Ezt a címet olvasva megfogalmazódhat bennetek a kérdés:
Olvasási válság? Ilyen nem is létezik. Azt kell mondanom, sajnos valóságos ez a
jelenség. Mostanság én magam is ebben a „betegségben” szenvedek.
Mint mindenki tudja, szeptemberben elkezdődött az iskola,
és emiatt sok minden megváltozott a nyári szünethez képest. Reggel 8 órától
délután 3-4 óráig iskolában vagyok. Aztán pedig tanulnom kell másnapra. Emiatt
pedig nem jut időm szinte semmire, és őszintén kedvem se nagyon van - alváson
kívül - bármi máshoz.
Ilyenkor hétvégén szoktam belevetni magamat az olvasásba.
Szépen beköltözöm egész napra a szobámba és a család is szinte csak ebéd közben
lát. Ez az átlagos helyzet. Na, most, mint, ahogy a cím is mutatja az olvasási
válságról szeretnék egy kis, fogalmazzunk úgy, bemutatót tartani.
Ha könyvmoly vagy, egészen biztos vagyok benne, hogy te is
éltél már át ilyet. Lehet, hogy pár nap alatt kiheverted, de lehet, hogy hetek
kellettek hozzá. Nálam már a hetes verzió áll fenn… Lassan már egy hónapja
szenvedek. Ránézek egy könyvre, és nem az jut eszembe, hogy „Jujj, gyorsan
megcsinálok mindent, amit kell, aztán rohanok olvasni.” , hanem az, hogy „ Hm…
Olvasni kéne. De nincs kedvem. Pedig mennyire vártam, hogy olvashassam és
elmerülhessek a történetbe. Talán majd máskor.”
Borzasztó ez az érzés. Bennem van a késztetés, hogy
olvassak, de egyszerűen pár oldal után csak szenvedek, és elkezdek teljesen
mást csinálni. Eszembe jut, hogy fel kellene nézni Facebookra, hátha történt
valami érdekes. Elkezdek zenét hallgatni, és leragadok a videoklipnél, amit már
vagy ezerszer láttam és kívülről fújom minden mozzanatát. Aztán azt veszem
észre, hogy este van, és nem haladtam semmit a könyvvel, sőt azt is
elfelejtettem, hogy mi volt abban a pár oldalban, amit befejeztem.
Korábban is volt már részem ilyen válságban, de nem tartott
ilyen sokáig. Pár nap film vagy sorozat nézés után visszataláltam magamhoz, és
folytatódhatott a maratoni olvasás. Egy idő után hiányozni kezdett az a világ,
amiben elmerülök egy jó történetnek köszönhetően. Igényeltem azt, hogy pár
oldalt, fejezetet elolvassak. Aztán már csak azt vettem észre, hogy a válság
tovaröppent, én pedig újra önmagam voltam.
Legnagyobb bánatomra most nem ez a helyzet. Nem köt le semmilyen
film vagy sorozat. Csak tengek-lengek. Semmihez nincs kedvem. Nem köt le semmi
hosszabb ideig.
Nem tudom, ennek mi lehet az oka. Ráfoghatnám, hogy téli
fáradságban szenvedek. Mondhatnám, hogy a suli annyira leterhel, hogy nincs
időm semmire, de ez hazugság lenne, hiszen mindig szakítottam rá időt, hogy
olvashassak. Tényleg nem tudom, mi állhat-e mögött, de nagyon remélem, hogy
hamarosan ismét a régi leszek. Abban reménykedem, hogy majd a karácsonyra
kapott könyvek ismét lázba hoznak, és visszahozzák a kedvemet.
Te is szenvedtél már olvasási válságban? Van egy tuti módszered,
aminek hála gyorsabban átlendülsz ezen a holtponton? Ha gondolod, írd meg
kommentben mi a véleményed, vagy tipped ezzel kapcsolatban.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése