Christelle Dabos - A tél jegyesei

Anima ​lakói szerint a tárgyaknak lelkük van, különös adottságaik révén pedig kommunikálni is tudnak velük. Ujjaik alatt összeforr minden, ami szakadt vagy törött, érintésük nyomán feltárul a tárgyak és használóik múltja is. Ophélie azonban nem csak ezért különleges: briliáns ügyességgel közlekedik a tükrökön keresztül.
Békés hétköznapjainak azonban a Matrónák döntése vet véget: el kell hagynia otthonát, férjéül pedig a megmaradt világ legrosszabb hírű Sarkáról származó, gyűlölt és rettegett kincstárnokot, Thornt szánják. De vajon miért éppen őt?
Új otthonában a Délibábosok trükkjeinek köszönhetően semmi sem az, aminek látszik. A lánynak az állandó káprázattal és a Sárkányokkal is meg kell küzdenie: a Légvár az a hely, ahol az ember a saját gondolataiban sem lelhet biztonságra. Ophélie ráébred, hogy a Légvár nemzetségei hatalmi harcának közepébe csöppent. Hogy megmeneküljön, álruhát ölt…
Történet egy felejthetetlen hősnőről egy részletgazdag és izgalmas világban, tele cselszövéssel és meglepetéssel.
Christelle Dabos trilógiájának első kötete számos irodalmi díjat nyert, és a legnagyobb francia kiadó, a Gallimard első könyveseknek járó elismerését is magáénak tudhatja.



Író: Christelle Dabos
Eredeti cím: Les fiancés de l'hiver
Cím: A tél jegyesei
Kiadó: Kolibri Kiadó
Kiadás éve: 2017.
Sorozat: Tükörjáró 1.
Oldalszám: 580.
Téma: Fantasy

A bejegyzés helyenként SPOILERT tartalmazhat!

Nagyon szépen köszönöm a könyvet a Kolibri Kiadónak!



Mielőtt megérkezett volna a könyv, semmit sem tudtam róla, nem is igazán találkoztam vele, ugyan néha felröppent a csoportos beszélgetésekben, de nem tulajdonítottam neki nagy figyelmet. Végül eljutott hozzám a regény, ami azonnal megtetszett ugyanis nagyon szép a borítója, ennek köszönhetően szinte azonnal neki is kezdtem az olvasásnak.

A könyv a maga 580 oldalával nem nevezhető egy kicsi és gyorsan véget érő történetnek. Szerencsére olvastatta magát, bár így is sok időbe telt mire befejeztem, ami nem az ő hibája, hanem azé, hogy gyakorlatilag semmire nincsen időm és kapacitásom, ettől függetlenül minden lehetőséget megragadtam, ami kínálkozott, hogy legalább egy-egy fejezetet sikerüljön elolvasnom.

A cselekményt nem nevezném akciódúsnak, viszont mindig történt valami, ami miatt újra kellett gondolnom az addigiakat. Azt vettem észre, hogy nem az a fontos, ami a szemünk előtt zajlik, hanem az, ami a háttérben. Nem szenvedünk hiányt játszmákban, ármánykodásban, összeesküvésben, és nem tudhatjuk, hogy kiben bízhatunk, gyakran a legártatlanabbnak tűnő személy a legveszélyesebb. Erre a főszereplőnk, Ophélie a saját kárán jön rá, hiába figyelmeztették előre, emiatt elég nagy csávába keverte magát, de ne szaladjunk ennyire előre.

Történetünk elején kapunk egy kis bevezetést, ami valamilyen szinten megmagyarázza mi is történt a világgal, bár sok mindenre nem derül fény, viszont már előre ad egy kis hangulatot az olvasáshoz.
A könyv két részből áll, az első A jegyesek nevet kapta, a másik pedig A Holdvilágot, valamint nem fejezetere van bontva, hanem mindegyik rész kapott egy külön, az adott részhez kapcsolódó kis címet.

Fontos tudnivaló, hogy nem egy egyszerű történetről beszélünk, hiszen mindenki birtokol bizonyos képességeket. Ezek területenként változnak, ebben a részben megismerkedhetünk az olvasókkal, akik ha hozzáérnek egy tárgyhoz számtalan dolgot ki tudnak olvasni belőle. A délibábosok trükkökkel fedik el a valóságot, mint egy függöny leplezik azt, és mindenki azt látja, amit ők láttatni engednek. Ezen felül vannak még jócskán képességek, amik jó nagy meglepetéseket okoznak.

Az első részben megismerhetjük szereplőinket és a történet alapját, ami egy jegyesség, amiből azt gondolhatnánk, hogy a romantikának, szerelemnek nagy szerepe lesz, ám aki erre számítana, azt ki kell ábrándítsam, mint már említettem az áskálódás, játszmázás mindennél előrébb van. Ez Ophélie számára szinte felfoghatatlan, de sajnos muszáj alkalmazkodnia, ha túl akarja élni.

Ophélie Anima lakója, akinek egyszerű, nyugodt élete van. Egy múzeumot vezet, és a családjával él, ám egy váratlan házassági ajánlat mindent a feje tetejére állít. El kell hagynia a családját, az addigi életét, egy teljesen ismeretlen emberért, és helyért. Ellenkezni azonban értelmetlen, így Roseline nénikéjével, és ismeretlen vőlegényével útra kel, hogy új életet kezdjen, azonban semmi nem úgy alakul, ahogy azt remélte.

Hősnőnk egy olyan helyre kerül, ami teljesen idegen a megszokottól, és nehezen illeszkedik be, ezen a vendéglátói sem segítenek sokat. Thorn a leendő férj elszeparálja magát a társaságától, így a vőlegény nagynénje, Berenilde foglalkozik a jövevénnyel. Ezután egy kicsit eseménytelenül telnek az oldalak, bár fel fel bukkan egy izgalmasabb, a jövőre nézve jelentőségteljesebb jelenet, aztán pedig a Holdvilágban találjuk magunkat.

Itt már tényleg semmi sem az aminek látszik, és erre hősnőnknek is hamar rá kell ébrednie. Itt a Délibábosok irányítanak mindent, és a trükkjeikkel bárkit képesek átverni. Hamar megismerjük micsoda hatalmi harc kellős közepébe csöppentünk, amiből nem lehet menekülni. Az író nem hagyja unatkozni az olvasót, hiszen Ophélie szépen lassan rájön mibe is keveredett, és lassan összeállnak a mozaikdarabok, ám a könyv végére ugyanúgy maradnak kitöltetlen részek, ami nem meglepő tekintve, hogy ez egy sorozat első része volt.

Összességében tetszett a könyv és alig várom, hogy elolvashassam a második részét is, mert nagyon érdekel az írónő milyen sorsot szán a szereplőinknek, és hogy mi lesz a végkimenetele ennek az egész házasságnak.












0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése