2018. augusztus 26., vasárnap

Rick Riordan - A vörös piramis

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Percy ​Jackson alkotója új kalandra hív!
Anyjuk halála óta Carter és Sadie szinte idegenek egymásnak. Sadie a nagyszüleivel élt Londonban, a bátyja pedig beutazta a világot apjukkal, a zseniális egyiptológussal.
Egy éjjel dr. Kane „kísérletezni” viszi a testvéreket a British Museumba, hátha helyre tudja hozni a család dolgait. Terve azonban félresikerül. A világra szabadítja Széthet, az egyiptomi istent, aki fogságba ejti őt, a gyerekeknek pedig menekülniük kell, hogy egyáltalán életben maradhassanak.
Az egyiptomi istenek ébredezni kezdenek. Ráadásul Széth – mind közül a legrosszabb – kipécézte magának a Kane családot. Hogy megállítsák, a testvérek életveszélyes kalandra indulnak a világ körül, melynek során sötét titkokra derül fény.

Író: Rick Riordan
Eredeti cím: The Red Pyramid
Cím: A vörös piramis
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2016.
Oldalszám: 536
Sorozat: Kane krónikák 1.
Téma: Fantasy, Gyermek-és Ifjúsági Irodalom, Mitológia

Köszönöm a könyvet a Könyvmolyképző Kiadónak! 
Az író munkássága nem ismeretlen számomra, hiszen A villámtolvajhoz már volt szerencsém (az értékelésemet róla ITT olvashatjátok), és az elnyerte a tetszésemet, ugyan nem folytattam a sorozatot ettől függetlenül nem tudnék rá semmi rosszat sem mondani. A Prológuson Rick Riordan hetet tartunk, és már a tervezéskor tudtam, hogy mindenképpen részt szeretnék venni ebben a projektben, viszont nem éreztem azt, hogy a Percy Jackson és az olimposziak sorozatot szeretném folytatni jelenleg, amin meglepődtem, hiszen a görög mitológia közelebb áll a szívemhez. Az előbb említett dolog miatt döntöttem úgy, hogy az író másik sorozatának is adok egy esélyt, amely szintén Istenekről szól, ám a görögök helyett az egyiptomiak kerülnek előtérbe.

Az elmúlt időszakban nem sok időm volt olvasni, először a suli miatt, jelenleg pedig a munka miatt, és bevallom őszintén először megijedtem ettől az 500+ oldallal rendelkező regénytől. Vagyis szó szerint nem az oldalszám rémített meg, hanem az, hogy vajon sikerül-e időben befejeznem. Igyekeztem minden szabad pillanatomban olvasni, de gyakran kedvem sem volt leülni mellé, és erről nem a történet tehet! A könyv izgalmas, és tele van kalandos, és érdekfeszítő jelenetekkel, nagyon szerettem olvasni, és nagy örömömre hamar visszatudtam rázódni a világba, amelyet az író megteremtett, hiszen pár nap kihagyás után is tisztán emlékeztem az előzményekre, annyira mély nyomot hagytak bennem.

A borító és a cím tökéletesen tükrözi a könyv belsejét, megjelennek rajta a főbb momentumok is. A főszereplőink középre kerültek, felettük pedig a Vörös Piramis magasodik érzékeltetve, hogy mennyivel nagyobb és erősebb náluk. A színek intenzívek, és figyelemfelkeltőek.

Történetünkben a főszerepet Sadie és Carter, a Kane testvérpár kapta, akik anyjuk halála után elválasztanak egymástól, ám végül a sors úgy hozza, hogy együtt kell megküzdeniük valami hatalmassal, ami akár az egész világot elpusztíthatja. A két testvér félelmet nem ismerve veti bele magát a veszélyesebbnél veszélyesebb helyzetekbe, de szerencsére mindig akadnak olyanok, akik támogatják őket, bár nem mindig egyértelmű ki a barát és ki az ellenség. Számtalan helyen megfordulnak hőseink, annak érdekében, hogy megérkezzenek a céljukhoz, és ezen az úton sok érdekes dolog történik velük, olyan felfedezéseket tesznek, amik megváltoztatnak bizonyos dolgokat. Egyre jobban megértik a múltat, rájönnek arra is, hogy milyen fontos szerepük van a jövő alakulásában, valamint önmagukat is megtalálják, a testvéri kötelék pedig eltéphetetlenné válik közöttük.

Szerettem Cartert és Sadiet, mind a ketten olyan emberiek voltak, bár nem tudom ki hogy van vele, de az én fejemben soha nem két tizenhárom-tizennégy éves gyerekként láttam őket, hanem egy kicsit idősebbként. Olyan felelősségteljesen viselkedtek, és a gondolkodásmódjuk is érett volt, nagyon hamar a szívemhez nőttek mind a ketten. A kedvenc szereplőm mégis talán Hórusz volt, nagyon sokat nevettem egy-egy megszólalásán.

Az is különlegessé tette a regényt, hogy az író időt és energiát nem sajnálva utánanézett a történet hátterének, az Istenek és a hozzájuk kapcsolódó információk érdekesek, és hitelesek. Ugyan semmi közöm a témához szakmailag, és nem is néztem utána, de biztos vagyok benne, hogy ha nem lenne hiteles az, amit leírt már rég botrány lett volna belőle, én pedig ilyenről nem hallottam, úgyhogy elhiszem mindazt, amit olvastam.

Mindenkinek ajánlom a könyvet, aki szereti a mitológiát, a kalandos történeteket, az ármánykodást, és a világ megmentésének gondolatát.


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése