Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Annabel Greene harmadikos gimnazista, és megvan mindene, amiről csak egy lány álmodhat: divatos ruhák, menő barátnők, jó jegyek és a suli leghelyesebb sráca…
Mindez azonban csak abban a tévéreklámban igaz, melyet nyáron forgatott vele egy áruházlánc. Annabel valódi élete már kevésbé irigylésre méltó. Elege van a modellkedésből, legjobb barátnője ellene fordult, az iskolában magányos, és otthon sem érzi jól magát igazán. Egyik nővére, a nagyszájú, életvidám Kirsten, New Yorkba költözött, míg Whitney, a középső nővér, egész nap otthon gubbaszt és súlyos anorexiával küzd. Szülői szeretetben elvileg nincs hiány, csakhogy az apja nem az a lelkizős fajta, anyja pedig annyira élvezi lánya modellkedését, hogy észre sem veszi, Annabelnek mennyire elege van mindebből. A lány már meg sem próbál beszélni családjával a problémáiról, inkább hazudik vagy egyszerűen csak hallgat, hogy elkerülje a veszekedéseket, megkímélje egykor súlyos depresszióval küzdő anyját a csalódástól és az újabb megrázkódtatásoktól.
Aztán egy új barátság jelentős változást hoz: Annabel megismerkedik fura, magányos iskolatársával, Owen Armstronggal, akinek a fülében mindig ott az iPod. Owent már olyan sokszor sodorta bajba agresszív viselkedése, hogy dühterápiára ítélték. Az ott tanultakat és a zenét segítségül hívva, a fiú lassan rávezeti Annabelt, hogyan lépjen ki a hazugságok világából.
De vajon lesz-e elég bátorsága, hogy elmondja, mi történt valójában a nyáron, miért lett vége legjobb barátnőjéhez fűződő barátságának? Vigyázat, ha elkezded olvasni, nem tudod letenni! Hidd el, nem érdemes kockáztatni, hogy elkobozza a tanár: ne olvasd órán, pad alatt…
Író: Sarah Dessen
Eredeti cím: Just Listen
Cím: Figyelj rám!
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2020.
Oldalszám: 384
Téma: Romantikus, Ifjúsági, Erőszak
Köszönöm a könyvet a Könyvmolyképző Kiadónak!
Nem ismeretlen számomra az írónő munkássága, volt már 1-2 könyv, amit olvastam tőle és azok tetszettek, ezért amikor láttam, hogy a Könyvmolyképző Kiadó kiadja ezt a könyvet tudtam, hogy el szeretném olvasni. Ugyan a borító nem lett valami hú de figyelemfelkeltő, a fülszöveg annál inkább felkelti a kíváncsiságot, még akkor is, ha nagyon sok spoilert tartalmaz.
Az írónő előszeretettel választ könyvei témájának nehezebben emészthető élethelyzeteket, eseményeket. Ez most sem volt máshogy, a cím is már ezt sugallja. Figyelj rám! Ebből a két szóból is érezhetjük, hogy bizony jelentősége lesz a regényben ennek. A fülszöveg pedig rá is erősít, és gyakorlatilag majdnem minden problémát és nehézséget feltár az olvasó előtt, amivel hősnőnknek Annabelnek szembe kell néznie. Nem bántam, hogy kicsit elspoilerezték a történetet, mert ettől függetlenül ugyanúgy értékelhető, élvezhető volt a könyv. Az írónő stílusa magáért beszél.
Mint már említettem főhősünk Annabel, aki látszólag tökéletes életet él/élt, de egy bizonyos ponton, ami azt illeti szinte a könyv legelején kiderül (annak is, aki nem olvasta esetleg a fülszöveget), hogy ez nagyon nem igaz.
A történet elején még nem igazán vagyunk képben, hogy mi is történt pontosan, és miért alakult így az élete, de szépen lassan, információ morzsánként megtudjuk mi történt a múltban, de mindeközben ott vagyunk a jelenben is, és látjuk, hogyan alakulnak ki emberi kapcsolatok, vagy éppen mennek tönkre. Szerencsére egyáltalán nem kesze-kusza a cselekményszál, normál lefolyású a könyv, mondhatni könnyed a stílusa még annak ellenére is, hogy a témája nem az.
Másik főszereplőnk Owen, aki egy elég érdekes karakter, az iskolában egy visszahúzódó, magányos farkas típusú ember, de amikor megismerkedik Annabellel, a lány rájön, hogy a fiúnak van egy másik oldala, ami teljesen más, mint amit feltételezett róla. Egyre jobban megismerik egymást, és kialakul közöttük egyféle kapcsolat.
Nagyon szerettem olvasni a közös pillanataikat, voltak aranyos, megható, vicces és szomorú részek is. De ezek teszik kerek egésszé a történetet, ahogy fokozatosan ismerik meg egymást, és mi is egyre jobban őket. Owen és Annabel története során akad bőven konfliktus, de azt lehet mondani, hogy szépen lassan helyrejönnek a dolgok. Owen sokat segít Annabelnek, aki egyrészt érthető módon elszigetelte magát mindenkitől, másrészt nem cselekedett feltétlenül helyesen.
Nem mondom azt, hogy egy két klisé nem került bele a történetbe, de ezek ellenére is jó volt a regény. A mondanivalója, a jó és rossz dolgok is egyaránt meghatározóak voltak a történetben, nem csak egy cukormázba bugyolált love storyt kaptunk, hanem egy kicsit mélyebbet, elgondolkodtatóbbat, és mindenekelőtt olyan dolgok is szerepet kaptak benne, amelyek a való életben embereket tesznek tönkre, a betegségek, az erőszak mind olyan dolgok, amelyek valóságosak, észre kell vennünk, megakadályozni, vagy éppen enyhíteni a káron, de mindenképpen segítenünk kell azokon, akik hasonló cipőben járnak. Senki nem érdemli meg, hogy akár lelki, akár testi betegsége legyen, és ahogy a könyvben is látszik egyikhez sem kell sok, és ha a hozzátartozók nem veszik észre időben, és nem cselekednek nagyobb baj is lehet belőle.
A regény amellett, hogy bizonyos szinten szórakoztat a romantikus szálnak köszönhetően, fel is nyithatja az olvasó szemét fontos dolgokra, és ez tetszett nagyon, szükség van ilyenekre is a rengeteg, semmitmondó, csak a jót bemutató regények mellett. Nem kell egy hatalmas világmegváltó történetre számítani az igaz, vannak benne hibák, de létezik olyan amibe nincs? De úgy gondolom, hogy mindenképpen megéri elolvasni.
