Üdvözlünk a Cseresznyevirág Könyvesboltban, a könyvrajongók menedékében, amely csak cseresznyevirágzáskor jelenik meg. Amikor kipattannak a finom szirmok, oltalomra találnak a búslakodók, a múlt miatt szenvedők. A boltban a titokzatos fiatal tulajdonos, Sakura, és bölcs kalikó macskája, Kobako várja azokat, akiknek törődésre van szükségük, akik gyógyulni szeretnének.
E könyv négy évszak történetét mondja el: mind a négy látogató egy-egy könyvet tart a kezében, amelyek hidat vernek múlt és jelen között, amelyek által el tudnak jutni a megértéshez, az elfogadáshoz. A könyvesbolt békebeli berendezését frissen főtt kávé illata lengi be. Sakura és Kobako a történetek erejével segít látogatóinak, hogy szembenézzenek a bánatukkal, és újult reményekkel léphessenek tovább.
Takuya Asakura 'This Mystery is Amazing!' díjjal kitüntetett író-műfordító. Yokkakan no Kiseki (A négy napig tartó csoda) című műve 1.3 millió példányban kelt el, és megfilmesítették. Takuya fordította japánra Matt Haig Éjfél Könyvtár című regényét.
Író: Takuya Asakura
Cím: Az eltűnő Cseresznyevirág Könyvesbolt
Kiadó: 21. Század Kiadó
Kiadás éve: 2026
Oldalszám: 238
Téma: Család, Gyász, Japán
Hálásan köszönöm a könyvet a 21. Század Kiadónak! Köszönöm, hogy megjelentettétek, ezt a regényt és olvashattam!
Innentől a bejegyzés SPOILERT tartalmaz!
A cselekmény 4 részre osztható, amik külön álló történetek mégis összefüggenek egymással, így alkotva meg az egészet. A Prológus betekintést enged egy különleges könyvesbolt/kávézó belsejébe, ahol egy lány él Sakura egy macskával, akit Kobakonak hívnak. Ők a cselekmények mozgatórugói. Minden történethez kapcsolódik egy könyv, aminek jelentősége van a szereplők életében. A bolton kívül, ami összeköti a részeket az, hogy mindegyik főhősnek van egy befejezetlen ügye egy elhunyt szerettükkel. Bevallom őszintén nem tudtam mire számítsak, de annyira magával ragadott a történet, hogy nagyon hamar elolvastam az egész regényt. Már az első rész után tudtam, hogy bizony ez a könyv elevenen felfal és megtépáz lelkileg, ami meg is történt, de mindezek ellenére imádtam.
1. rész
A kis herceg
"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan."
A történet főhőse Mio, aki mangarajzoló. Az anyukája az, akit elveszített és ahogy egyre több időt tölt a városban a régmúlt megelevenedik és egy titokról rántja le a leplet, amire senki sem számított. A könyvesbolt által, pedig egy olyan perspektívát kap az anyukájával kapcsolatban, ami más megvilágításba helyezi a múltban történteket, és a jövőt is.
2. rész
Tíz éjszaka tíz álma
"Letelt a száz esztendő."
A második történetünk főhőse egy kedves, cuki öregúr Singo, aki egy idősekotthonában él, korábban pedig mozdonyvezetőként dolgozott. Elveszítette a feleségét, de a könyvesboltnak köszönhetően még egyszer utoljára "találkozhattak" egymással. Mindegyik történet nagyon megható, de ha mondhatok ilyet nekem ez volt a kedvenc részem a könyvben.
3. rész
Pán Péter
"Csak a vidámak, ártatlanok és rendíthetetlenek"
Ebben a részben az előzőektől eltérően két főszereplő van, egy ikerpár Kaho és Siho. Régen elválaszthatatlanok voltak, ma már azonban nem is különbözhetnének jobban, persze ennek ellenére nagyon szeretik egymást, mégha nehéz is olykor ezt kimutatniuk. A történetük évekkel korábbra nyúlik vissza egy közös barátjukhoz, aki már nincs az élők sorában, de a halála előtt olyan események sorozata zajlott, amely mind a két lányra hatással voltak. Titkok, érzések amelyeket nem osztottak meg egymással. Ezek kerülnek felszínre, amikor eljutnak a könyvesboltba.
4. rész
Tavasz és az aszurák
"Az áprilisi légkör fénye alatt "
Az utolsó része a regénynek, az ami értelmet ad az egész történetnek. Itt nagyon sok információt megtudunk, ami eddig rejtve maradt előttünk. A történet középpontjában Kozue áll, akinek a szemén keresztül megismerhetjük a kiindulási pontot, és itt érnek össze a szálak is.
A könyv olvasása közben és utána is ezer meg egy gondolat futott át az agyamon. Sírtam, nevettem érzelmek kavalkádja vonult végig rajtam. Egy dologban biztos vagyok és voltam, hogy soha nem fogom megbánni, hogy valaha is szemet vetettem erre a könyvre. Ha valaki megkérdezné melyik az az egy könyv, amit életed során el kell olvasnod én ezt mondanám. Nem azért, mert ez az aktuális kedvencem, vagy mert éppen ennek a hatása alatt vagyok, hanem azért mert olyan mondanivalóval rendelkezik, amivel mindenki tud azonosulni. Nem mondom azt, hogy kortól függetlenül mindenki olvassa, mert úgy gondolom, hogy szükség van bizonyos élettapasztalatra, illetve veszteségre ahhoz hogy igazán mélyen megértsük mit is jelent ez a regény.
Egy szó, mint száz azt kell mondanom, hogy az évem legmeghatározóbb olvasmánya volt, és valószínűleg lesz is.
