2020. október 14., szerda

Renee Ericson - More than water - Több mint víz

Nem érzem helyesnek. Nem érzem helytelennek.
Csak érzem.
E.J. Cunning művészettörténet szakra jár és egy rockzenésszel randizik. Foster Blake vegyészmérnöknek tanul és botfüle van. Egyáltalán nem egymás esetei, csak együtt dolgoznak. Aztán egy görbe éjszaka mégis szexhez vezet – barátokként –, ami után születik egy megállapodás közöttük. Olyan egyszerűnek tűnik az egész, pedig soha semmi nem az.

Sok réteg lapul az emberek külső álcája alatt. Alaposan mögé kell nézni, ha fel akarjuk tárni, amit a másik rejt. Több mint víz – egy egész történet, egy élő, lélegző anyag a mindent visszatükröző felszín alatt.

Csupa művészet, csupa tudomány.
Mélyedj el a titkaiban!

Író: Renee Ericson
Eredeti cím: More than water
Cím: Több mint víz
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2019.
Oldalszám: 380
Téma: Romantikus, Erotikus, New Adult 

Köszönöm a könyvet a Könyvmolyképző Kiadónak!

Mindenki tudja rólam, hogy szeretem a szép borítókat, és ennek a könyvnek nagyon különleges a borítása. Ki vannak emelve a bizonyos részek, amik egy külön hangulatot kölcsönöznek neki. 

Renee Ericson az egész könyvét az ellentétekre alapozza, ami jól illetve rosszul is elsülhet, meg kell találni az egyensúlyt, ami szerintem az írónőnek nagyon jól sikerült. Két nagyon különböző karaktert mutat be, akik az élet számos területén is ellentétei egymásnak, nem csak a személyiségük. Első ránézésre senki nem gondolná róluk (még ők maguk sem), hogy lenne közöttük bármilyen kapcsolódási pont. Ám az élet kiszámíthatatlan, és meglepő. A sors bebizonyítja, hogy nem szabad első látásra ítélni, és ez nem csak emberekre, hanem minden másra is igaz. Számomra ez volt a legnagyobb tanulság a könyvben.

"Mi is olyan gyönyörűek vagyunk, mint a láng, amely kitört a korlátai közül, hogy a víz alatt is életben maradhasson. Saját magunk által teremtett anyag vagyunk. Több mint víz. Több mint tűz. Maga vagyunk a csoda, egy élő és lélegző egyesülés, és nincs olyan képlet, amelyik le tudná írni."

A regény nagyon jól reprezentálja, hogy az ellentétek vonzzák egymást. Két főszereplőnk EJ és Foster első ránézésre nem is különbözhetne jobban egymástól. Míg EJ művészettörténet szakra jár, és mindene az alkotás, addig Foster vegyészmérnöknek tanul és hatalmas tudással rendelkezik. Sosem találkoztak egészen addig amíg mind a ketten egy könyvtárban kezdenek el dolgozni. EJ már az első nap megcsillogtatja lenyűgöző személyiségét, amit Foster furcsának talál, elvégre nincsen hozzászokva az ennyire szabadszájú és kíváncsi lányokhoz. 

Kapcsolatuk a történet elején teljesen semleges, hamar kialakítanak egy rutint, hogy hatékonyan tudjanak dolgozni. Eközben EJ szemszögéből megismerhetjük a mindennapjait. A problémáit, amit a szülei okoznak túlzott maximalizmusukkal, és azzal, hogy előre megtervezték lányuk életét, és ebből nem hajlandóak engedni. 

A fordulópont szereplőink kapcsolatában, az amikor EJ egy nagyon fontos projektje veszélybe kerül. Határidős munkája a végéhez közeledik, és mindenképpen be kell fejeznie. Egy portfólió elkészítése nem egyszerű, de végre a lány megtalálja azt, amivel elégedett lehet ő és az oktatója is. A témája a víz, amit a legkülönfélébb módon próbál bemutatni, úti célja ehhez, egy szökőkút, ami nem a legbiztonságosabb, főleg nem éjjel egyedül. Amikor a barátja, aki megígéri, hogy elkíséri megsérül Foster az aki a lány segítségére siet. 

Ez az a pillanat, amikor jobban megismerik egymást, Foster rájön, hogy a EJ több, mint aminek mutatja magát, és más szemmel kezd el nézni a lányra. Ugyanez igaz EJ-re is. Az este után egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és tagadhatatlan közöttük a kémia, de egyikük sem akar komoly kapcsolatot, ezért megegyeznek abban, hogy a kettejük kapcsolata csak a szexről szól, amolyan barátság extrákkal. 

Nagyon jól megértik, és támogatják egymást, emiatt egy ideig minden aránylag zökkenőmentesen zajlik. De mint ahogy tudjuk ennyivel nem lehet vége a történetnek, szóval szereplőink maguknak sem vallják be, de egyre többet éreznek a másik iránt. Emiatt elkerülhetetlen, hogy fel ne boruljon a kis megállapodásuk. 

Foster motiválja EJ-t, és ennek hatására olyan alkotásokat hoznak össze, amelyek mindenkit elkápráztatnak. Bebizonyítják, hogy a tudomány és a művészet kiegészítheti egymást. Mi olvasók pedig rájövünk, hogy a két főhősünk nem is különbözik annyira egymástól, mint amennyire első ránézésre tűnik. Ez pedig a való életre is igaz, emiatt nem szabad csak a külső, vagy az érdeklődési kör, esetleg a tanulmányok alapján ítélni, hagyni kell egy kis időt, hogy megismerjük az embert és utána vonjunk le következtetéseket. 

Összességében azt kell mondanom, hogy tetszett a könyv. Romantikus volt, ami nálam nagy előny (milyen meglepő ugye?), és volt mélyebb tartalma is. A vége felé a kis meglepetés külön plusz pont, nem számítottam rá. :D 



0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése