ezt a világot, akik feláldozták a szemük világát és a nyelvüket, hogy megóvják az archívumot. És találkozik azokkal is, akik el akarják pusztítani. Összefog Mirabellel, a hely elszánt, rózsaszín hajú védelmezőjével, és Doriannel, a jóképű, mezítlábas férfival, majd bejárja a kanyargós alagutakat, a félhomályos lépcsőket, a zsúfolt báltermeket és a varázslatos világ édes ízű tengerpartjait, közben pedig ráébred, hogy mit is kell tennie. Nemcsak abban a rejtélyes könyvben, hanem a saját életében is.
Erin Morgenstern új regénye arannyal átszőtt fantázia, ami végig azt a kérdést feszegeti, hogy mit jelent valójában a történetek ereje. A Csillagtalan Tenger egy könyvrajongókhoz írt szerelmes levél. Álomszerű és nyugtalanító, tele érzelmekkel, rejtéllyel és szenvedéllyel.
Író: Erin Morgenstern
Eredeti cím: The Starless Sea
Cím: Csillagtalan Tenger
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2020. (március 17.)
Oldalszám: 544
Téma: Romantikus, Fantasy
RENDELD ELŐ!
"Édes bánatokA könyv egy nem mindennapi történetet mesél el, egy nem szokványos világba kalauzol el bennünket, amit szeretnénk megismerni, megfejteni. Ugyanígy érez főszereplőnk Zachary Ezra Rawlins, amikor a hétköznapi élete különös fordulatot vesz.
Három út létezik. Ez az egyik."
Szerintem nem volt még olyan könyvmoly, aki ne érezte volna legalább egyszer, azt hogy bárcsak egy könyvben élne. Persze nem akármilyen könyvben, hanem abban amit mi választunk magunknak, azt a regényt, világot választva, amit a legjobban meg szeretnénk ismerni, amiben a legjobban el tudjuk képzelni magunkat, vagy éppen ellenkezőleg.
Főszereplőnk Zachary egy véletlennek (vagy nevezzük sorsnak, kinek mi tetszik jobban) köszönhetően egy első ránézésre egyszerű és furcsa könyvre bukkan, ami felkelti az érdeklődését, és ami nem hagyja nyugodni a gondolatait. Szinte a kis könyvecske rabjává válik.
"Nincs abban semmi különös, hogy az ember egy nap alatt négyszer elolvas egy könyvet."Szeretné megtudni, honnan származik a könyv, és mi köze van az életéhez, ezért kutatásba kezd, aminek eredményeképpen egy álarcosbálban találja magát. Ezután kicsit kibővül a szereplők köre, és egyre többen csatlakoznak a történethez, akiket szépen lassan megismerünk. Ám főszereplőnk számára nem egyértelmű, hogy ki milyen módon kapcsolódik az ő kis történetéhez. Az is kétséges, hogy kiben bízhat meg, de mivel gyakorlatilag semmiről nem tud semmit a megérzéseire hagyatkozik.
Ez a titkos föld alatti világra is igaz, ami végtelen folyosókkal és szobákkal rendelkezik. Egy élet is kevés lenne arra, hogy bejárjuk, nem hogy ki is ismerjük. Ez a titkos hely tele van történetekkel, rejtélyekkel, emlékekkel. Itt köt ki Zachary, ám nincs egyedül, társai is akadnak. Gazda, akit én egy házigazdához tudnék hasonlítani, aki fogadja az érkezőket, egyben igazgatja a létesítményt, ám elég rejtélyes személyiség. Dorian, aki már az első pillanatban mély benyomást kelt Zacharyban, és elég nagy slamasztikába keveri. Mirabell, az egyetlen lány a kis csapatban, ahogy a többiek ő is egy igazán titokzatos személy, őszintén szólva sokáig senkiről nem tudunk meg részleteket, se a múltjukat, se a jelenben betöltött szerepüket nem látjuk tisztán. Ami biztos az, hogy azon munkálkodnak, hogy az ellenséget megakadályozzák a tervük véghezvitelében.
A történet több szálon fut, több történetet ismerhetünk meg általa. Az elején nem tulajdonítottam annak jelentőséget, hogy Zachary történetszála mellett (ami nyilvánvalóan a fővonal) kisebb történettöredékek vannak, aztán szépen lassan rájöttem, hogy ezek a szösszenetek igenis szerves részét képezik a történet egészének, és hogy a végén minden szál egy pontban ér véget. Ezeknek köszönhetően, belelátunk más életekbe, amelyek kapcsolatba kerültek ilyen olyan módon a föld alatti könyvtárnak hála.
Annyi mély, szép gondolat van a könyvben, hogy élvezet volt olvasni, minél többet olvastam annál többet akartam. Régen talán nem értékelem volna eléggé ezt a regényt, kuszának és olykor értelmetlennek tartottam volna, de úgy gondolom, hogy most a kellő hangulatban voltam, és nagyon is élveztem az olvasást. Az esetek többségében rájöttem az összefüggésekre, de azért maradt bennem egy-két kérdőjel. De összességében azt mondhatom, hogy imádtam a könyvet. Érdekes volt, izgalmas és annyira egyedi volt, hogy már önmagában ezért is imádni lehetne. Soha nem olvastam még az írónőtől, de ezzel a regénnyel megvett. Minden volt benne, ami egy jó regényt jó regénnyé tesz, kaptunk érdekes szereplőket, egy egyedi, különleges, a könyvmolyok szívéhez közelálló világot, bonyodalmakat, és megoldandó rejtvényeket.
Személy szerint az elején nem hittem volna, hogy tetszeni fog a könyv, kicsit szkeptikus voltam, és az eleje nem is kötött le kifejezetten, na de aztán szépen beindultak az események, én pedig azt vettem észre, hogy soha nem akarom letenni ezt a regényt. Teljesen bele tudtam magamat élni, és nagyon kíváncsi voltam, hogy mit tudnak még kihozni belőle, és szerencsére nem csalódtam.
Mindenkinek ajánlom, aki szereti a jól megírt történeteket, a minőségi írásokat, az érdekes karaktereket, és a varázslatos cselekményekkel megalkotott világot. Bár azért mindenki készüljön fel, hogy nem egy egyszerű, és könnyen emészthető regény.
Végezetül csak egy kérdésem lenne. Ugye lesz folytatása? Kérlek!
De a történetük nem itt ér véget.
A történetük csak most kezdődik.
És a történetek addig nem érnek igazán véget, amíg elmondják őket.
2019. október 26., szombat
S. A. Chakraborty - Rézkirályság
Nahri élete mindörökre megváltozott abban a pillanatban, amikor az egyik svindlije közben véletlenül megidézte Dárát, a félelmetes, rejtélyes dzsinnt. A lány kairói otthonából elragadva bekerült Dévábád fényűző királyi udvarába, ahol sebesen ráébredt, hogy a szélhámosi tehetsége nélkül nem sokáig marad életben.
A csatát követően, mely során Dára odaveszett Ali herceg kezétől, Dévábád bezárkózott. Nahri kénytelen új utat törni magának, méghozzá a szívét elrabló testőr védelme és a barátjának tekintett herceg bölcsessége nélkül. Ám miközben elfogadja az örökségét és a vele járó hatalmat, tudja, hogy igazából aranyketrecbe zárták: a király az egykor az ő családjának kijáró trónusról tartja szemmel, és egyetlen ballépés a törzse végét jelentheti.
Mindeközben Alit száműzték, amiért szembe mert szállni az apjával. Orgyilkosoktól üldöztetve hányódik ősei földjének könyörtelen rézszín homokján, és kénytelen azokra a félelmetes képességekre támaszkodni, amikkel a máridok – a kiszámíthatatlan vízszellemek – ajándékozták meg. De mindez azzal fenyeget, hogy feltárja a családja egy rég eltemetett titkát.
Az új évszázad közeledtével a dzsinnek ünneplésre gyűlnek Dévábád égig érő bronzfalai közt, ezalatt egy láthatatlan fenyegetés fortyog a sivár északon. Ez az erő egyenesen a város kapujára zúdítaná tűzviharát… és egy olyan harcos segítségét keresi, aki a világok között ragadt, és meghasonlott az elkerülhetetlen erőszakos kötelessége és a talán kiérdemelhetetlen béke között.
Író: S. A. Chakraborty
Eredeti cím: The Kingdom of Copper
Cím: Rézkirályság
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2019.
Oldalszám: 608
Sorozat: Dévábád-trilógia 2.
Téma: Fantasy, Mágia, Mitológia
Előrendelés
A borító tetszik, illik az előző részhez, aminek nagyon örülök, így szépen fog mutatni majd a polcomon.
A szereplőink ismerősek, a legtöbb helyszín is, ám ezekből bőven kapunk újakat is, amiket meg kell ismernünk. Az elején nem tudtam hova tenni a dolgokat, hiszen sajnos sok mindent elfelejtettem már, de nagyon hamar újra felvettem a fonalat.
Szinte azonnal magába szippantott a történet, hiszen a megszokott módon mindig történt valami, ami miatt újra és újra elgondolkodik az ember, hogy jujj most mi lesz a következménye ennek, vagy annak a döntésnek, cselekedetnek. Szereplőink pedig nem éppen arról híresek, hogy vakon követik a parancsokat, szabályokat. Szerintem senki nem volt, aki ne tett volna valami büntetendő dolgot, akár önös érdekből, vagy a társadalom érdekében. De az biztos, hogy ezeknek mindig lett következménye, és olykor nagyon érdekes szituációknak lehettünk tanúi.
Nehéz úgy beszélni/írni a könyvről, hogy ne spoilerezzek el dolgokat. Gyakorlatilag bármi amit elmondhatnék róla, az valamilyen szinten spoiler, és ez így nem egyszerű. Aki nem olvasta a sorozat első részét, az amúgy sem nagyon értené mit akarok mondani, aki pedig olvasta annak pedig már nem okozna meglepetést a második rész. De a fülszöveg elolvasása segített a lelkemen, hiszen azért ott bőven utalnak olyan dolgokra, amik felkavarják hőseink életét, és az olvasók lelkivilágát is.
Nahri immár Dévábád lakóinak számát növeli, és próbálja megtalálni a helyét, és önmagában rendbe tenni a megszerzett információkat, önmagáról, családjáról és képességeiről. Teljesen megváltozik az élete, mások az elvárások, mások a szokások, de ahelyett, hogy csendben meghúzná magát és igyekezne beolvadni a környezetébe, folyamatosan kiszökik, bajba keveredik, lázadozik és feszegeti a határait. Olyan dolgokat akar, és kér amelyek felboríthatnak mindent, szinte mindenki próbálja lebeszélni az őrültségnek hangzó ötletről, de ő hajthatatlan.
Ali sincs másként, hasonlóan hősnőnkhöz, neki is meg kell szoknia egy teljesen új környezetet, amely mindeddig idegen volt számára, ám elég hamar elkezdi otthon érezni magát, barátokat és szövetségeseket szerez. De tudjuk, hogy nem lehet valami ilyen egyszerű, ezért ő is bőven részesül az ármánykodók cselszövéseiből.
Számomra sokáig nem volt egyértelmű, hogy most kik is a "rossz fiúk", vannak e egyáltalán, vagy a maguk nézőpontjából mindenki jót cselekszi, de abban teljesen biztos voltam, hogy minden egyes szereplőnek volt valami hátsó szándéka. Egyeseké kisebb, másoké hatalmas.
A regény bővelkedik meglepő fordulatokban, olyanokban amik előre kiszámíthatóak és olyanokban is amik nem.
Több szemszögből ismerhetjük meg a történetet, nyilván mindenki a saját gondolatait közvetíti, és azt amik vele történtek, de a végén minden szál összeér, és kialakul a nagyobb kép.
A történet végére nagyon gyorsan kezdtek pörögni az események, hihetetlen izgalmakat élhettünk át. És wow, nagyon sok mindenre nem számítottam.
Számomra egyszerűen letehetetlen volt a könyv, és hihetetlen, hogy mennyire magába szippantott a regény hangulata, a stílusa, a szereplők, minden. Azt kell mondjam, hogy talán jobban tetszett, mint az első rész, szóval ha eddig bárkinek is kétsége volt, hogy nekifogjon-e a regénynek annak ne legyen. Imádtam, és őszintén, tiszta szívből ajánlom mindenkinek, hiszen izgalmas, fordulatokkal teli, és szinte repül az idő az olvasása közben. Hálás vagyok az Agave Könyveknek, hogy lehetővé tették, hogy elolvassam a regényt, és alig várom, hogy a harmadik része is megjelenjen.
2019. április 23., kedd
S. A. Chakraborty - Bronzváros
De amikor Nahri véletlenül megidézi maga mellé Dárát, a hozzá hasonlóan dörzsölt és sötéten rejtélyes dzsinn harcost, akkor kénytelen elismerni, hogy a varázsvilág – melyről szentül hitte, hogy csupán a gyerekmesékben létezik – valódi. Mert Dára megoszt vele egy lélegzetelállító történetet: a tűz lényeitől hemzsegő forró, szélfútta sivatagon és a rejtélyes máridok nyughelyének otthont adó folyókon, az egykor szemkápráztató emberi világvárosok romjain és a hegyeken túl – ahol még az égben köröző ragadozó madarak sem azok, aminek látszanak – terül el Dévábád, a legendás bronzváros, melyhez Nahrit eltéphetetlen kötelék fűzi.
Dévábád bűbájokkal átitatott díszes bronzfalai és a hat dzsinntörzs kapui mögött régi ellentétek húzódnak. Amikor Nahri úgy dönt, hogy belép ebbe a világba, az érkezése egy évszázadok óta fortyogó háború kirobbanásával fenyeget. Nahri hamarosan kénytelen megtanulni, hogy az igazi hatalom kegyetlen és könyörtelen. Még a mágia sem védheti meg a nemesi intrikák veszélyes hálójától, és a legagyafúrtabb cselszövések is végzetes következményekkel járhatnak.
Az elsőkönyves S. A. Chakraborty különleges utazásra invitálja az olvasót a Bronzvárosban. 2017 egyik legnépszerűbb fantasy debütálása elképesztő kaland egy olyan világban, amit egyhamar nem felejtünk el.
Író: S. A. Chakraborty
Eredeti cím: The City of Brass
Cím: Bronzváros
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2019.
Oldalszám: 528
Sorozat: Dévabád-trilógia 1.
Téma: Fantasy, Mágia,
A Prológuson tartunk/tartottunk egy hetet erről a könyvről, és ennek keretein belül kicsit utánanéztem az írónőnek, és sok érdekes dolgot megtudtam róla, és a regényről. Ezt ti is elolvashatjátok ITT.
És most pedig térjünk rá a könyvre.
A borító egyszerű, de látványos. A fekete és a sárga szín különböző árnyalatai jelennek meg rajta, amik számomra melegséget árasztanak. Még olvasás előtt megfordult a fejemben, hogy mennyire fog passzolni a borító a történethez.
Az első ami szemet szúrt olvasás közben, hogy néhány szó ismeretlen volt számomra, hiszen nincs magyar megfelelője, mert egy másik kultúrából, területről származnak, amiket én nem ismerek annyira, de szerencsére az írónő erre is gondolt és a regény végén kapunk egy kis szószedetet, hogy egyes szavak mit takarnak, és a különböző lényekről is megtudunk néhány dolgot.
Főszereplőnk Nahri a 18. századi Kairóban él, és egy igazán különleges hivatást választott magának. Ennek köze van a mágiához, pedig a lány nem is hisz a létezésében- De mi van akkor, ha kiderül, hogy minden igaz? Minden legenda, mese? Egyik pillanatról a másikra az amúgy sem biztos élete fenekestül felfordul. Át kell értékelnie mindent, amit eddig hitt, tudott. Magáról, az életről, amiben eddig élt.
Dára központi szerepet játszik a Nahri életében bekövetkezett változásokban. Dára egy dzsinn harcos, aki teljesen váratlanul toppan be hősnőnk életébe, és gyakorlatilag innentől kezdődnek a megpróbáltatások. Az elején nem volt szimpatikus, ám ahogy haladtunk előre a történetben egyre jobban megkedveltem, bár azért bőven volt titka, amik csak később derültek ki a múltjából, és meg kell mondanom nem volt mind a legkellemesebb.
A könyv az elejétől kezdve izgalmas, fordulatokkal teli, és egyszerűen letehetetlen. Az ember észre sem veszi és már nyakig merült az írónő által megalkotott világban. A történet két szálon fut, az egyiket Nahri szemén keresztül ismerhetjük meg, a másikat Ali szemszögéből, aki Dévábád királyának fia. Ez a két szál szépen lassan összekapcsolódik, és még izgalmasabbá válik a történet. Egyre több mindenre fény derül, de ahelyett hogy közelebb kerülnénk a megoldáshoz egyre zavarosabb lesz minden. Az egész regény egy nagy titok, és iszonyú kíváncsi voltam mit is tartogat még számomra.
Voltak nagyon meglepő részek, amikre nem számítottam, és sajnos olyanok is voltak, amiknek nem örültem, és kapkodtam a fejemet, hogy ez nem lehet. Nagyon sok elvarratlan szál maradt, és alig várom, hogy megtudjam, hogyan alakul a hőseink élete a továbbiakban.
Voltak kétségeim, hogy tetszeni fog e a könyv, de kellemesen csalódtam. Végig nagyon pörgős volt, izgalmas, a leírások és a párbeszédek nagyon jól meg voltak írva, és a világ felépítése, és annak elmagyarázása is jóra sikerült.
Bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti az ilyen típusú regényeket, és van ideje szinte egyben letudni azt az 500+ oldalt, mert garantáltan nem fogod tudni letenni. Az biztos, hogy az írónő meggyőzött, hogy a sorozat következő része is mindenképpen a várólistámon landoljon.
"– Vagyis amolyan tolvaj lennél?
– Ez egy felettébb szűk látókörű megfogalmazás. Jómagam úgy mondanám, hogy kényes feladatokkal foglalkozó vállalkozó."















