Jennifer Salvato Doktorski: Lángra lobbant nyár



Hűtlen pasi, véletlenül felgyújtott kocsi, ideiglenes távoltartási határozat… elég sűrűn indul Rosie nyara. A szülei szeretnék legalább a bírósági meghallgatásig távol tartani forrófejű lányukat a bajtól, ezért egyhetes autóútra küldik − az ország túlsó felébe − felelősségteljes legjobb barátjával és annak két haverjával. Rosie-nak persze semmi kedve menni, egyrészt, mert rendbe akarja hozni a dolgokat az exével, másrészt kizárt, hogy ennyi időt kibír összezárva három totál kocka sráccal (akkor sem, ha egyiküknek piszkosul szexi a csomagolása). Vagy mégis? Talán csak a béna countryzene és az Ufómúzeum ment az agyára, de valahol félúton Elvis otthona és a Grand Canyon között Rosie kezdi egész más színben látni a történteket. Meg a kockacsapatot. Egy kocsi sokféleképpen lángra kaphat…








Író: Jennifer Salvato Doktorski
Eredeti cím: 
How My Summer Went Up in Flames
Cím: 
Lángra lobbant nyár
Kiadó: 
Móra Kiadó
Kiadás éve: 
2016.
Oldalszám: 
272.
Téma: 
Romantikus, Utazás

Akik ismernek, azok tudják, hogy imádom a LOL könyveket, így nem is volt kérdés, hogy megrendelem-e az akkor (augusztus) újnak számító regényt. Úgy vártam a futárt, mintha maga a Megváltó lett volna, a futár srác el sem tudta képzelni mi lehet a csomagban, hogy ennyire türelmetlen vagyok. Amint beértem a házba azonnal nekiestem a csomagolásnak, és ott lapult benne ez a csoda. *-* 


A kedvenc borítóm a LOL-könyvek közül. Nyárias, fiatalos és az embernek rögtön jobb kedve lesz, ha ránéz. Borító alapján szerelem első látásra. Ami viszont szomorúsággal töltött el, hogy olyan kis rövidnek tűnik, ráadásul nagyobb betűkkel is írták.

Már a könyv eleje is érdekesen indul, és nekem kicsit Toplistás szerelem beütése volt, de határozottan felkeltette az érdeklődésemet, hogy hogyan is jutottunk el idáig, értitek, hogy mi volt az előzmény.

A történet alapja igazán érdekes, és számomra abszolút kedvenc (hát igen, mióta elolvastam J.A. Redmerski: A soha határa című regényét odavagyok az utazós művekért). Olyan izgatott voltam olvasás közben, mint egy kisgyerek karácsonykor. Alig vártam, hogy a karakterekkel együtt utazgathassak.

Amber Tamblyn
Mióta megvettem a könyvet azóta már kétszer elolvastam, és be kell, valljam második olvasásra jobban megfogott. Először nagyon irritált Rosie viselkedése, sőt másodszorra is, de akkor már valahogy el tudtam tőle vonatkoztatni, és inkább koncentráltam más dolgokra. Jobban figyeltem a
cselekményre, a végkifejlettre, hogy mikor, hol, és mi történik. És ahogy mondani szokták, az apró dolgoknak is iszonyatosan tudtam örülni.

Nem kell egy cselekmény dús, eseményekkel teli történetre számítani. Egyszerű, de mégis szórakoztató. Nincsenek benne bonyolult szálak, és a szereplőink is átlagos emberek, és kevesen is vannak. Egy nyári estére, vagy esetleg egy kimerítő iskola/munkanap után tökéletes kikapcsolódás, hiszen nem kell megerőltetnünk az agyunkat, csupán csak engednünk kell, hogy a könyv magával ragadjon, és elkalauzoljon bennünket egy csodálatos utazásra. Szerencsére az írónő tájékozottnak bizonyult, és nem tudta le a helyszíneket azzal, hogy leírta a helység nevét, és csókolom. A legtöbb megállónál megemlítette a nevezetességeket, és könnyen magunk elé képzelhettük a tájat a leírásainak köszönhetően.  

Szívesen olvastam volna még tovább az utazásukról, mert nagyon érdekesnek találtam. Ha tehetném én is utazgatnék szerte az országban, vagy éppen világban. Ahogy a könyvben is olvashatjuk, nem csak a nagy és neves városok lehetnek érdekesek, hanem a kisebb, eldugottabbak is.

Teljesen bele tudtam magamat élni a történetbe, szinte már úgy éreztem, hogy én is ott vagyok. Biztos vagyok benne, hogy máskor is újra fogom olvasni, mert szívesen újra élném ezt a kalandot.

Sajnos nem találtam meg a nevét,
de a képre a Pinteresten bukkantam rá
Értékelés: 5/4
Tetszett a könyv, annak ellenére, hogy voltak pillanatok, amikor majdnem abbahagytam, annyira idegesített. Szerencsére ez az érzés, hamar elmúlt és felhőtlenül élvezhettem az utazást. Egy nyárias könyv, egyszerű, mégis magával ragadó.

Borító: 5/5*
A kedvenc LOL borítóm. Egyszerűen imádom. Könnyed, nyárias, és ha az ember ránéz rögtön jobb kedve lesz.

Karakterek: 5/4
Az írónő nem tette tele a regényt szereplőkkel, ami szerintem jó dolog. Így elég figyelmet tudott szentelni mindenkinek a műben. Rosie nem lett a kedvenc női karakterem, de azért a végére kicsit megkedveltem. A fiúk viszont már az első pillanattól kezdve elrabolták a szívemet. Aranyosak, humorosak, és segítőkészek voltak.

Kedvenc karakter:
Matty, Spencer és Logan. Azt hiszem, hogy ezt a rajongásomat megértsd, el kell olvasnod a könyvet. *-*

Kedvenc jelenet: A lovaglás, és az amikor Rosie és Spencer beszélgetnek.

Kedvenc idézetek:

„A konyhában sorra nyitogatom a szekrényeket, keresem a tökéletes ropogtatnivalót, amitől egy csapásra jobban leszek. Lássuk csak: ideiglenes távoltartási határozat… Nem vacakolok a pereccel. Ide dupla Oreo kell.”
„- Jó, bocsi, csak ez Logan totál kiakaszt. Ekkora baromarcot! - Aha. Ezért fogsz belezúgni, mire a Pennsylvania- Virginia-határra érünk – motyogja Matty.”
„Úgy örülök, hogy Avery nem az a fajta csaj, aki leszólja a hercegnőket. Úgy értem, persze, meg kell állniuk a nőknek a saját lábukon. De néha azért jólesik hinni egy tündérkeresztanyában, egy kis varázslatban és a boldog befejezésben.”

Utazz velünk! Útvonalterv egy felejthetetlen élményhez.


A Google Maps segítségével megpróbáltam rekonstruálni, hogy merre utaztak szereplőink. Sajnos egyszerre csak 10 állomást engedett megadni, de megoldottam a problémát. :D  





0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése