A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Menő Könyvek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Menő Könyvek. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. augusztus 5., csütörtök

Beth Reekles - A ​csókfülke / A parti ház

Egyetlen csók… mégis mindent fenekestől felforgat…
Elle és Lee egy napon születtek, és egész életükben elválaszthatatlan jóbarátok voltak. Nem tudnak olyan okot elképzelni, ami ezt megingathatná. Egész addig, amíg az iskolai fesztiválon egy Csókfülkét nem nyitnak, és Elle azon nem kapja magát, hogy Lee bátyjával, Noah-val csókolózik… Valóban választani kell a barátság és a szerelem közül?
A mindenki szívét rabul ejtő mókás páros és a kibontakozó szerelem a Netflix alkotógárdáját is megihlette. A regény inspirálta nagysikerű filmek milliók kedvencei lettek.

De arról egyik sem szól, hogy mi történt a Tavaszi fesztivált követő nyáron…
Napsütés, tenger, rengeteg ökörködés Lee-ék tengerparti házánál – ez a tökéletes nyár receptje Elle számára, mióta világ a világ. Az idei még tökéletesebbnek ígérkezik, hiszen a számára legkedvesebb két srác társaságában töltheti, de vajon akkor is olyan szuper lesz, ha a legjobb barátja barátnője is felbukkan?

Író: Beth Reekles  
Eredeti cím:  The Kissing Booth 
Cím: A ​csókfülke / A parti ház
Kiadó: Menő Könyvek
Kiadás éve: 2021.
Sorozat: Kissing Booth 1-1,5
Oldalszám: 424
Téma: Ifjúsági, Romantikus

Köszönöm a könyvet a Menő Könyveknek! 

Évekkel ezelőtt volt már szerencsém a regény első kiadásához, már akkor is nagyon tetszett a történet, utána pedig a Netflix filmet csinált belőle, amit természetesen nem hagyhattam ki. Akkora siker lett a film, hogy berendelték a második és a harmadik részét is, ebből pedig következett, hogy a könyveket is kiadták, illetve kiegészítő részeket is tettek bele. 

A történet egyszerű, és életszerű szerintem ezért szeretik ennyien. Egy könnyed film, olvasmány, ami tökéletes kikapcsolódást biztosít azoknak, akik szeretik ezt a műfajt. 

Az alapkoncepció kissé klisés, hiszen adott egy lány és egy fiú, akik legjobb barátok szinte már testvérek. A fiúnak van egy bátyja, aki hihetetlenül helyes, a lány pedig milyen meglepő oda meg vissza van érte, de persze a barátok között létezik egy egyezség, hogy nem lehetnek egymáséi. 

Tényleg, őszintén tele van az egész klisével, de mégis szerethető, és jó az egész történet, engem legalábbis egyáltalán nem zavart, amúgy sem szokott, csak akkor ha annyira borzasztó mellette a körítés is hogy szinte már olvashatatlan. Ebben az esetben nem ez volt a helyzet. 

Elle és Lee nagyon szimpatikusak, tényleg jó barátai egymásnak. Köztük is megvannak a problémák, és meg is lesznek, de az együtt töltött éveket nem lehet nyomtalanul eltüntetni, ezért meg tudják beszélni ezeket a problémákat, és nem tudnak sokáig haragudni egymásra. A közöttük lévő szoros kötelék kihat minden kapcsolatukra, a megszokásokat nehéz levetkőzni, ez leginkább akkor jelenik meg amikor Leenek barátnője lesz. De ne szaladjunk ennyire előre. 

A történet középpontjában egy bizonyos Csókfülke áll, amelyet Elle és Lee talál ki egy iskolai fesztiválra. Az ötlet csak akkor lehet sikeres, ha a suli összes menő lányát és fiúját beszervezik, de leginkább Lee bátyját akarja mindenki, annak ellenére, hogy a fiúnak semmi kedve egy ilyenben részt venni. 

Elle mindenképpen azt szeretné, hogy sikeres legyen a projekt ezért igyekszik meggyőzni Noaht, ám ez nem annyira egyszerű miközben felszínre kerülnek az érzelmei. A történet fő mozgatórugója Elle vívódása. Ígéretet tett legjobb barátjának, hogy nem közeledik a testvére felé, de eközben egyre nehezebb elnyomni érzéseit, főleg akkor, amikor kiderül, hogy Noah sem közömbös iránta. Úgy érzi az élet választás elé állítja, amellyel meg kell valahogyan birkóznia. 

Szerintem mindenki tisztában van azzal, hogy mi is lesz a vége  a történetnek. Ettől függetlenül mindenkinek ajánlom, hiszen egy könnyed olvasmány és segít a  kikapcsolódásban. A kiegészítő novella pedig csak hab volt a tortán.




2020. szeptember 21., hétfő

Jane Austen - Büszkeség és balítélet

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Szerelmek ​és félreértések klasszikus meséje a XVIII. századvégi Angliából. Az öt Bennet nővér élete a férjkeresés jegyében zajlik: anyjuk megszállottan próbálja biztosítani számukra a megnyugtató jövőt valami pénzes – és lehetőleg rangos – férfiú mellett. Csakhogy a jó eszű és éles nyelvű Elizabeth szélesebb perspektívákban gondolkozik, és ebben apja is támogatja őt. Amikor Mr. Bingley, a módos agglegény beköltözik az egyik szomszédos birtokra, felbolydul a Bennet-ház élete. A férfi előkelő londoni barátai és a vidékre vezényelt nyalka, ifjú katonatisztek közt bizonyára számos udvarlója akad majd a lányoknak. A legidősebb lány, a derűs és gyönyörű Jane úgy tűnik, meghódítja Mr. Bingley szívét. Ami Lizzie-t illeti, ő megismerkedik a jóképű, és látszólag igencsak dölyfös Mr. Darcyval, és máris kezdődik a nemek ádáz csatája. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Elizabeth nem várt házassági ajánlatot kap a Bennet-vagyont öröklő unokatestvértől, és amikor Mr. Bingely váratlanul Londonba távozik, magára hagyva a kétségbeesett Jane-t, Lizzie Mr. Darcyt teszi felelőssé a szakításért. Ám egy Lydiával kapcsolatos családi válsághelyzet hamarosan ráébreszti hősnőnket arra, hogy mindvégig balul ítélte meg ezt a büszke férfit…

Eredeti hangú, máig modern, magával ragadó történet, melyben magunkra ismerhetünk.

Író: Jane Austen 
Eredeti cím: Pride and Prejudice 
Cím: Büszkeség és balítélet
Kiadó: Menő Könyvek
Kiadás éve: 2020.
Oldalszám: 456
Téma: Romantikus

 Köszönöm a könyvet a Menő Könyveknek!

Ki ne ismerné ezt a történetet? Világszerte ismert, rengeteg kiadása van, és számtalan feldolgozása. Én egy vallomással tartozom, számomra ez a regény teljesen kimaradt. Természetesen tudom miről szól, mi a sztorija, de sohasem olvastam. Ez az én szegénységi bizonyítványom, de sajnos rám jellemző, hogy a kultikus, mindenki által szeretett és elismert regények, filmek, sorozatok többségét nem ismerem. Jó, az nem igaz hogy nem ismerem, de valahogy nem érdekelnek, és nem fogják meg annyira a fantáziámat, hogy elkezdjem őket. 

A Menő Könyveknek hála itt az ideje, hogy elolvassam ezt a regényt. A borító gyönyörű, nagyrészt pont emiatt vetettem szemet a könyvre. Sajnos azonban eléggé csalódott lettem. Tudni kell rólam, hogy a védőborítóval rendelkező könyvekről, mindig leszedem ezt a borítót, mert engem nagyon zavar olvasás közben, most is így tettem. Már csak kb 100 oldal volt hátra a regényből, amikor észrevettem, hogy bizony a cím félig lekopott(!). Hirtelen azt se tudtam mi történt, azt hittem sírva fakadok, hogy mi lett a gyönyörű könyvvel. Ostoroztam magam, hogy miért nem figyeltem oda jobban, elvégre ha hamarabb észreveszem, hogy bizony a kezem alatt lekopik az anyag, ami a borítón van teljesen másképp olvastam volna, és elkerülhető lett volna talán ez a végkifejlet. Szomorú vagyok, hogy ez történt, de szerencsére ha visszateszem a védőborítót, akkor nem fog látszani, hogy mi is lett vele. 

A kérdés én is annyira megszeretem e a történetet, mint sokan mások, vagy nem. 

Aránylag gyorsan haladtam az olvasással, az elején volt egy kis problémám azzal, hogy ki kicsoda, és kihez milyen módon kapcsolódik. Persze szépen lassan rendeződtek a fejemben a szereplők, és így nyilván könnyebb volt megérteni bizonyos dolgokat. 

A regény az adott kor stílusában íródott, amire rá kellett állnia az agyamnak, elvégre nem ez a megszokott, és őszintén nagyon régen olvastam ilyen könyvet, de belegondolva így volt jó. Elhűlve olvastam, hogy milyen ügyesen játszottak a szavakkal, és a legszebb köntösbe bújtatták a legnagyobb sértéseket. Minden kimondott szónak megvolt a mögöttes tartalma. Olyan játszmázások folytak oldalakon keresztül, hogy kikerekedett szemekkel olvastam, és hitetlenkedtem, hogy ilyesmik történtek régen, és hogy azért ott kellett lenni fejben, hogy mindenre a megfelelő választ adják, illetve reflektáljanak az elhangzottakra. 

Az egész regényt átitatta a rangok, és vagyon közötti különbség, minden ekörül forgott. A társadalmi élet, a viselkedés, a házasság. Persze ezen nem lepődtem meg, hiszen már ezelőtt is tudtam, hogy így volt, de az írónő olyan jól ábrázolt mindent, hogy teljesen átéreztem, és megértettem ennek a hátterét. 

Én úgy éreztem, hogy rengeteg főszereplőnk van, nem volt kifejezetten csak egy-két személy, akikre fókuszált a regény. Az tény, hogy leginkább Elizabeth részéről látjuk a történetet, de mindenki szerepet kap benne. Kezdetben a Bennet család mindennapjainak lehetünk részesei, később pedig ebbe csatlakozik be, a szomszédba költöző Mr. Bingley és az ő rokonai, ismerősei. 

Ez az ismeretség teljesen felborítja a Bennet család addigi életét, innen kezdődnek az izgalmak. Rengeteg dolognak lehetünk szemtanúi, szerelem, csalódás, pletyka, intrika, játszmák sorozata, amit egyszerű halandónak nehéz követni. Mivel a családban öt leánygyermek van, és nem számíthatnak nagy vagyonra, az édesanyjuk a lehető legjobban szeretné őket férjhez adni, ám ez nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszódik néha. Rengeteg körülmény hátráltatja ezen vágya beteljesülését. 

Elizabeth számomra egy érdekes karakter volt olykor teljesen egyetértettem vele, máskor pedig a fejemet fogtam egy-egy cselekedetén. Őszinte leszek, talán sokan nem is fognak szeretni emiatt, de nekem Mr. Darcy teljesen közömbös volt. Elég összetett jelleme van, amit természetesen értékelek, de nem éreztem azt, hogy úr isten nekem kell egy Mr. Darcy! Ez természetesen nem azt jelenti, hogy lebecsülném vagy valami, nagyon is jó karakter. 

Rengeteg szereplőt megismerünk a közel 500 oldal alatt, voltak akiket szerettem, és voltak olyanok is, akik szimplán csak idegesítettek, de összességében azt kell mondanom, hogy mindenki tett valamit a történethez. 

Azt kell mondanom, hogy tetszett a regény, nem mondom azt, hogy szidom magam azért, mert nem találtam rá hamarabb, de határozottan állíthatom hogy nagyon jó döntés volt elolvasnom. Romantikus, a maga módján egyszerű, mégis átitatja egy bizonyos kifinomult, bonyolultság, ami a szavak között/mögött rejtőzik. Cselekményében egy teljesen átlagos történetet kapunk, nincsen tele hatalmas és váratlan fordulatokkal, semmilyen misztikummal, vagy éppen rejtéllyel, de így volt tökéletes. Egyszóval szerettem és csak ajánlani tudom mindenkinek. 



2020. szeptember 7., hétfő

Király Anikó - Semmi pánik!

 Leának az is nehezére esik, hogy hot-dogot kérjen magának az iskolai büfében, mégis őt kérik fel, hogy beszédet tartson az egész iskola előtt. Andris rájön, hogy sosem lesz belőle sportcsillag. Gabi mindenkinek hazudik a jövőjével kapcsolatban, Dani pedig elszánt harcot vív mostohaapja ellen, miközben szeretne találkozni a biológiai apjával. Ők Diósvámhatár balszerencsés babái, akik éppen akkor születtek, mikor meghalt a falu babonás polgármestere, és meg vannak róla győződve, hogy katasztrófa az életük. Aztán felbukkan a rejtélyes Kókusz, akinek nem csak hogy kókuszillata és furcsa figurákkal telerajzolt farmerdzsekije van, de különös tehetsége is ahhoz, hogy megváltoztassa mind a négyük életét.
Király Anikó, a Strand, papucs, szerelem és a Csak barátok? szerzője újra letehetetlen, szívfacsaró és vicces regényt írt, nemcsak vonaton ingázóknak.

Író: Király Anikó
Cím: Semmi pánik!
Kiadó: Menő Könyvek
Kiadás éve: 2020
Oldalszám: 344
Téma: Ifjúsági

Köszönöm a könyvet a Menő Könyveknek!

Számomra nagyon nehezen indult be a történet emiatt az olvasással is nagyon nehezen haladtam, de szerencsére egy bizonyos pont után már csak úgy fogytak a lapok. Időbe telt mire mindenkit el tudtam helyezni, és úgymond megérteni. Rengeteg olyan rész volt, amin nevettem de nem voltam benne biztos, hogy az írónő azt egy poénnak szánta-e. 

A borítót imádom, egyszerű, letisztult mégis minden fontos elem megjelenik rajta ami a könyvben központi szerepet kap. Bevallom őszintén egyedül a kókuszillat hiánya okozott csalódást. Ez utóbbi elég furcsán hangozhatott, de ha elolvasod a könyvet elég hamar rájössz, hogy mire gondoltam. 

A karakterek mind furcsák a maguk módján, mégis magunkra ismerhetünk bizonyos cselekedeteikben, viselkedési formájukban. Szépen sorban megismerkedünk mindenkivel, és arról is egyre több információt megtudunk, hogy mi köti össze őket, és ez mit jelent a mindennapjaikra vetítve. 

Kókusz a legfurcsább az összes szereplő közül, nem csak az illata, vagy az öltözködése miatt, hanem amiatt is, hogy állandóan beszél, csapong a témák között. Mind a négy balszerencsés baba megismerkedik vele, és a hatására megváltozik az életük. 

Lea folyton történelmi utalásokat tesz, mindenről valami történelmi esemény, vagy személy jut eszébe. Okos, de mégis képtelen a kommunikációra, emiatt mindenki gúnyolódik vele, de nem tehet róla egyszerűen fizikai tüneteket okoz számára a beszéd, egészen addig amíg meg nem ismerkedik egy furcsa kókuszillatú sráccal. Egyszeriben már nem is olyan ijesztő az, hogy megszólaljon. 

Andris Lea barátja, akivel évek óta nem tartja a kapcsolatot, majd hirtelen újra visszacsöppen az életébe. A fiú egy titkot őrizget, ami miatt megszakította Leával a kapcsolatot, és bonyolult az élete. Nem meglepő módon ő is találkozik Kókusszal, aki az ő életét is megváltoztatja. Elárulja családjának féltve őrzött titkát, és nem mondom azt, hogy egyszeriben minden helyre jött az életében, de elindult egy új irányba. 

Ennek a résznek a végén jöttem rá, hogy nagyjából mi a tematikája a könyvnek, Kókusz, akinek nem tudjuk a valódi nevét a vonaton utazva találkozik főszereplőinkkel, majd a jövőben az ott történő beszélgetések hatására egyre jobban megismerik önmagukat, és egy olyan irányba indulnak el, amely változásokat idéz elő, amelyek segítenek a felnőtté válásban még ha az élet nem is lesz tőle sokkal egyszerűbb. A könyv egy nagy igazságot igazol, amely a való életre is igaz, ha megosztjuk valakivel félelmeinket, gondjainkat az könnyít a lelkünkön, és megoldhatja a problémáinkat. Természetesen óvatosnak kell lennünk, hiszen nem csak jószívű emberek vannak, sajnos előfordulhat, hogy rossz személlyel osztjuk meg titkainkat, akik nem segítenek, hanem csak ártanak. 

Jelen esetben egy nagyon jó személlyel találkoztak szereplőink, és őszintén szólva a furcsasága ellenére imádtam Kókuszt. 

A történet következő szereplője Gabi, aki (nem) meglepő módon a vonaton fut össze Kókusszal. A lány szüleinek pontos elképzelései vannak arról, hogy orvos lesz, ám Gabinak esze ágában sincs ezt a pályát választani, de fogalma sincs, hogyan közölje ezt a szüleivel. 

Utolsó balszerencsés babánk Dani, aki tényleg nem a legjobb lapokat kapta az élettől, és emiatt egyetlen "barátja" van, aki a lehető legrosszabb szituációkba keveri bele. A családi helyzete sem zökkenőmentes, de Kókusz segítségével ő is elkezdi más szemszögből nézni az életét. 

Kókusz kilétét a könyv utolsó fejezetéig nagy rejtély övezi. Egyébként nagyon érdekes, hogy előtte soha nem találkoztak Kókusszal aztán rendszeresen összefutnak, majd amikor nem számítanak rá eltűnik. Bár sokszor azt éreztem, hogy ez a fiú a vonaton lakik, szinte lehetetlenség, hogy mindig ott legyen, és mindig a megfelelő időben. Örültem, hogy a végén egy picit jobban megismerhettük, és mint kiderült, várhatjuk a folytatást. Kíváncsian várom, hogy az írónő mit hoz még ki a balszerencsés babák és Kókusz történetéből. 



2020. április 1., szerda

Mészáros Dorka - Kiszámolós

Birdie, a talpraesett tizenöt éves költőpalánta három fiút is kiszemelt magának, és mindhárman ott lesznek aznap este a buliban. A lánynak azonban nincs könnyű dolga: idegesítő vendégek, segíteni akaró barátok, egy nagypályás ex és a saját kétballába is akadályozza abban, hogy jól érezze magát.
És hogy melyik srác lesz a befutó? A laza, táncos Beni, a zárkózott, titokzatos Jakab vagy a zongorista, művelt Márk? A döntés rajtad áll! Irányítsd Birdie-t és rakd össze a te sztorid! Csak egy tánc? Csók? Ölelés? Randi? Apró flört? Inkább semmi? Bármi megeshet, az is, hogy Birdie szingliként zárja az estét. A választás a te kezedben van! Lapozz és fejezd be akár huszonnégy különböző módon a történetet!
A történetet Zsidró Dominik versei egészítik ki.
Egy könyv, három borító. Melyik illik hozzád? Vagány? Romantikus? Visszafogott? A döntés a te kezedben van. Keresd a kedvencedet a könyvesboltokban vagy online!

Író: Mészáros Dorka
Cím: Kiszámolós
Kiadó: Menő Könyvek
Kiadás éve: 2020.
Oldalszám: 288
Téma: Ifjúsági, Romantikus

Köszönöm a könyvet a Menő Könyveknek!
Az első amit fontosnak tartok megjegyezni az, hogy a könyv három különböző borítóval jelent meg. Ez egyrészt azért jó, mert így mindenki kiválaszthatja melyiket szeretné, ami úgy érzi, hogy illik hozzá. Abból a szempontból viszont rossz, hogyha valaki nem tudja eldönteni, hogy melyiket is válassza az problémás lehet. Magamból kiindulva lehet egy óráig állnék a boltban a 3 könyv felett és azon tanakodnék melyiket vigyem haza. :D
A könyv a fiatal korosztálynak íródott, ám úgy gondoltam én sem lehetek még olyan öreg hozzá a magam 22 évével. Aztán rá kellett döbbennem, hogy lehet mégis.

Már a regény elején komoly dilemmával kerültem szembe, a szereplők neve, hogy is mondjam érdekes választás volt. Annyi névvel találkozunk már az elején, hogy nem igazán tudtam elsőre ki kivel is van, a másik pedig, hogy ezektől a becenevektől falra tudtam volna mászni. Főleg, amikor egy fél soros mondat szinte csak ezekből állt.
És Márk is ezért hivatalos a buliba, vagy Fanny pasijának a haverja, vagy Cecié vagy Zalcsié.
Persze értem én, hogy az emberek beceneveket aggatnak egymásra, de némelyiket nagyon is túlzásnak éreztem. Aránylag hamar sikerült túllendülnöm ezen a dolgon, rájöttem, hogy feleslegesen rugózom ezen nem fog semmi megváltozni. Tehát próbáltam más dolgokra összpontosítani.

Maga a könyv ötlete nagyon tetszett, ezért is mondtam azt, hogy nekem kell ez a regény. Nagyon tetszik, hogy mi "irányítjuk" a cselekményt, ezáltal még jobban bele tudjuk magunkat élni a történetbe, a mi választásainktól függ, hogy milyen befejezést kapunk.
Mint ahogy a fülszöveg is ígéri 24 különböző módon tudjuk befejezni a történetet, úgy vettem észre jól fel vannak építve ezek a választási lehetőségek, nagyon jól illeszkednek a történetbe, nem azt éreztem, hogy kettévágja a cselekményt, hanem a választás után ugyanolyan stílusban, ütemben folytatódott minden, mintha nem történt volna semmi. Ez nagyon jó, hiszen változás történt a cselekményben, de mégsem volt zavaró, vagy kizökkentő.

A történet alapja, hogy adott három teljesen különböző srác, de hősnőnk mind a háromban lát valamit, amitől "megdobban" a szíve. Birdie őrlődik, hogy mégis melyik (állítása szerint) nagyszerű fiút válassza, kihez próbáljon közelebb kerülni. Sajnos emiatt az elején nagyon azt éreztem, hogy mindegy ki az csak legyen végre valami pasi a képben, ami nem tette túl szimpatikussá. De nézzük el, ez a könyv lényege (vagy nem?). Szóval a mi feladatunk eldönteni, hogy a végén ki legyen az a szerencsés, akihez közelebb kerül hősnőnk.

A választásaink alapján megismerhetjük jobban a fiúkat is, név szerint Benit, Jakabot és Márkot, és az alapján, hogy melyikőjüket tartjuk szimpatikusabbnak, vagy jobban Birdie esetének úgy alakítjuk a döntéseinket. A könyv 288 oldalának köszönhetően aránylag gyorsan végig lehet szaladni a variációkon, és megtudhatjuk egyes választásaink milyen befejezést adnak Birdie estéjének. Mint a való életben itt is láthatjuk, hogy egyes döntéseinknek jobb, míg néhány döntésünknek rosszabb eredménye lesz. Csakhogy itt ha nem tetszik, akkor visszalapozunk és mást választunk, sajnos a valóságban ez nem lehetséges.

Összességében nem lett a kedvencem a regény, az ötlet nagyon tetszik, a szereplők valahogy nem tudtak megfogni, egyszeri olvasásra elment, egy könnyed kikapcsolódásnak. Gyorsan ment az olvasás, a cselekmény gyorsan pörgött. Azt hiszem a korosztály amelynek íródott értékelni, sőt azt mondom szeretni is fogja, de sajnos ez már nem az én könyvem.


2020. január 28., kedd

Katty Kay és Claire Shipman - Az önbizalom kódja lányoknak

A ​LÁNYOK BÁRMIT ELÉRHETNEK.
CSUPÁN ÖNBIZALOMRA VAN SZÜKSÉGÜK.
Előfordult már veled, hogy azt kívántad, bárcsak lenne bátorságod, hogy kipróbáld magad egy új sportban, vagy fellépj egy színdarabban, esetleg hogy létrehozz egy állatvédő klubot, amiről már régóta álmodozol? Lehet, hogy a te listádon egészen más vágyak szerepelnek. Ahhoz, hogy mindezt elérd, egyetlen dologra van szükséged, és ez az:
Önbizalom. Erőt ad, hogy megvalósítsd mindazt, amit akarsz.
A könyvben található rövid képregények, mókás listák, tesztek és igaz történetek abban segítenek, hogy megalkosd és használd a saját önbizalom-kódodat. Nemsokára olyan lány leszel, aki nem fél cselekedni, kockázatot vállalni és olyan nagy kalandokban részt venni, amiről korábban álmodozni sem mert volna.
A könyv két szerzője, KATTY KAY és CLAIRE SHIPMAN jó barátságban vannak, nyolc éve kezdtek el közösen könyveket írni. Katty a BBC News tudósítója. Claire, aki korábban tévériporter volt, most nyilvános beszédeket tart. Katty a férjével, négy gyerekével, két macskával és egy kutyával él, Claire a férjével, két gyerekével és sok-sok kutyával.

Író(k): Katty Kay és Claire Shipman
Eredeti cím: The Confidence Code for Girls
Cím: Az önbizalom kódja lányoknak
Kiadó: Menő Könyvek
Kiadás éve: 2019.
Oldalszám: 312.
Téma: Önsegítő, Pszichológia

Köszönöm a könyvet Menő Könyvek!
Az elején nem igazán keltette fel a könyv a figyelmemet, végül mégis úgy döntöttem, hogy elolvasom.

A borító eléggé figyelemfelkeltő, ha valaki ilyen témában keres olvasnivalót, ami igaz a fülszövegre is. Megtudhatjuk, hogy mire is számíthatunk, és mit nyújt a könyv, ami kifejezetten a fiatal lányoknak íródott.

Nem éreztem azt, hogy kifejezetten az én korosztályom a célközönsége a könyvnek, de mindenképpen adni akartam neki egy esélyt, hiszen nagyon jó ötletnek tartom, hogy tanító, támogató szándékkal is megjelennek könyvek.

Két írónő időt és energiát nem sajnálva alkotta meg Az önbizalom kódja lányoknak című művet, rengeteg emberrel beszéltek, nagyon sok kutatómunkát végeztek, és nem utolsó sorban saját és környezetük tapasztalatát adták át az olvasónak.

A könyv könnyen emészthető, gyorsan olvasható annak ellenére, hogy komoly témát boncolgat. Az elején elég sok feladatot kaptunk, amelyek segítségével állítólag növelni tudjuk az önbizalmunkat, ám a végére szinte eltűntek ezek, amit sajnáltam, annak ellenére, hogy nem mindegyik feladat tetszett. 25. oldalon, azt az instrukciót kapjuk, hogy 3 percig tartsuk a karunkat váll magasságban, oldalra nyújtva. Be kell vallanom a végére nem éreztem magam magabiztosnak, mert minden mást elnyomott a felkaromba szúró fájdalom. Nem mondom azt, hogy semmit nem ért, de engem személy szerint nem győzött meg, ennek ellenére jót nevettem magamon.

Fejezeteken keresztül egyre több történetet ismerünk meg, egyre több praktikát, taktikát sajátíthatunk el. Fokozatosan építhetjük fel az önbizalmunkat, a fejezetek egymásra épülnek, és utalnak egymásra. Így ismétlés a tudás anyja szerint vissza vissza térnek a már említett dolgok.

Őszintén szólva nem igazán tudok semmi mást elmondani a könyvről. Mint már említettem az ötlet nagyon jó és teljes mértékben támogatom az ilyen jellegű könyvek megírását, megjelenését. Ugyan nem az én korosztályom a célközönség, de egy olvasásra jó volt és bátran ajánlom a fiatalabb korosztálynak, akiknek szüksége van a lelki támogatásra, az iránymutatásra és arra, hogy kicsit növeljék az önbizalmukat.



2020. január 9., csütörtök

Nyáry Luca - Vigyázat, törékeny!

A ​boldogságon nincsen lejárati dátum?
Zsófi tizenhat éves, a legjobb barátja a fülhallgatója, az érzelmek kikészítik és fogalma sincsen hogyan tovább. Az anyja halála óta hibás puzzle darabként tengődik, élete egy véget nem érő lejtő. Zsófi retteg attól, hogy mi várja az alján, éppen ezért úgy dönt, hogy nem is akarja megtudni és helyette inkább az életből kivezető utat választja. Ehhez azonban még el kell intéznie valamit: meg akarja magyarázni a húgának, hogy miért teszi ezt. Zsófi összeszedi életének minden olyan eseményét, amely ehhez a naphoz vezetett; félrecsúszott estéket, kísértő emlékeket és kisiklott barátságokat. Vajon törvényszerű egy ekkora tragédia után az összeroppanás, vagy elcsíphetők azok a pillanatok, amikor még van választás? A keserédes és realisztikusan durva jelentekben bővelkedő regény ezekre is választ keres.
Nyáry Luca első könyve kendőzetlenül mutatja be a depresszió legkeményebb arcait is. A Vigyázat, törékeny! nem csupán egy tehetséges fiatal szerző regénye, hanem korrajz és látlelet is, a szereplőké és a kamasz lété egyaránt. Rólad – Neked.

Író: Nyáry Luca
Cím: Vigyázat, törékeny!
Kiadó: Menő Könyvek
Kiadás éve: 2019.
Oldalszám: 412.
Téma: Depresszió, Ifjúsági

Köszönöm a könyvet a Menő Könyveknek és Nyáry Lucának, amiért megírta ezt a nagyszerű regényt!
Félve kezdtem neki a könyvnek, hiszen nem egy egyszerű témát boncolgat, és nagyon jól tudtam, hogy lelkileg nagyon meg fog viselni ez a több, mint 400 oldal.

Még csak az első mondatot olvastam el, amikor megfogalmazódott bennem, hogy ez bizony egy nagyon erős kezdés, és hogy ezek után vajon mi jöhet még?

"Két dolog: meg akarok halni, és hazudtam neked."

Az erős kezdés után még erősebb folytatás következett. Nagyon érzékeny ember vagyok, de soha nem volt még olyan könyv, ami az első pár oldalával már a padlóra küldött és könnyeket csalt a szemembe, az mindig a végszónál következett be. Itt pedig a legelső szótól kezdve éreztem a gombócot a torkomban, és alig láttam a betűket a kitörni készülő könnyeimtől. Már az első rész elolvasása után (ami "csak" 6 oldal) annyi gondolat fogalmazódott meg bennem, hogy egy kisregényt lehetne belőle írni, csak éppen se eleje se vége nem lenne, mert rendszerezni már nem tudnám a gondolataimat. Belegondolva, ha 6 oldal ennyi érzelmet és gondolatot vált ki belőlem, akkor nehéz, elmélkedésekkel teli napokat és estéket fog hozni az egész regény elolvasása. 

Szerencsére nem kellett végig sírnom mind a 410 oldalt, az eleje és a vége között eltelt idő nem volt annyira megterhelő lelkileg, nem mondom azt hogy nem volt egy - egy rész aminél elfacsarodott a szívem, de összességében befogadható, sírást mellőző történetet kaptunk. 

A könyv maga egy levél, amit a főszereplő lány Zsófi írt a húgának, Jankának. Ebből következik, hogy a történetet E/1-ben írták, amitől még személyesebb, még közvetlenebb lett az egész. Zsófi szemén, gondolatain keresztül ismerjük meg az eseményeket, ami nem meglepő hiszen ki más tudná jobban elmondani, hogy mi történt mint az, aki "megélte"? 

Szóval Zsófi elmeséli húgának, hogy mi vezetett arra a nehéz döntésre, amit meghozott. Az elején kezdi, és nem hagy ki semmit, még azokat a részeket sem, amikre nem a legbüszkébb, azt szeretné ha Janka mindent tudna, megértené az okokat, a miértekre a választ. A legfontosabb pedig az, hogy megmutassa neki, hogy mit NE tegyen, azaz a saját példáján keresztül a jó irányba terelje. 

Ahogy haladunk a történetben látjuk a folyamatot, a változásokat, amik végbemennek a főszereplőben és a környezetében is. Ez nem egyszerű folyamat, rengeteg fájdalommal, bizonytalansággal, zavarodottsággal jár, és még nagyon sok minden mással is. Mint már említettem szerencsére soha nem kerültem még ilyen helyzetbe, de a könyv segítségével megérthettem egy aprót szeletét, elvégre teljes mértékben csak az érezheti, értheti, hogy mi zajlik le benne, aki ezt megéli. Bár a regényből kiderült, hogy gyakran ők maguk sem értik. 

Az írónőnek sikerült megfognia a stílusával, ahogy összeállít a történet, és valahogy tényleg olyan közel hozta az olvasóhoz ezt a témát amennyire csak lehetett. Nem egy egyszerű utat választott, nagy bátorság kellett hozzá, de örülök hogy megtette. 

Nagyon tanulságos, és mindenekelőtt lelkileg megterhelő, de mindenkinek ajánlom, mert egy hihetetlenül jól megírt regényről beszélhetünk. A könyv végén pedig minden szükséges elérhetőséget megkapunk ahhoz, hogy segítséget tudjunk kérni, ha mi magunk vagy a környezetünkben élőnek segítségre van szüksége.


2019. december 20., péntek

Connie Glynn - Hercegnő bevetésen

Lottie Pumpkin átlagos lány, aki hercegnő szeretne lenni. Ellie Wolf hercegnő, aki átlagos lány szeretne lenni.
Amikor a sors szeszélye folytán szobatársak lesznek a patinás Rosewood Hall magániskolában, szinte kínálja magát a lehetőség, és szerepet cserélnek. Közeli barátokként kezdik meg második évüket az intézményben, és a szerepüket is jól játsszák. Ám különös dolgok történnek az épületben. Tanulókat mérgeznek meg, és úgy tűnik, veszély fenyegeti őket Rosewood falai között.
Lottie és Ellie elhatározzák, hogy nyomára bukkannak a tettesnek. Ám lehet, hogy közelebb van a veszély, mint gondolják?
A Hercegnő bevetésen a nagy sikerű A beépített hercegnő folytatása.

Író: Connie Glynn
Eredeti cím: Princess in Practice
Cím: Hercegnő bevetésen
Kiadó: Menő Könyvek
Kiadás éve: 2019.
Sorozat: Rosewoodi Krónikák 2.
Oldalszám: 392.
Téma: Fantasy, Ifjúsági irodalom

Köszönöm a könyvet a Menő Könyveknek!
A sorozat első részét régebben olvastam, és ugyan nem rabolta el a szívemet, de azért mégiscsak érdekelt, hogy mégis hová halad a történet, és kíváncsi voltam, hogy vajon a második résznek sikerül-e meggyőznie arról, hogy igenis jó ez a történet, és érdemes folytatnom az olvasását.

A borító nagy kedvenc, a stílusa egy az egyben az első részé, itt ugyan egy női fej helyett egy egész alakot kapunk, de úgymond keresztüllátunk rajta, és egy várral, kastéllyal nézünk farkasszemet. Nagyon tetszik ez a megoldás, olyan kreatív, de mégis egyszerű.

A fülszöveg nem valami bőbeszédű, nem igazán tudunk meg belőle információkat, aminek egyrészt örülök, elvégre nem szeretem, ha a fülszöveg lelövi nekem a poénokat, és kb ennek elolvasásával gyakorlatilag ki tudom találni a könyv végét is. Szerencsére itt erről szó sem volt.

Az első rész végén maradtak elvarratlan szálak, így nem meglepő módon ezek váltak a második rész fő vonalává, és mindenki abban reménykedik, hogy az akkor megválaszolatlanul maradt kérdéseire kielégítő magyarázatot kap. Én sem voltam ezzel másképp, hiszen számos olyan rész, mozzanat volt, ahol úgy éreztem, hogy egy kicsit elvesztettem a fonalat, és nem teljesen értettem meg, hogy akkor most ki-kivel van, és hogy most akkor mi is történt. Sajnos be kell vallanom, hogy ez a regény is úgy zárul, hogy az olvasó kíváncsi maradjon, és az előző részekről is maradtak kérdőjelek.

A regény olvasása közben sem voltam a helyzet magaslatán, így elképzelhető, hogy elsiklottam bizonyos információk felett, és hát bevallom őszintén bizony nem sok részlet maradt meg a fejemben az előző részből, így gyakran azon kaptam magam, hogy nem értem miről is van szó. Természetesen azért próbáltam ráparancsolni magamra, hogy figyeljek és ne csak átrepüljek a sorok felett, de így is nehéz volt olvasni a szereplők érzelmeiben, és rájönni, hogy miért csináltak, vagy mondtak bizonyos dolgokat.

Lottien és Ellien még csak csak eligazodtam valamennyire, de Jamie teljes rejtély volt számomra, akárhogy próbáltam nem tudtam megérteni, és rájönni arra hogyan működik az agya. És hát hasonlóan éreztem még néhány szereplő iránt. A cselekmény szépen haladt a medrében, és nagyrészt megvolt az összefüggés közöttük, ám néha azt éreztem, hogy egy-egy rész nem igazán illett bele az adott szituációba.

Ahogy az első részben megszokhattuk rejtély rejtély hátán van, és gyakorlatilag e köré épül az egész történet. Van aki kitalálhatja mi fog történni, van aki nem. De az írónő igyekszik, hogy egy izgalmas, rejtélyes történetet tárjon elénk, ami fordulatokban gazdag. Néha sikerült ezeket megvalósítani, de bőven voltak számomra kevésbé izgalmas pillanatok is.

Ebben a részben is megjelenik a háttérben a szerelem, ragaszkodás. Nyilvánvaló tény, hogy bizonyos szereplőket gyengéd érzelmek kötnek össze, ám ezt nem nyomják az arcunkba, és nem kifejezetten egy romantikus regényt kapunk. Inkább csak a gondolatokból, elejtett mondatokból, és bizonyos személyek viselkedéséből szűrhetjük le.

Őszintén szólva a sorozat második része sem nyert meg magának, hasonló érzelmeim voltak, mint amikor az első részt olvastam. Akinek tetszett az első rész annak bizonyára a második is fog. Azoknak is jó választás lehet, akik szeretik a hercegnős, könnyed könyveket, amiket aránylag  gyorsan el lehet olvasni.


2019. június 17., hétfő

Hazudós - Novellák kegyes kis hantázásokról és ordas nagy hazugságokról

Tizenhárom szerző, tizenhárom remek írása arról, hogy milyen, amikor füllentünk, ferdítünk vagy épp hazudunk. Novellák, amelyek segítenek megérteni ki, miért nem mond igazat, vagy módosítja a valóságot, és azt is, hogy ennek milyen következményei lehetnek.
Akik a gyerekkori hantákat, kamaszkori lódításokat és a vaskos felnőtt átveréseket megfogalmazták:
Bencze Blanka
Dragomán György
Erdős Zsuzsanna
Háy János
Horányi Hanna Zelma
Jászberényi Sándor
Kalapos Éva Veronika
Karafiáth Orsolya
Király Anikó
Mészöly Ágnes
Nyáry Luca
Szabó T. Anna
Tóth Krisztina
Kiváló olvasmány nem csak kamaszoknak – és ez nem kamu!

Cím: Hazudós - Novellák kegyes kis hantázásokról és ordas nagy hazugságokról
Kiadó: Menő Könyvek
Kiadás éve: 2019.
Oldalszám: 296
Téma: Hazugság, Novellák

Köszönöm a könyvet a Menő Könyveknek! :) 
Az élete során az ember számtalanszor hazudik, valaki többet, valaki kevesebbet, de ha egy személy azt állítja ő soha nem tett ilyet az nem mond igazat. Kerülhetünk olyan helyzetekbe, szituációkba, amikor rákényszerülünk a füllentésre, vagy az igazság elferdítésére. És mellesleg nem mindig az őszinteség a legjobb. Persze az ember törekedjen arra, hogy mindig őszinte legyen, hiszen a hazugság nem szép dolog, és hatalmas pácba kerülhetünk miatta, ami senkinek nem hiányzik.

Egy őszinte embernek tartom magam, nem szeretek hazudni, de bizony előfordult, hogy rákényszerültem. Ezek kisebb hazugságok voltak csupán, mint például, akkor amikor az utcán rám akarnak sózni valamit, de nem akarok magyarázkodni, hogy miért nem veszek semmit, rendszeresen azt mondom, hogy bocsánat, de sietek, mert különben lekésem a buszom. Egyszerűen csak el akarom kerülni ezt a kényelmetlen szituációt, hiszen tudom, hogy ha megállok akkor egy jó darabig nem szabadulok egészen addig, amíg nem veszek pár haszontalan holmit.
Vagy ha valahova nagyon nem akarok elmenni, akkor kitalálok valami kifogást, de azért igyekszem elkerülni ezt is, de valaki nem fogadja el azt, hogy egyszerűen csak nincs kedvem a dologhoz, és ilyenkor elő kell venni ezt a kártyát.

A könyv fő témája a hazugság, és ennek különböző szintjei, formái. Ahogy a címben is látszik az apró kis füllentésektől a legnagyobb hazugságokig minden terítékre kerül ezekben a kis novellákban. Összességében nagyon jó kis történeteket válogattak össze, voltak viccesek, szomorúak, egyszerűbbek és összetettek is.

Az egyik kedvencem Kalapos Éva Veronika A lány kétszer című novellája, annyira aranyos volt. Két Hanna nevű lányról szól, akik közül az egyiknek tetszik egy fiú, de túl félénk, hogy lépjen, mert nem érzi azt, hogy bejönne a srácnak. Végül ír egy emailt, ám mivel a két lány neve megegyezik nem egyértelmű, hogy ki a feladó, Hanna pedig fél bevallani, hogy ő tette ezért hazudik. Egy apró hazugság, ami senkit nem bánt, senkinek nem árt, mégis hatalmas jelentőséggel bír, hiszen megváltoztathatja egy ember döntését. Persze mindenki tudja mi lesz a vége, de nekem nagyon tetszett. Valósághű, aranyos kis történet, és nagyon jól lett megírva.

Mindegyik novellának megvan a maga hangulata, a tanulsága, a mondanivalója. Az írók kitettek magukért, és nem volt két egyforma történet. Egyediek és érdekesek voltak. A könyv 296 oldal, de mivel novellákból áll, ezért az ember részenként olvashatja az egymástól elkülönülő történeteket.

Összességében nagyon tetszett az egész könyv. :)

Bátran ajánlom mindenkinek, aki szereti a novellákat, aki többféle műfajban, stílusban szeret olvasni. :)


2019. április 12., péntek

Top 10 Kedvenc Beépített hercegnő idézetem

Nemrég olvastam a Beépített hercegnő című könyvet, amit Connie Glynn írt, akit sokan ismerhetnek a Youtuberól Bár nem lett a kedvencem a regény, de voltak nagyon jó részek benne. Mostani bejegyzésemben pedig elhoztam tíz idézetet, amik közel kerültek a szívemhez. A könyvről írt értékelésemet ITT olvashatjátok. :)






"Vannak helyek ezen a világon, ahol könnyebben történnek bámulatos és hóbortos dolgok, mint máshol."

"Az autó mögött, amely idáig fuvarozta, egy lány állt - magas volt és sovány, rövidre nyírt, koromfekete haja volt, ütött-kopott fekete bőrdzseki és egy gitártok volt nála, melyet lazán átvetett a vállán. Nem hasonlított a többi diákra; volt valami benne, ami szenvedélyességről árulkodott - olyan volt, mint egy sötét, borongós viharfelhő. "

"- Ne hagyjátok kiaknázatlanul a bennetek rejlő lehetőségeket! Ez az iskola alig várja, hogy felfedezzétek, milyen kivételesek vagytok: használjátok ki bölcsen az itt töltendő időt, használjátok arra, hogy nyomot hagyjatok magatok után és, mindenek felett, soha ne adjátok fel, és soha ne mondjatok le egymásról sem!"

"- A megfelelő kérővel minden makrancos hölgy megszelídíthető, asszonyom."

"- Mindenki kap sütit. Kivéve Jamie-t. – Lola úgy mondta ki a nevét, mintha méreg lenne. – Neki nem jár, mert azt mondta, nem szereti az édességet.
– Ami szentségtörés – mondták kórusban az ikrek."

"- Tíz fontba fogadok veled, hogy valaki bele fog esni a medencébe - mondta Lottie.
Jamie továbbra is merev arccal meredt a vízre, és a fogát csikorgatta, miközben az orrán keresztül forró levegőt fújt ki.
- Húsz font, ha belelököm valamelyiket."

"A szíve összevissza zakatolt. Biztos volt benne, hogy a kis titka nem fog gondot okozni. Hiszen mi lehet a legrosszabb, ami történhet?"

"- És mit tanít ez a történet? - kérdezte.
- Hát... - Lottie leszegezte a pillantását, és zavarba jött a választól. - Azt mutatja, hogy a hűségben erő lakozik."

"A világ néha nagyon hangos tud lenni, és az emberek, miközben igyekeznek a saját hangjukat hallatni, végül némaságra ítélhetnek olyanokat, akiknek tényleg szükségük lenne arra, hogy beszéljenek."

"Jamie arca egy pillanatra kifejezéstelenné vált, mintha az egész addigi életét megkérdőjelezné, majd elnevette magát. Szívből és őszintén nevetett; hangja felmelegítette a lányt, és Lottie rájött, hogy most először látja nevetni."


2019. március 31., vasárnap

Connie Glynn - Beépített hercegnő

Lottie Pumpkin egy átlagos lány, akinek minden vágya, hogy hercegnő lehessen – jelenleg ösztöndíjjal tanul a Rosewood Hall nevű előkelő bentlakásos iskolában. Ellie Wolf egy hercegnő, aki másra sem vágyik, minthogy átlagos lehessen – ő azért jár Rosewood Hallba, hogy elodázhassa királyi kötelességeit, melyek Maradova trónörököseként várnak rá. Amikor a sors szeszélye folytán szobatársak lesznek, szinte kínálja magát a lehetőség és személyiséget cserélnek – ám valaki tudja a titkukat, és Rosewoodban többé semmi sem az, aminek látszik…
A Nooderellaként is ismert Connie Glynn Youtube-sztár ezúttal regényíróként debütál – a Beépített hercegnő a Rosewood-krónikák című sorozatának első darabja. Merülj alá Lottie, Ellie, valamint a rejtélyes és mágikus Rosewood Hall világában!

Író: Connie Glynn
Eredeti cím: Undercover Princess
Cím: Beépített hercegnő
Kiadó: Menő Könyvek
Kiadás éve: 2018.
Oldalszám: 384
Sorozat: Rosewoodi Krónikák 1.
Téma: Ifjúsági

Köszönöm a könyvet a Menő Könyveknek!
Az első ami megfogott a könyvben az természetesen a borító volt. Egyszerűen imádom, mást nem is tudok mondani. Kellemes érzés ránézni, és az embernek rögtön az az érzése támad, hogy neki kell ez a regény, hát ezzel én sem voltam másként.

A könyvet egy Youtube-sztár írta, Connie Glynn, akiről őszintén szólva soha az életben nem hallottam, ami valószínűleg azért lehet, mert nagyon kevés külföldi vloggert követek, de rákerestem a csatornájára és ahogy láttam elég változatos, nem csak könyves videói vannak, hanem énekes, vicces és a legkülönbözőbb témákkal foglalkozik, de azért jó sokszor megjelenik a Disney is. :D De térjünk vissza a könyvre.

A fülszöveg alapján a könyv kész klisétenger, elvégre számtalan feldolgozásban láthattuk/olvashattuk már azt, hogy két teljesen különböző társadalmi rétegből származó személy helyet cserél és egymás életét éli egy darabig. Azért bíztam benne, hogy valami kis csavart sikerül beépítenie a történetbe az írónőnek, különben számomra nem lesz valami nagy durranás ez a regény.

Történetünk a Rosewood Hall nevű bentlakásos iskolában játszódik, ahol is főszereplőink tanulnak, és persze itt is ismerkednek össze, ugyanis Lottie és Ellie szobatársak lesznek. (Csak nekem jutott eszedbe rögtön A két Lotti című regény?) Mint már említettem a két lány a társadalmi rangokat figyelembe véve nem is állhatna távolabb egymástól, de persze ez nem akadályozza meg őket abban, hogy jó barátnők legyenek.

Mint ahogy az a fülszövegből kiderül Ellie egy hercegnő, akinek minden vágya, hogy az uralkodással járó felelősségtől megszabadulhasson. Egy igazi lázadó, aki hatalmas fejtörést okoz a szüleinek.
Lotti egy átlagos lány, akinek életcélja bekerülni a Rosewood Hall-ba, és ezért mindent meg is tesz, és nagyon boldog, amikor megkapja az értesítőt, hogy immáron az iskola tanulója. Személyiségileg a fent említett lány ellentéte, csendes, nyugodt és soha nem keveredik bajba.

El tudjuk képzelni mi történik, amikor ők ketten barátokká válnak, természetesen, ahogy az lenni szokott Lottit "megfertőzi" Ellie féktelensége és belerángatja néhány olyan szituációba, amit normál esetben eszébe nem jutna megtenni. Persze az esetek többségében semmi életveszélyes dolgot nem tesznek, de még ennek ellenére is sok kalamajkával kell megküzdeniük.

Számomra kicsit furcsa volt a lányok kapcsolata, jó barátokká váltak, viszont néhány megnyilvánulás, gondolat olvasása közben úgy éreztem, mintha ez kicsit több lenne. és Lotti kicsit többet is érezne, de lehet már csak én gondolom túl, de nekem teljesen ez jött le néha.

A történet kicsit nehezen indul be, de aztán kicsit felpörögnek az események. Jobban megismerjük a szereplőinket, és a háttérinformációkat is. A fő mozgatórugó az, hogy vajon ki lehet az a személy, aki a hercegnő életére tör. Gyakorlatilag az egész könyv e köré épül, hogy a lányok felleljék őt, és megakadályozzák, hogy valami borzalmas dolgot tegyen, persze eközben élik a mindennapjaikat az iskolában.

Voltak igazán izgalmas részek, de összességében nem volt olyan nagy durranás a könyv. Nem mondom, hogy rossz volt, egynek elment, kicsit kikapcsolt, és okozott kellemes pillanatokat. Tehát, ha valaki egy kis könnyed kikapcsolódásra vágyik, és szereti a hercegnős történeteket annak jó választás lehet. Na és persze ne felejtsük el, hogy a borító még mindig a legjobb az egész könyvben. *-*


2018. november 10., szombat

Dagmar Hossfeld: Az ​élet, a szerelem meg miegymás

„Tizenöt éves vagyok. Egészen pontosan egy másodperce. A szívem majd kiugrik a helyéről. Úgy érzem magam, mint mindig. Pontosan ugyanúgy. De hát ez nem lehet! Valami biztosan nem ugyanolyan! Végtére is tizenöt évig dolgoztam azon, hogy tizenöt legyek. Különösen az utolsó év volt nagyon kemény. Tizennégy évesen még gyerek vagy. Legalábbis úgy kezelnek. De tizenöt évesen már majdnem felnőtt vagy. Tehát KELL, hogy legyen valami különbség. A naptárban ott áll feketén-fehéren: ma van április 30-a, a születésnapom. Mától egy teljes évem van, hogy kiderítsem mi a különbség – már ha van egyáltalán.”

Író: Dagmar Hossfeld
Eredeti cím: Mein Leben, die Liebe und der ganze Rest
Cím: Az élet, a szerelem meg miegymás
Kiadó: Menő Könyvek
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 280.
Sorozat: Bori 1.
Téma: Ifjúsági

Köszönöm a könyvet a Menő Könyveknek!
Hát nem is tudom mit mondjak erről a könyvről. Nem egy műalkotás, de nem is mondanám azt, hogy rossz volt. Átlagos. Ezzel a szóval tudnám leginkább jellemezni a szereplőket, a cselekményt, és az egész regényt.

Főszereplőnk Bori, egy átlagos középiskolás lány, az ő életével ismerkedhetünk meg a könyv által. Összességében semmi extra dolog nem történik vele. Ha megkérdeznénk egy mai tizenöt éves diákot, valószínűleg izgalmasabb lenne, az amit elmond magáról és az életéről. Bár attól függ ki a megkérdezett illető.

Bori úgy gondolja az élete megváltozik attól, hogy immár tizenöt lett, valami misztikus életkornak gondolja ezt, hiszen már nem gyerek többé. Nem tudom ki hogy van vele, de én a tizennyolcat tartottam ilyennek, mármint törvényileg innentől számítunk nagykorúnak, és ennek hatására úgymond tényleg megváltoznak dolgok. Szavazhatsz, legálisan fogyaszthatsz/vásárolhatsz alkoholt, cigarettát stb. Tehát nem tudom mit várt főhősünk ettől, én nem vettem észre semmilyen nagy változást, ahogy olvastam a könyvet.

Hősnőnk a barátaival együtt nyugisan élik a mindennapjaikat. Barátjával Fülöppel is minden rendben van, de azért mégiscsak kell valaminek történnie! A kis társaság elhatározza, hogy márpedig szükségük van egy olyan bulira ahol nincsenek ott a szülők, szabadon azt csinálhatnak, amihez kedvük van, és nem kell feszélyezve érezniük magukat, hogy ugyan a felnőttek közül ki mit hall a másik szobából. Tehát megszületett a terv, már csak kivitelezni kell valahogyan. Ezek után a fő cselekmények e köré épülnek, ezzel van mindenki elfoglalva. Oldalakon keresztül olvashatjuk a szervezés mozzanatait, ugyan néha elkanyarodunk ettől a témától, de ezek a részek sem annyira izgalmasak.

Azért nem kell aggódni, a történet vége felé kapunk egy kis csavart, ami gerjeszt egy kis konfliktust, de ahhoz képest az is pikk pakk megoldódik, nem kell sokat agyalnunk rajta, de elmondhatjuk, hogy azért mégis történt valami "szokatlan". Ugyan Anna és a barátja Lukács is hozzájárul, hogy ne legyen annyira egyhangú a történet, de inkább idegesítőek voltak, mintsem érdekesek. Konfliktust gerjesztettek, de inkább csak bunkózás és hiszti volt az egész.

Összességében egy egyszerű kis könyv, átlagos, mindennapi eseményekkel. Ha valaki egy kis kikapcsolódásra vágyik, és nincs kedve egy bonyolult kilencven szálas melodrámához, annak ez a regény tökéletes választás lehet. Illetve a fiatalabbak is bátran kézbe vehetik, sőt, hiszen hozzájuk talán közelebb áll ez a történet, mit hozzám.


2018. november 9., péntek

Holly Bourne - Normális vagyok?

Evie egyetlen dolgot akar: normálisnak lenni. Elkezdte az új gimit, ahol senki nem úgy ismeri, mint „a lány, aki becsavarodott”. Bulizni jár és barátokat szerez. Már csak egy tételt kell kipipálnia a listáján, és úgy tűnik, az első randival ez is összejön. De a kapcsolatok bonyolultak – főleg a fiúkkal. Bármelyik lányt képesek az őrületbe kergetni. És ha Evie nem tudja elmondani az igazságot új barátainak, Ambernek és Lottie-nak magáról, hogy birkózzon meg a szerelemmel?

Ha szereted a vicces, szókimondó girl power-könyveket, ez a neked való sorozat!

Író: Holly Bourne
Cím: Normális vagyok?
Eredeti cím: Am I Normal Yet?
Kiadó: Menő Könyvek
Kiadás éve: 2018.
Sorozat: Spinster Club 1.
Téma: Young Adult, Mentális betegség

Köszönöm a könyvet a Menő Könyveknek!
A cím kíváncsivá tett. Normális vagyok? Viccesen azonnal rávágtam, hogy nem és nevettem magamon egy jót. Nem igazán vettem komolyan ezt a kérdést, hiszen akkor még bele sem gondoltam, hogy miről szólhat a történet. Megnéztem a borítót is, egy rózsaszín, sárga borzalom, elképzelni sem tudtam, hogy mi várhat rám, ha tippelnem kellett volna, azt válaszoltam volna, hogy biztos valami nyálas, giccses, szappanoperára hasonlító maszlag. Te jó ég, hogy mekkorát tévedtem.
A fent leírtakból egy szó sem igaz, sőt az ellentéte. A furcsa borító egy komoly témát rejt, egy betegséget, ami minden csak nem vicces, vagy nyálas.

A könyv szomorú és elkeserítő, rossz belegondolni, hogy tényleg vannak olyan emberek, akik ezzel a betegséggel, vagy hasonlóval küzdenek, és leírva látva ezeket a gondolatokat olyan valóságossá válnak. Tudtam, hogy van ilyen, de nem foglalkoztatott különösképpen, ahogy az emberek többségét sem, ugyanis amíg nem vagyunk hasonló helyzetben, vagy valaki aki közel áll hozzánk, szeretünk nem tudomást venni az ilyen dolgokról, mert amiről nem tudunk az nincs is.

Volt egy nagy igazság abban, amit olvastam, hiszen tapasztalatból tudom, hogy vannak, akik egy betegség mögé bújnak, hogy bizonyos dolgok alól mentesüljenek. Ez csúnya dolog, és nem is értem. Csak kicsit erőltesse meg magát az illető és meg tudja oldani azokat a helyzeteket, amiket most elhárít mondván, hogy azért vagyok ilyen, azért nem tudom megcsinálni, mert beteg vagyok. Nem, te nem beteg vagy, hanem lusta. Mondhatjátok, hogy miért ítélkezem, amikor honnan tudhatnám, hogy miről  beszélek, amikor nem is vagyok orvos. Igazatok van, nem tudhatom, hogy az illető tényleg beteg-e, de azért az szerintem árulkodó, hogy évekig képes volt megcsinálni azokat a bizonyos dolgokat, aztán hirtelen egyik napról a másikra már képtelen volt rá, úgy hogy semmi változás nem történt az életében, ami esetleg kiválthatta volna. Ez számomra hihetetlen. De itt, ebben a regényben a betegség kézzelfogható, valós és létező példákon látjuk, miként hat ez a hősnő és a környezete életére.

Az elején nem tetszett annyira a könyv, de a leírások és Evie gondolatai kifejezetten megérintettek. Kicsit furcsálltam, hogy az írónő, ezt az utat választotta ennek a betegségnek a megismertetésére, talán azt gondolta, ha ilyen köntösbe bújtatja a mondanivalóját akkor nem vágja arcon az olvasót. Azt kell mondanom, hogy ha tényleg ez volt a szándéka, nem jött be, ugyanis engem teljesen letaglózott, csak kicsit húztam a számat ezen a körítésen, véleményem szerint annyira nem illett ehhez a komoly témához, egy ilyen komolytalan "történet".

Főhősünk Evie, aki OCD-ben  (Obszesszív-kompulzív zavar, kényszerbetegség) szenved. A könyvben ez úgy nyilvánul meg, hogy fél a bacilusoktól, és úgy érzi, hogy meghalhat miattuk, ezért nagyon (túlságosan) figyel a higiéniára, olyannyira, hogy nem tudja élni a mindennapjait. A könyv, akkor csatlakozik be az életébe, amikor javulófélben van. Minden erejét arra fordítja, hogy normális lehessen, olyan mint mindenki más. Sarah a terapeutája támogatja ebben, csökkenti a gyógyszeradagját, és tanácsokkal látja el. Evie tehát elkezd iskolába járni, ahol barátokat szerez, és a szerelem is fel-fel üti a fejét. Az esetek többségében nagyon zavartak ezek a "szerelmi" jelenetek, annyira ellentétes érzéseket váltottak ki bennem, és egyáltalán nem illettek a történet komoly vonalához. Természetesen megértem, hogy az írónő próbálta enyhíteni a betegség által kiváltott érzelmeket, és kicsit jobban emészthetővé tenni, de talán egy kicsit túlzásba esett.

A másik téma, amit boncolgat a könyv az a feminizmus. Ezen a szálon a lányok, Evie, Amber és Lotti megalapítják a Spinster Klubbot és üléseket tartanak, ahol olyan témákat vetnek fel, amelyek közvetlenül érintik a nőket, bár gyakran a pasik is terítékre kerülnek.

Evie megismeri az élet egy új oldalát, és azt kell mondanom, hogy mi olvasók is egy teljesen új világot ismerünk meg a könyv által. Hogy tanulságos volt-e a regény? Mindenképpen! Oli példáján láthattuk, hogy Evie rádöbben, hogy nincs egyedül a betegséggel, mások is küzdenek hasonló dolgokkal.  Amber, Lotti és Jane is megmutatta, hogy van igaz barátság, és hogy nem mindenki ítélkezik és fordít hátat, ha kiderül egy barátról, hogy mentális problémákkal küzd.

Összességében elmondhatom, hogy soha nem olvastam még ilyen könyvet, örültem neki, hogy az írónő egy komoly témát választott, viszont ahogy már párszor említettem a köré épített történet hagy egy kis kivetnivalót maga után. Mindenkinek ajánlom, hiszen segít más szemszögből nézni a világot, talán jobban tudjuk értékelni azt, hogy egészségesek vagyunk.


2018. október 10., szerda

Scarlett Curtis: Egy feminista nem jár rózsaszínben - és egyéb hazugságok

Ez a könyv kell neked. Vicces, erőteljes és személyes történetek nőktől nőknek arról, hogy mit is jelent számukra az F betűs szó.
Minden nőnek saját története van. Ha így egyszerre, egy könyvben olvasod őket, az megváltoztathatja az életedet.

„Briliáns, izgalmas, őszinte és valóságos. Ezek az írások megvilágítják az utat a jövő nemzedékek női vezetői előtt.” – Reese Witherspoon




Szerkesztette: Scarlett Curtis
Cím: Egy feminista nem jár rózsaszínben - és egyéb hazugságok
Kiadó: Menő Könyvek
Kiadás éve: 2018.
Oldalszám: 480
Téma: Feminizmus

Köszönöm a könyvet a Menő Könyveknek és minden szerzőnek, aki részt vett abban, hogy ez a mű megszülethessen!
A Menő Könyvek, a WMN és az Unicef elindítottak egy kampányt, amelynek célja a feminizmus minél szélesebb körben való megismertetése. A könyvben magyar és külföldi szerzők beszélnek a feminizmussal való kapcsolatukról.

Érdekes, és elgondolkodtató volt olvasni, hogy mások, hogyan vélekednek a feminizmusról, hogyan alakult ki bennük az érzés, hogy feministák legyenek. Én magam nem igen gondolkodtam ezen a témán, vagy legalábbis nem tudtam, hogy bizonyos gondolataim nagyon is összefüggenek ezzel a szemléletmóddal. Ahogy olvastam ezeknek a nőknek a tapasztalatait, gondolatait kicsit átértékelődött bennem egy két dolog, és elkezdtem agyalni azokon, amiket olvastam.

Ez a könyv nem csak nőkről, és nőknek szól, ugyanannyira a férfiakról, és férfiaknak is. Ahogy olvastam a sorokat egyre több helyen bukkantak fel a férfiakat érintő gondolatok is, ebből is tökéletesen látszik, hogy a feminizmus nem azt jelenti, hogy minden csak a nőkről szól, hanem arról, hogy mindenki egyenlő legyen nemtől, kortól, bőrszíntől, indentitástól, származástól függetlenül. Napestig sorolhatnám, hogy mi minden alapján lehet diszkriminálni egy embert, a lényeg az, hogy a cél a teljes egyenlőség.

Némelyik írás szomorú, némelyik vicces, van ami motivál, van ami reményt kelt, van amelyik tanácsot ad a közös bennük, hogy mindegyik szókimondó, és őszinte, átgondolt és szépen megfogalmazott.
Különböző korú, foglalkozású, és nemzetiségű hölgyek gondolatait olvashatjuk, de mind egyetértenek abban, hogy szükség van a változásra. Mindenkinek mást jelent a feminizmus, mindenki másképp talált rá erre az útra, de a céljuk közös, egy olyan jövőt szeretnének amelyben nincs jelen a szexizmus, a diszkrimináció, nincs elnyomás, csak egyenlőség.

Van aki saját tapasztalatát meséli el, mások a feminizmus történelmét tárják elénk, hogy jobban megérthessük azt, hogy honnan hová jutott el ez a mozgalom, és hogy a nők és a férfiak mennyi mindent tettek azért, hogy ma ilyen világban élhessünk. Hihetetlen, hogy mennyi mindent elértek, és mennyivel másabb a mai világ, mint az amelyben 100-200 évvel ezelőtt a nőknek és férfiaknak élniük kellett. Számos híres, történelmi nőalakot említenek meg, akiknek a feminizmus kialakulásában nagy szerepük volt.

Keira Knightley írásának egy része közelebb került a szívemhez, annak ellenére, hogy eléggé szókimondó (ami nem meglepő, hiszen az egész könyvre ez jellemző) és nagyon részletes. A lányának címezte ezt a kis irományt, és olyan szép gondolatokat fogalmazott meg, szinte éreztem, azt a szeretetet és ragaszkodást, amit érez iránta.

" A Te életed az Én életem. Szükséged van rám. Itt vagyok. "

Olyan őszinteséggel és nyíltsággal beszél a szülésről, hogy egy kicsit lesokkolódtam. A környezetemben soha senkit nem hallottam még így nyilatkozni erről a természetes és mindennapos dologról. Persze szóba kerül a téma bizonyos esetekben, de ilyen részletekbe menően senki nem vázolta fel a helyzetet. Kicsit furcsa és szokatlan volt ezeket a sorokat olvasni, de egyáltalán nem rossz, hiszen összességében nagyon is szívhez szóló, kicsit szomorú és realisztikus.

"Veled akarok lenni egy barlangban. Egy sötét, mély, csendes barlangban. A testemmel akarlak óvni. Sírok. Nem akarom, hogy az apád elmenjen. Őt is elveszthetem. Nem akarom, hogy az anyám elmenjen. Azt akarom, hogy segítsen. Egy nap Ti mind eltűnhettek örökre. Meghalnék érted. Ölnék érted. Az enyém vagy, és én a tiéd vagyok. "

Persze voltak dolgok, amiket kihagytam volna, mert szerintem nem feltétlen kellett volna megemlíteni, de ha ő úgy érezte jónak, akkor szíve joga, hogy megteszi-e vagy sem. (Megtette.)

Számos tudományosan alátámasztott gondolatot is olvashattunk. Kutatásokat végeztek az írók majd következtetéseket vontak le belőle, mások statisztikai adatokkal igazolták, azt amiről éppen beszéltek. Látszik, hogy mennyi energiát fektettek abba, hogy ez a könyv létrejöhessen, és meg kell mondjam tökéletes munkát végeztek.

Legyél akár nő vagy férfi mindenképpen ajánlom ezt a könyvet, hiszen sokféle nézőpontból megismerheted a feminizmust, és azt, hogy igenis fontos, hogy minden ember egyenlő lehessen. Hagyd, hogy ezek a nagyszerű szerzők megoszthassák veled a történetüket, hidd el nem fogod megbánni. 

" Én nem vagyok a gyengébbik nem. Te sem vagy a gyengébbik nem. Mi nem vagyunk a gyengébbik nem."


2018. augusztus 12., vasárnap

Kasie West - A távolság relatív

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A ​tizenhét éves Caymen Meyers úgy tanulmányozza a gazdag embereket, akár egy tudományos kísérletben, és sok évi megfigyelés után biztos benne, hogy csak egy dologra jók: pénzt költeni olyan felesleges holmikra, mint az anyukája boltjában árult porcelánbabák.
Így amikor Xander Spence besétál a boltba, hogy a nagymamájának vegyen egy babát, elég egy pillantás, hogy Caymen megállapítsa, a fiú eszméletlenül gazdag. Bár a fiú vonzó, és ő az első, aki tényleg felkelti a lány figyelmét, Caymen elég okos ahhoz, hogy tudja, nincs esélye a fiúnál. Hiszen ha mást nem is tanult az anyukája intelmeiből, azt igen, hogy a gazdag emberek figyelmét nehéz felkelteni. Ám Xander ezentúl gyakran megjelenik az üzletben, dacára a lány erőfeszítéseinek, hogy elriassza. Caymen pedig, legnagyobb rémületére, élvezni kezdi a fiú táraságát.
Tudja, hogy az anyukája nem jöhet rá a dologra – nem fogadná el. Jobban szeretné, ha Caymen a helyi, csóró rockerfiúval lógna. Amikor Xander odafigyelése és kedvessége már éppen meggyőzné a lányt, hogy a gazdagság nem jellemhiba, ráébred, hogy a pénz sokkal nagyobb szerepet játszik a kapcsolatukban, mint gondolta volna. És hogy Xander nem az egyetlen, akiért aggódnia kell.

Író: Kasie West
Eredeti cím: The Distance Between Us
Cím: A távolság relatív
Kiadó: Menő Könyvek
Kiadás éve: 2018.
Oldalszám: 304.
Téma: Young Adult, Romantikus

Köszönöm a könyvet a Menő Könyveknek! :) 
Nagyon tetszett az írónő előző könyve, ezért nem is volt számomra kérdés, hogy a most megjelenő regényt elolvassam-e. Szerencsére most sem kellett csalódnom. Persze nem kell egy világmegváltó történetre számítani, hiszen ez a könyv, egy könnyed, gondolkodást nem igénylő alkotás. A szereplők és a cselekmény hétköznapi, nem történik semmi rendkívüli mégis egy jó szórakozást nyújt az olvasónak.

A borító aranyosra sikeredett, és már ez is jelzi, hogy bizony egy romantikus könyvvel van dolgunk, hiszen egy pár lábát látjuk. Egyszerű, és ugyan nem ez lesz az első regény, amit egy könyvesboltban kiszúr az ember, de azért, azt sem mondhatjuk, hogy unalmas lenne.

A cím is nagyon megtetszett, hiszen szerintem nagyon igaz, hiszen a távolság valóban relatív, és az sem mindegy, hogy miben és hogyan értelmezzük ezt. Jelen esetben nem kilométerekről beszélünk, hanem társadalmi távolságról, hiszen hősünk gazdag viszont hősnőnket nem veti fel a pénz, ebből adódóan van egy bizonyos szakadék közöttük. Ez a koncepció nem ismeretlen ebben a műfajban, előszeretettel alkalmazzák, hiszen már az elején megadja a problémát, és nem kell újabb ötlettel előállnia az írónak.

Főhőseink Caymen, akinek szerintem szokatlan neve van, ugyanis én még könyvben nem láttam, és Xander, akik két külön társadalmi rétegből származnak, mégis keresztezik egymás útját. Az elején, ahogy lenni szokott nem szimpatizálnak egymással, ám ez hamar megváltozik. Szépen lassan egyre több időt töltenek egymással, majd egyre jobban összemelegednek. Xandernek ebben nagy szerepe van, ugyanis ő a kezdeményező fél, szimpatikus volt a viselkedése, és az ötletei is. Nagyon szerettem kettőjük jeleneteit olvasni. Caymennek elég egyedi humora van, ami nekem kifejezetten tetszett.

Természetesen a társadalmi különbségen kívül számtalan tényező van, ami hátráltatja kapcsolatuk kibontakozását. A lány anyukája saját tapasztalata alapján ellenzi, azt hogy Caymen közelebbi kapcsolatba kerüljön a fiúval, és ahogy az lenni szokott egy harmadik, majd egy negyedik személy is felbukkan a kapcsolatban, amiből szintén kialakul egy kis feszültség.

Összességében nekem tetszett a könyv, ami nem meglepő, ugyanis szeretem az ilyen limonádé történeteket, ahol szinte semmi sem történik, de mégis alakul valami. Meg hát romantikus regényről beszélünk, ami happy enddel végződik, ezzel már szinte meg lehet venni, főleg, ha fáradt vagyok, vagy éppen nincs kedvem semmi komolyabb hangvételű könyvhöz.

Mindenkinek ajánlom, aki szereti a romantikus regényeket, és egy könnyed történetet szeretne olvasni.


2018. augusztus 8., szerda

Sarra Manning - Londonban bármi megtörténhet

A tizenhét éves Sunny kapcsolata elég furcsán ér véget: kap egy képet a mobiljára, amin a barátja egy másik lánnyal csókolózik. Más ilyenkor talán összeomlana, de Sunny más megoldást választ. Ami ezután következik, az egy tizenkét órás őrült hajsza robogóval London körül, ami este 8-kor indul a Crystal Palace-nél (olyan messze a civilizációtól, hogy még a metró sem jár arra), át Camdenen, Shoreditch-en, a Sohón, Kensigtonon, Notting Hillen… és reggel 8-kor ér véget az Alexandra-palotánál.




Író: Sarra Manning
Eredeti cím: London Belongs to Us
Cím: Londonban bármi megtörténhet
Kiadó: Menő Könyvek
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 292.
Téma: Romantikus, London, Young Adult

Köszönöm a könyvet a Menő Könyveknek! 
Életem egyik nagy célja, hogy eljussak Angliába, ezért előnyben részesítem az ehhez kapcsolódó tárgyakat, dolgokat. Ennek köszönhetően nem is kellett gondolkodnom, hogy elolvasom-e a könyvet, vagy sem. A fülszöveg alapján a történet okésnak tűnt, egy könnyed nyári olvasmány, romantikus, és a helyszín London. Ilyen meleg időkben (amikor, ezt a bejegyzést írom éppen szakad az eső, de ez már részletkérdés) jólesik az embernek, ha olyan regényt olvashat, ami nem igényel nagy odafigyelést, és ez a történet pontosan ilyen.

A borító szép, nekem nagyon tetszik, bár a motorozó emberek szerintem kissé furcsák, lehet jobb lett volna, ha lehagyják őket, bár nagyon szorosan kapcsolódik a cselekményhez, így valahol megbarátkozom velük. A borítón nagyon sok Londonhoz kapcsolódó motívum megjelenik. Például a London Eye, a Big Ben, a Tower Bridge, az ikonikus telefonfülke, a zászló, a bélyeg stb. Tehát összességében elmondhatom, hogy nagyon elnyerte a tetszésemet és szívesen nézegetem.

Miután megérkezett a könyv, nem teketóriáztam sokáig neki is kezdtem, és bizony az első pár fejezet után rá kellett jönnöm, hogy bizony nem azt kaptam, amire számítottam, viszont ez nem baj, hiszen az már egy jó pont, ha az olvasót sikerül meglepnie az írónak. (Persze csak akkor, ha jó értelemben történik ez.) A fülszöveg alapján egy egyszerű, a nyilvánvalóak kivételével bonyodalommentes történetet képzeltem el, ám az írónő beleszőtte a fiatalok közötti kapcsolatokat, a homoszexualitást, az igaz barátságot, a pletykát. Egyszóval igazán sokrétű kis regényt kaptam.

A történetünk egy lányról szól, Sunnyról, aki élik átlagos életét, telnek a mindennapjai a megszokott mederben. Iskolába jár, a barátaival vagy a pasijával lóg, egyszóval nem igazán nevezhető kalandosnak az élete, ami természetesen nem baj, ám egy kép hatására minden megváltozik. Az addig rendes és kalandkerülő lány egy pillanat alatt egy robogó hátsó ülésén találja magát, és összevissza száguldozik London különböző részein.

A regény egy levéllel kezdődik, amit hősnőnk anyukája írt a lányának, ebből már szerintem sok minden kiderül. Először is, hogy az anyuka félti a lányát, és nem bízik benne teljesen, másodszor pedig az, hogy sokat fogunk nevetni olvasás közben.

Nagyon tetszett, hogy minden helyszínváltásnál kaptunk egy kis bevezetőt, információt arról a városrészről, helyszínről ahol éppen járunk. Úgy érzem így kicsit kézzelfoghatóbbá és könnyebben elképzelhetővé váltak.

A fő vonal természetesen Sunny utazása, és az, hogy minden helyen történik vele valami, aminek hatására egy icipicit másképp kezdi látni önmagát, és a kapcsolatát a barátjával (vagy inkább exbarátjával?). Hősnőnk nagy változásokon megy keresztül, ami nekem tetszett, láthattuk a fejlődését, hogy miből mi lett egy este leforgása alatt. Ebből is látszik, hogy nem kell sok ahhoz, hogy megváltozzon valaki gondolkodásmódja, és azért szerencsére pozitív irányba történt ezt az elmozdulás.

A másik pozitívum az, hogy az írónő megmutatja a barátság erejét, hogy ha bajban van egy barát segítünk, és kiállunk mellette, és ha nem is értünk vele teljesen egyet támogatjuk, valamint, ha össze is zördülünk, a végén egymás segítségére sietünk, és mintha semmi nem történt volna megy minden tovább a saját medrében.

Mark az a bizonyos barát, aki megcsalta hősnőnket egy görény, a legundorítóbb fajtából (ugyan nem szeretném megbántani az állatkát, de nem jutott jobb szó eszembe). Rögtön megutáltam a srácot, és ahogy haladtunk előre a történetben az ellenszenvem folyamatosan növekedett. Gerinctelenségnek, és undorítónak tartom, azt amit csinált, és sajnos tudom, hogy ilyen nem csak a könyvekben létezik. Viszont annak örülök, hogy a végére hoppon maradt, megérdemelte.

Ha szereted Londont, és a könnyed, nyárias történeteket, akkor neked való ez a könyv.